Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Sikert hozhat az év végi klímacsúcs

2010.06.21. 19:56
9 hozzászólás

Az év végi klímavédelmi csúcstalálkozó fejezheti be azt a munkát, amit a tavalyi, koppenhágai klímacsúcson nem sikerült elvégezni, véli az ENSZ leköszönő éghajlatvédelmi vezetője. Yvo de Boer, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének végrehajtását felügyelő szervezet (UNFCCC) vezetője hétfőn egy bonni konferencián azt mondta, az emberiség jó úton halad afelé, hogy zöld bolygóvá tegye a Földet.

A mexikói Cancúnban novemberben kezdődő klímacsúcson minden lehetőség adott ahhoz, hogy a nemzetközi közösség befejezze mindazt, amit a koppenhágai csúcson nem sikerült lezárni. Így bevezethető egy olyan intézkedéscsomag, amely lehetővé teszi, hogy a világ valamennyi országa részt vegyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mondta Yvo de Boer.

Az UNFCCC június végén távozó vezetője hangsúlyozta:a koppenhágai csúcson három jelentős eredményt sikerült elérni. Az első az, hogy a tanácskozáson több mint 120 állam- és kormányfő vett részt, a klímavédelem ügye ezzel a lehető legmagasabb szintre emelkedett. A második, hogy sikerült előrelépni a klímavédelmi erőfeszítések összehangolását szolgáló intézményrendszerről szóló tárgyalásokon is. Az idei csúcson pedig arra kell koncentrálni, hogy a körvonalazódó elképzelésekből működő rendszer legyen, hangsúlyozta Yvo de Boer.

A harmadik nagy eredmény maga a csúcs záródokumentuma, a Koppenhágai Egyezmény, amelyhez 39 fejlődő ország is csatlakozott. A dokumentumot aláíró államok együtt a globális károsanyag-kibocsátás több mint 80 százalékáért felelősek, és az egyezményben klímavédelmi vállalásokat tettek, mondta. Cancún feladata az, hogy ebből a megállapodásból kialakuljon egy nemzetközi szerződés, mondta Yvo de Boer a német Deutsche Welle közszolgálati műsorszóró társaság éghajlatvédelmi konferenciáján.

Nem aggódnak a klímaváltozás miatt

Közben egy nemzetközi felmérésből az derült ki, hogy az embereket egyre kevésbé érdekli a klímaváltozás, két év alatt a világon több mint duplájára nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem aggódnak az éghajlatváltozás miatt.

A Synovate piackutató társaság hétfőn Bonnban bemutatott közvélemény-kutatása szerint az emberek többségét ugyan nyugtalanítja az éghajlatváltozás, és fenyegető veszélynek tartja a jelenséget, 9 százalék azonban egyáltalán nem aggódik miatta, és úgy véli, természetes folyamatról van szól, amellyel nem érdemes foglalkozni. 2008-ban még csak 4 százalék volt az így vélekedők aránya.

A 18 országban, 13.444 ember megkérdezésével tavasszal végzett kutatás azt is kimutatta, hogy 4 százalék nem tartja létező jelenségnek az éghajlatváltozást. A Deutsche Welle megbízásából végzett vizsgálat kimutatta továbbá, hogy az emberek 1 százaléka szerint a klímaváltozás hasznos folyamat, ami pozitív változást hozhat.

69 százalék tart a szélsőséges időjárástól

A válaszadók 69 százaléka ugyanakkor aggódik. A relatív többség, 31 százalék szerint a folyamattal járó legnagyobb veszélyforrás a szélsőséges időjárási jelenségek elszaporodása. 10-10 százalék a pusztító aszályt és az elsivatagosodást nevezte meg legfőbb veszélyként. A megkérdezettek 28 százaléka szerint az éghajlat változásáért kizárólag az emberi tevékenység a felelős, ami jelentős elmozdulás a 2007-ben végzett első vizsgálathoz képest, amely azt mutatta ki, hogy 20 százalék ért egyet ezzel az állítással.

A relatív többség szerint a klímaváltozás hatásainak elhárítása is az embereken múlik: a válaszadók 42 százalék úgy látja, hogy az éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére a mindennapi életvitel módosítása, a hétköznapi szokások átalakítása a legjobb módszer. Leginkább a brazilok gondolkodnak így, a dél-amerikai országban a megkérdezettek 69 százaléka sorolta az első helyre ezt a megoldást.

A legkevésbé Oroszországban és Kínában gondolják az állampolgári tudatossággal leküzdhetőnek a klímaváltozást - 22, illetve 28 százalék vélekedik így -, és ebben a két országban a legmagasabb azok aránya, akik az állami szabályozásban, a szabályok szigorításában és ösztönző eszközök bevezetésében látják a megoldást. Az orosz válaszadók 34, a kínaiak 35 százaléka értett egyet ezzel az állítással, míg valamennyi megkérdezett körében 27 százalék a megoldást felülről, az államtól várók aránya.