László
19 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nyomuk veszett a botrányos kvótáknak

2010.03.23. 10:12 Módosítva: 2010.03.23. 10:12
18 hozzászólás

A magyar kormány másfél hete jelentette be, hogy újabb, szén-dioxid-kvóták eladásáról szóló szerződést írt alá. Az ügylet eltér a korábbi kvótaeladásoktól, és bár jogsértés nem történt, néhány nappal később a magyar kvóták miatt felfüggesztették az EU kvótakereskedelmi rendszerét. Megpróbáltuk feltérképezni, hogy hova vetődhettek a botrányt okozó magyar kvóták.

A Deutsche Bank 2009. október 21-én írásban kereste meg a környezetvédelmi minisztériumot, és felajánlotta, hogy Magyarország 1,743 millió tonna zöld kreditjét (CER - Certified Emission Reduction) a párizsi Bluenext tőzsdére viszi, ebből azonban nem lett semmi, kezdte beszámolóját Molnár József miniszteri kabinetfőnök a parlament költségvetési bizottságának hétfői rendkívüli ülésén. Azt mondta, hogy december 18-án, a koppenhágai klímacsúcs utolsó óráiban kaptak tájékoztatást arról, hogy zöld krediteket az EU kvótakereskedelmi rendszerében nem lehet újraértékesíteni.

A testület eredetileg Szabó Imre környezetvédelmi minisztert kérte fel, hogy adjon tájékoztatást a két hete bejelentette szén-dioxid-kvóták értékesítésének körülményeiről, a miniszter azonban elfoglaltságra hivatkozva nem tudott részt venni. Szabó Imrén kívül a bizottság szocialista tagjai sem jelentek meg, az ellenzéki képviselők azonban ragaszkodtak a tájékoztatáshoz. Az ellenzék elutasította Molnár Józsefnek azt a próbálkozását, hogy az ülés legyen zárt.

A Fidesz nemzetbiztonsági vizsgálatot akar

A kabinetfőnök a bizottsági meghallgatáson arról beszélt, hogy a koppenhágai klímacsúcs után Magyarország sok ajánlatot kapott kvótája megvételére, köztük volt Japán is, a felkínált üzleti lehetőségekből a környezetvédelmi tárca hármat ítélt komolynak. Végül a magyar tulajdonban lévő Hungarian Energy Power Kft. (HEP) lett a befutó, a kabinetfőnök indoklása szerint a döntést az ár határozta meg, a HEP tonnánként 9-9,5 eurót fizetett a zöld kreditekért. Beszélt arról is, hogy Magyarország továbbra is számos partnerrel egyeztet kvótaeladásról.

Jogszerű volt, de leállt a tőzsde

A zöld kreditek (CER - Certified Emission Reduction) olyan szén-dioxid-kvóták, amelyek a kiotói jegyzőkönyv értelmében egy fejlett országba vitt beruházás kibocsátás-csökkentésének eredményeként jönnek létre, a beruházó zöld kreditet kap a zöldítésért cserébe, azaz konkrét teljesítés van a hátterében. Ezeket az adott, unióban működő cég az EU kvótarendszerében kibocsátásának ellentételezésére beszámíthatja, ami azért éri meg, mert ez olcsóbb, mint az EU-s kvóta (EUA). Az elszámolás a tagországok kormányain keresztül történik, így a zöld kreditek útja itt elvileg véget is ér: egy kvóta mögött valós kibocsátás-csökkentés jött létre, majd ezt egy cég elszámolta saját, unión belüli kibocsátásának kiváltására.

A magyar kormány viszont ezeket a már felhasznált, így valós teljesítés nélküli kvótákat dobta piacra, amivel semmilyen jogsértést nem követett el, azt viszont elérte, hogy múlt héten szerdán felfüggesztették az EU három tőzsdéjén is a kereskedést a zöld kreditekkel. Ekkor derült ki, hogy az eladott csaknem 2 millió tonna magyar zöld kredit egy része nem Európán kívül talált tulajdonosra, hanem a tiltás ellenére felbukkant az EU-ban.

Az eladáskor a kormány a szerződésben kikötötte, hogy a zöld kreditek nem kerülhetnek vissza az uniós kvótakereskedelmi rendszerbe (EU ETS), így a vevő, a magyar tulajdonú Hungarian Energy Power (HEP) a zöld krediteket nem adhatja tovább tőzsdei cégnek. Emellett banki garanciát is kért arra, hogy a cég képes a csaknem 2 millió tonna zöld kredit árát kifizetni.

Magyarországnak 4 milliárd forint bevétele származott az ügyletből, a pénz több részletben érkezik a környezetvédelmi tárca erre a célra elkülönített kincstári számlájára. Hivatalosan eddig egy részlet, egymilliárd forint beérkezéséről számoltak be, de még Magyarország se adta át a vevőnek a szerződésben szereplő teljes kvótamennyiséget, csak közel 800 ezer tonna jutott el a HEP-hez.

Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke kifogásolta, hogy a kormány a választások előtt alig három héttel a kassza kisöprésén dolgozik azzal, hogy további kvótákat próbál eladni, ráadásul mindezt a parlament tájékoztatása nélkül teszi. Felszólította a kormányt, hogy állítsa le a kvótaértékesítést, és az érintett magyar cégeket, így a HEP-et, vesse alá nemzetbiztonsági vizsgálatnak.

A HEP készült a zöld kreditek továbbadására

A HEP nem árul el konkrét számokat az ügyletről, ezeket az adatokat üzleti titoknak minősítik. Spenger Józseffel a HEP budapesti székhelyén beszélgettünk, miután előzetes bejelentkezés nélkül felkerestük őket.

A HEP csak pár hónapja, 2009. december 17-én alakult, így referenciával nem rendelkezik, tevékenységi köre pedig gázkereskedelem. Azt lehet még tudni, hogy saját tájékoztatásuk szerint a cég 100 százalék magyar tulajdonban van, az ügyvezető Spenger József, és az övé a szavazati jogok több mint a fele.

A HEP székhelyén, egy Váci úti irodaház hetedik emeletén meglepetéssel fogadták látogatásunkat, nem is titkolták, hogy nem örülnek.

Spenger azt mondta, banki igazolást mutattak be a kormánynak, mielőtt az üzletet lebonyolították, a fizetés és a kvóták átadása nagyon gyorsan, egy napon belül történt. A HEP ekkorra már tett előkészületek a saját vevőjével, hiszen energiakereskedőként nyilvánvalóan a kvóták továbbadása volt a céljuk.

A Microdyne nevű izraeli tulajdonú, angliai székhelyű cég anyagilag stabil volt, és akárcsak a HEP a magyar kormány felé, banki igazolást mutatott be az ügylet pénzügyi fedezetének meglétére, fejtette ki kérdésünkre az ügyvezető a vevő kiválasztásának körülményeit. Fontos szempont volt még számukra, hogy a Microdyne nem foglalkozik tőzsdei kereskedéssel, ennek ellenére a szerződésbe belefoglalták az EU-n belüli értékesítés tilalmát, ahogy azt a magyar kormány is tette. A szerződésnek ezt a néhány sorát Spenger a rendelkezésünkre is bocsátotta. Hangsúlyozta, hogy a HEP tonnánként csak néhány centet keresett az ügyleten.

kvt3

Budapestről Londonba, onnan Hongkongba

A HEP üzleti partnerét, a Microdyne-t a Sunday Times apró londoni kereskedőcégnek nevezi, ami ugyan brit székhellyel rendelkezik, de Cipruson jegyezték be. Azt írják, hogy a Microdyne se tartogatta sokáig a zöld krediteket, tőlük egy hongkongi kereskedőcég vásárolta meg, ez vihette vissza a tilalom ellenére a párizsi Bluenext tőzsdére, ahol európai brókereknek és bankoknak értékesítette. Információik szerint a zöld kreditek tonnánkénti ára 11,5-12 euró között volt, így a Microdyne viszonylag gyorsan kétmillió eurós profithoz jutott.

Magyarország a zöld kreditek eladásáról szóló bejelentéskor azt közölte, hogy információi szerint a végfelhasználó Japán, de csak abban az esetben, ha a vásárló cég felhasználja, és nem értékesíti tovább a zöld krediteket. Hongkong helyzete annyiban hasonlít Japánéhoz, hogy az EU-n kívül nincs érvényben a kiotói jegyzőkönyv előírását szigorító szabályozás, így ezekben az országokban újra fel lehet használni a korábban már hasznosított zöld krediteket.

Anvar Kasimos, a Microdyne tulajdonosa a Sunday Times-nak küldött levelében azt írta, hogy a hongkongi vásárló tisztában volt azzal, hogy használt zöld kreditet vásárol. A szerződésben foglalt titoktartásra hivatkozva azt azonban nem fedte fel, hogy konkrétan melyik volt ez a cég. Tehát továbbra sem egyértelmű, hogy a magyar zöld kreditek pontosan milyen utat jártak be, és hogy hogyan juthattak vissza az EU-s piacra.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!