Ez a poszt a következő Percről percre része:

Verest és Kisst is leszavazták

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A Legfelsőbb Bíróság elnökéről, valamint az adatvédelmi és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szavaz hétfőn az Országgyűlés.

    A Legfelsőbb Bíróság elnökének Baka Andrást, a strasbourgi emberi jogi bíróság volt bíráját jelölte április végén Sólyom László köztársasági elnök. A Fidesz támogatja, az MDF és az SZDSZ nem. A Fidesz és a KDNP jelezte: sem szakmai, sem politikai kifogásuk nincs a jelölttel szemben.

    A két ombudsmani poszt december közepe óta betöltetlen, az államfő jelöltjeit eddig háromszor szavazta le a Ház. Sólyom László május 9-én jelentette be, hogy a posztot korábban is betöltő Péterfalvi Attilát adatvédelmi biztosnak, Fülöp Sándor jogászt pedig a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelöli. Mindketten voltak már jelöltek, az államfő azért jelölte őket újra, mert ők kapták a legtöbb voksot a parlamenti szavazáson.

    Határoznak a képviselők az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény felülvizsgálatáról, amely a jogszabály jelentős részét hatályon kívül helyezi.

  • A Fidesz-KDNP támogatja Baka András kinevezését, a Legfelsőbb Bíróság élére - err?l hétfői ülésén döntött a frakciószövetség. Ugyancsak támogatják Fülöp Sándor a jöv? nemzedék- és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman-jelöltek kinevezését a parlament hétfői ülésén - olvasható a Fidesz közleményében. (FH)
  • Az MSZP parlamenti frakciója nem támogatja Baka András főbírói jelölését. Péterfalvi Attila és Fülöp Sándor ombudsman-jelöltek esetében pedig lelkiismeretük szerint szavazhatnak a kormánypárti képviselők. A szocialista képvisel?k közül többen támogatták Fülöp Sándor ombudsmani kinevezését, mint Péterfalvi Attiláét, azonban a közös frakcióállásponthoz szükséges többséget egyik jelölt sem kapta meg. (FH)
  • Az SZDSZ parlamenti frakciója úgy döntött, képviselői lelkiismeretére bízza, miként szavazzanak a két ombudsmanjelöltről hétfőn a parlamentben. Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes szerint megosztottak voltak a kérdésben, ezért mindkét jelölt esetében a lelkiismereti szavazás mellett döntöttek. (MTI)
  • A főbíróválasztás előtt felszólal a parlamentben Sólyom László köztársasági elnök. Gyurcsány Ferenc viszont ezen a héten sem beszél napirend előtt.
  • Ezermilliárdos kiadáscsökkentésre tesz javaslatot az MDF, jelentette be napirend előtt Dávid Ibolya pártelnök. Az anyagot szerdán mutatják be, és ötpárti egyeztetést kezdeményeznek a programról.

    Orbán Viktor zárt körben mondott, kiszivárgott beszédéről Dávid azt mondta: a legmegdöbbentőbb az volt, hogy senki sem cáfolta a Fidesz-elnök kijelentését, miszerint 2006-ban nem is akarták megnyerni a választásokat. Ezzel, Dávid szerint, Orbán becsapta a jobboldali szavazókat.

    Dávid Ibolya
  • A helyes sorrend az lett volna, ha előbb a kiadácsökkentést hirdeti meg az MDF, és csak utána az adócsökkentést, mondta válaszában Veres János. A pénzügyminiszter szerint csak akkor lehet adót csökkenti, ha a kiadásokat is csökkentettük.

    A kormány - szemben Orbán elképzelésével - nem fagyasztaná be a nyugdíjakat, sőt, folytatja a nyugdíjkorrekciós programot, nyugtatta meg a szépkorúakat Veres..

    Fotó: Huszti István
  • A polgári kormány idején nőtt a nyugdíjak reálértéke, reagált egy mondattal Veresre Harrach Péter (KDNP). a szocialisták oldaláról felhördülés volt a válasz.

    A politikus, rátérve témájára, elmondta: a jelenlegi szociális támogatási rendszer munkakerülésre ösztönöz. A rossz támogatás, ez van most, folyamatosan és feltétel nélkül támogat, a munkabérhez hasonló nagyságban.

    A Gyurcsány kormány intézkedései megélhetési gyermekszülésre ösztönöznek. Akkor is kapnak segélyt a családok, nem úgy, mint az Orbán kormány alatt, ha a gyerekek nem járnak iskolába.

  • Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter visszautasította Harrach felszólalásának hangnemét.

    A miniszter szerint önmagában a pénzbeli juttatás megkurtítása nem oldja meg a problémát.

    Szűcs Erika
  • A május veszélyes hónap, mert a politikai vezetők furcsa beszédeket mondanak ilyenkor, mondta a szocialista Mesterházy Attila. Orbán ismertetett egy "titkos programot", idézte fel.

    Orbán beszéde sokkszerű megszorítást jelent, mondta az MSZP-s politikus. Ha Orbánnak a múlt heti beszéde az igaz, akkor az elmúlt kétéves politikája hazugság volt. Mesterházy szerint kérdés, hogy ez Orbán vagy a Fidesz programja?

  • Mesterházy felszólalására nagy meglepetésre Szűcs Erika reagált a kormány részéről. A szociális és munkaügyi miniszter szerint az MSZP legfőbb prioritása a méltányos, kiszámítható és garantált nyugdíj.

    Évi 15 ezer forint veszteséget okozna Orbán intézkedése. "Ez árulás!" - mondta Szűcs Erika.

    (A beszéd után Szili Katalinnak kellett szólnia: Kérem, őrizzék meg nyugalmukat!)

  • A szocialista és fideszes képviselők méltón ünneplik meg Kádár János születésnapját, miszerint visszavonják a pénztártörvényt, mondta Kóka János.

    Az SZDSZ-es politikus szerint nagy összhang van bizonyos politikusok, szakértők, gazdasági vezetők között abban, hogy adót kell csökkenteni. "Hát akkor mire várunk még?" - kérdezte Kóka, aki javasolta: állapodjanak meg az ezermilliárdos adócsökkentésről.

    A politikus szerint onnan kell pénzt kivenni, ahol sokkal többet költünk, mint vetélytársaink.

    Kóka János
  • Veres János szerint abban kell egyetértést kialakítani, hogy honnan vegyék a forrását az adócsökkentésnek.

    A pénzügyminiszter is megemlékezett az Orbán-beszédről: az infrastrukturális beruházásokat nem szabad leállítani.

    Fotó: Huszti István
  • Ma két éve hangzott el Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amiben a sajtó szerepéről is szólt, ezért nem meglepő, ami a közszolgálati médiában történt a minap, mondta Cser-Palkovics András. A fideszes politikus szerint egyetértés volt abban a kormánypárt és az ellenzék között, hogy új médiatörvény kell, és erről már egy éve egyeztettek.

    És ekkor "valaki" bedübörgött, és lehetetlenné tette a megállapodás lehetőségét. Gyurcsány az eszközökben nem válogat. Kiderül, valódi ellenzéki párt-e az SZDSZ. A Fidesz szerint a sajtószabadság veszélyben van.

  • A Fidesz kezdeményezésére a szokásos kézfeltartás helyett gépi szavazás lesz a napirend kiegészítésre tett javaslatokról, így például a Tibetről szóló határozat újbóli napirendre vételéről és a médiakuratóriumok kiegészítéséről szóló szavazás elhalasztásáról, közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság rendkívüli ülése hétfőn. Ez utóbbit a KDNP kezdeményezte. Az ellenzéki frakció azt is kérte, hogy a szerintük kialakult aránytalanság miatt a házelnök indítson új jelölési eljárást: bővítsék egy ellenzéki és egy újabb kormánypárti taggal a Magyar Rádió és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségét. (MTI)
  • Nem tárgyalja a parlament hétfőn a Tibet ügyében Kínát elmarasztaló határozati javaslatot. Az indítványt az MSZP kivételével az összes párt támogatja, mégse voltak elegen a szavazásnál (180 igen, 180 nem szavazat, 1 tartózkodás), nyolc fideszes képviselő például hiányzott. Szili Katalin az egyik ellenzője a javaslat tárgyalásának, mivel nemsokára Kínába kell hivatalosan utaznia, és kellemetlen lenne neki egy Kínát elítélő parlamenti döntés az út előtt.
    Fotó: Huszti István
  • A tibetes javaslat szavazásán a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ képviselői szavaztak igennel, a szocialisták és Gyenesei István (független) nemmel. Tóth András független képviselő tartózkodott. A voksolástól 11 MSZP-s, 8 fideszes, 2 KDNP-s, illetve 1-1 MDF-es, SZDSZ-es és független képviselő maradt távol. (MTI)
  • Révész Máriusz fideszes képviselő a saját ügyében interpellálta a rendészeti államtitkárt, felidézve, hogy az azóta menesztett rendőri vezetők sorozatos valótlanságokat állítottak megverése ügyében. Megemlítette például, hogy a rendőri nyilatkozatokkal szemben nem rendőrök hívtak hozzá mentőt, hanem egy biztonsági cég alkalmazottai. Kifogásolta, hogy a rendőrség nem segítette elő se az ügyében, se más túlkapások esetében a vétkes rendőrök személyének feltárását. A politikus kíváncsi volt arra, lesz-e következménye annak, hogy a rendőrség akadályozza az igazság kiderítését.
  • Juhász Gábor rendészeti államtitkár reakciójában felsorolta, milyen intézkedések születtek a 2006-os őszi események óta. Részletesen szabályozták például a rendőri azonosítók használatát. Adatokat sorolva jelezte, a rendőri jogsértések ügyében 151 megkeresés érkezett az ügyészségtől, 21 ebből a rendőrök személyazonosságának beazonosításához szükséges adat volt. A konkrét ügyről nem akart beszélni Juhász, így Révész Máriusz nem fogadta el a választ, a parlament azonban igen.
  • Medgyasszay László fideszes képviselő a bábolnai ménes ügyében interpellálta a pénzügyminisztert, azt állítván, veszélyben a ménes, noha az eladását törvény tiltja, mégis botrányoktól hangos a ménes ügye. Veres János pénzügyminiszter reagálásában azt mondta, a képviselő állításait nyilvánvalóan sajtóhírekre alapozza, amiknek semmi alapja, a ménes veszélyben nincsen. A képviselő, de a parlament se fogadta el a választ, így annak megtárgyalását kiadták a költségvetési bizottságnak.
  • A szabad demokrata Gusztos Péter ismét az egészségügyet védi, a mert a patikaliberalizáció (liberális találmány) felülvizsgálatára készül Székely Tamás egészségügyi miniszer. Pedig a patikaliberalizáció a gyógyszerhasználók érdekeit szolgálja (árverseny, átláthatóság). Így Gusztos arra kíváncsi, miért szigorítanák vissza a patikaalapítás szabályait, miért vizsgálnák meg a gyógyszertárak árait.
  • Székely szerint eddig dúlt a patikaalapítási láz, országszerte 247-et alapítottak, így természetes, hogy ellenőrizni kell, hogy a frissiben létrehozott gyógyszertárak eleget tesznek-e szerződéseiknek. Ami a patikai árrést illeti, a miniszter szerint szükség van az ellenőrzésre, ugyanis a nagykereskedői árrés maximálva van, ám ha a gyártó csökkenti árait, nem biztos, hogy ezt a nagykereskedő is követi. Ugyanez áll a nagykereskedő és a patika kapcsolatára is, úgyhogy Székely szerint a cél, hogy egyikük se lépje túl a meghatározott maximális árrést. Gusztos nem fogadta le a választ, a Tisztelt Ház igen.
  • A független, egykor fideszes Lengyel Zoltán a magyar adóról értekezik, például arról, hogy egy 300 ezer forintos fizetés a munkáltatónak 400 ezer forintjába kerül, a munkavállaló tenyerébe pedig alig 186 ezer forintot számolnak le. Hogy lesz így a Gyurcsány-kabinet az adócsökkentés kormánya.
  • Veres János szerint az utóbbi években a 25 százalékkal nőttek a reálbérek, ráadásul a miniszter kapott is egy levelet, amivel az állam járul hozzá családja életéhez, és a summa 100 ezer forint fölött van havonta. A pénzügyminiszter azt is megígérte, hogy az állam lefaragja a foglalkoztatási terheket.
  • A független, volt ellenzéki Lengyel elfogadta Veres válaszát, egy bravót is kap valamelyik szocialistától.
  • A fideszes Demeter Ervin megint elővette a Keller-ügyet, mármint azt, hogy a szocialista politikus közpénzügyi államtitkárként Keller László titkos információkat gyűjtött ellenzéki politikusról. Hogy a megfigyelés tényéről a MEH által lefolytattott vizsgálat nem talált semmit, az nem fontos, ugyanis Demeter szerint az az érdekes, miért nem vizsgálták meg, milyen kapcsolatban állt Keller az adatgyűjtést végző magánnyomozó irodával.
  • Kiss Péter szerint a MEH azért nem vizsgálta a magánkopók és Keller esetleges kapcsolatát, mert egy ilyen reláció után a rendőrség, az NBH, egyes esetekben a VPOP, illetve az ügyészség kutakodhat. Ha egy miniszter tenné, akkor jogot sértene. Így a MEH csak Keller államtitkári tevékenységét vizsgálhatja, sőt csak azt, az Alkotmány ugyanis a hierarchia ellenére sem teszi lehetővé a személyes adatok vizsgálatát. Az ellenzék forduljon az illetékes szervekhez.
  • Kiss Péter jogszabályértelemzése nem hatotta meg az ellenzéket, az SZDSZ-t sem, így 183 igen ellenében 184 nem született, a Tisztelt Ház visszautasította a kancelláriaminiszter válaszát.
  • Valóban törékeny mechanizmus a kisebbségi kormányzás, az interpellációk alatt ötször állt elő olyan helyzet, hogy Tóth András egykor fideszes, jelenleg független képviselőn múlott, hogy szavaz a Tisztelt Ház. Az öt határesetből Tóth kétszer az MSZP mellé sorakozott föl, háromszor az ellenzékkel együtt nyomott gombot. Így szerinte szó nincs arról, hogy a kisebbségi kormányt támogatná. "Ha mindennel egyetértenék a Fidesszel, akkor most is e párt frakciójában ülnék, de nem véletlenül léptem ki" - mondta Tóth. Az 1998 óta képviselőként dolgozó Tóth úgy tervezi, hogy ezt a hátra lévő kis időt (2010-ben nem áll rajtvonalhoz) már az esze és lelkiismereti alapján tölti el a parlamenti patkóban.
  • A jelek szerint a múltkori papírforma érvényesül a két ombudsman megválasztásakor a szocialista frakcióban. A jövő nemzedék országgyűlési biztosára, Fülöp Sándorra valószínűleg rábólintanak az MSZP-s képviselők. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman esetében a lelkiismereti szavazás a zsinórmérték, így vélhetően nem számíthat a baloldali képviselők többségének áldására. Baka András főbírónál azonban tisztább a képlet, a megoldása egyértelmű nem.