Felfüggesztették Bartha László mentelmi jogát

2003.10.06. 22:12
A parlament hétfőn felfüggesztette a csalással és hűtlen kezeléssel vádolt volt szegedi polgármester mentelmi jogát. Nem függesztette fel viszont Demeter Ervin fideszes és Balogh László MDF-es képviselőkét, akiketet Gyekiczky András, Kuncze Gábor egykori kabinetfőnöke jelentett fel rágalmazásért, amikor a képviselők kijelentették, kilopott egy iratot a BM archívumából. A parlament döntött a brókerbizottság felállítására vonatkozó határozati javaslat módosításáról is.
Az Országgyűlés hétfőn felfüggesztette Bartha László (Fidesz) mentelmi jogát. Barthát nagyobb kárt okozó csalással és hűtlen kezeléssel vádolják. A Ház 317 igen szavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el a mentelmi bizottság javaslatát.

Közvádas ügyekben nincs menekvés

Kerényi János (Fidesz), a bizottság tagja elmondta, hogy a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kérte. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett javaslat követi a bizottság korábbi gyakorlatát, közvádas ügyekben mindig a mentelmi jog felfüggesztését javasolják.

Az Országgyűlés nem járult hozzá Balogh László (MDF) és Demeter Ervin (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztéséhez. A képviselőket Gyekiczki András - akit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára jelöltek - jelentette fel, rágalmazás vétségéért.

Szavazategyenlőség

A bizottság nem javasolta a képviselők mentelmi jogának felfüggesztését, a testületben szavazategyenlőség (5-5) alakult ki. Géczi József Alajos (MSZP) az igennel szavazók nevében azt mondta, nem lehet hagyni, hogy az a látszat alakuljon ki, "a képviselők a mentelmi jog mögé akarnak bújni". Isépy Tamás (Fidesz) a nemmel szavazók nevében emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban a kormánypárti képviselők többször is az ellen szavaztak, hogy felfüggesszék az ellenzéki képviselők mentelmi jogát.

Orbánékat is vizsgálja brókerbizottság

Több ponton is módosul az úgynevezett brókerbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat, miután a kormánypárti többség támogatta a változtatások nagy részét. Demeter Ervin (Fidesz) a módosító javaslatokról történő szavazás előtt felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypárti indítványok "a bizottság ellehetetlenítését szolgálják".

Támogatták azt az indítványt, hogy a vizsgálóbizottság ne csak a jelenlegi, hanem az előző kormányzati ciklussal és kormánypárti esetleges érintettséggel is foglalkozzék. Elfogadták azt a kormánypárti javaslatot is, amelyik további 61 kérdéssel egészíti ki a testület vizsgálódásának körét. Elnyerte a többség támogatását az az indítvány is, amely előírja, hogy a bizottság tagja csak C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett képviselő lehet.

Kormánypárti lesz a bizottsági elnök

171 támogató és 188 elutasító, valamint két tartózkodó szavazatot kapott az az MSZP-s javaslat, hogy a vizsgálóbizottság elnöke kormánypárti, alelnöke pedig ellenzéki képviselő legyen. Ezt a törekvést csak a szocialisták támogatták, a Fidesz-, az SZDSZ-frakció többsége és az MDF-frakció tagjai nemmel szavaztak. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője tartózkodott. A többség döntése értelmében a vizsgálóbizottság megbízatása a megalakulástól számított hat hónapig tart.

Jóváhagyott ügyrendi bizottsági állásfoglalás
Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta az ügyrendi bizottság korábbi állásfoglalását a házelnök egyik döntéséről. A Fidesz arra kérte az Országgyűlést, ne fogadja el az ügyrendi bizottság állásfoglalását, amely szerint a parlament elnöke 2003. június 16-án nem sértette meg a házszabályt. Vidoven Árpád (Fidesz) szerint egyetlen jogi érv sem hangzott el, miért felel meg a házszabálynak Szili Katalin eljárása. A Fidesz azért fordult az ügyrendi bizottsághoz, mert az Országgyűlés 2003. június 16-án napirendjére vette a közszolgálatimédia-részvénytársaságok alaptőkeemelésére szolgáló költségvetési célelőirányzat felosztásáról szóló javaslatot, egy korábbi előterjesztés új változatát.

A rendkívüli ülés napirendjére azonban csak olyan javaslat vehető fel, amit a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötöde javasolt. Az ellenzéki párt szerint a javaslathoz nem volt mellékelve a megfelelő számú képviselő aláírása, azt csak később pótolták, de erre a házszabály nem ad lehetőséget. Ezért a Fidesz szerint az Országgyűlés nem vehette volna napirendjére a javaslatot.