Veszélyes 'szürke zóna' a pártok körül

A pártok állami támogatását a választási eredményekhez igazodó, törvényben meghatározott képletek alapján számítják ki a Pénzügyminisztériumban. Az apanázst a szervezetek negyedévenként előre, egy összegben kapják meg. Bár a két és fél milliárdos évi keretösszeg első látásra soknak tűnhet - írja a Népszabadság -, a valóság más képet mutat: a pártok több éve alulfinanszírozottak. Az állami támogatás az éves működésre még csak-csak elég lenne, a két legnagyobb párt esetében milliárdos kiadást jelentő választási kampányt azonban nem tudják tisztán állami pénzből finanszírozni. Becslések szerint az országgyűlési választások alkalmával a két nagy párt 4-4 milliárd forintot költött kampányra.

A szürke zóna Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke október elején úgy nyilatkozott, "a pártok saját tagdíjbevételeikből és az általuk alapított vállalkozások adózott eredményéből is finanszírozhatják kiadásaikat. Az ÁSZ ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint azonban a tagdíjbevételek igen szerények, a saját cégek nyereségét pedig csak elvétve vonja el az alapító. Marad tehát a pártokhoz kapcsolódó "szürke zóna", de ennek nagyságára, tőkeerejére nincsen rálátásunk. A pártok által alapított gazdasági társaságok, illetve azok társaságainak vagy a párthoz közel álló alapítványoknak, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek az ellenőrzése ugyanis nem tartozik a kompetenciánkba. Erre az adóhatóságnak van jogosítványa". Kovács a Magyar Narancs kérdésére elismerte, hogy az adóhatóság viszont csak azt vizsgálhatja, hogy mondjuk egy vállalkozás valós forrásokból finanszírozott-e valós kiadásokat, azok politikai indítékait nem firtathatja. Magánszemélyek pedig adózott jövedelmükből azt támogathatnak, akit akarnak.

A napilap szerint finanszírozási kényszer hatására előbb-utóbb minden pártban felmerülhet, hogy közvetlenül vagy közvetve a hozzá közel álló vállalkozókra bízza például a busás hasznot jelentő állami, önkormányzati beruházásokat. A "közpénzek megcsapolása" ugyanis nem túl bonyolult művelet: elég a megrendelő és a megbízott közé egy lelkiismeretes vállalkozást ékelni, és innentől már csak a képzelet szab határt annak, hogy a megbízható üzletemberek a reális ár hányszorosáért végzik el a munkát.

Az állami támogatás emelése megoldás lehet

Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék nemrég közzétett korrupciós vizsgálata a pártok körül szerveződő "szürke zónát" mint különösen veszélyeztetett övezetet nevezi meg. Az ÁSZ többször sürgette már, hogy a párt- és kampányfinanszírozást újra kellene szabályozni - emlékeztet a Népszabadság. Sok elemző szerint a legtisztább megoldás az volna, ha jelentősen megemelnék a pártok állami támogatását, s egyúttal eltiltanák őket minden gazdasági tevékenységtől, továbbá, ha támogatást sem fogadhatnának el. Az állami támogatás emelése azonban annyira népszerűtlen intézkedésnek számít, hogy eddig egyetlen politikai erő sem merte felvállalni.

2003-ban is 2,55 milliárd pártfinanszírozásra

A Centrum Párt és a Magyar Demokrata Fórum jóval több pénzre számíthat jövőre, mint az idén. Előbbi 71,4, utóbbi 38,5 százalékkal tudta növelni állami támogatását. Abszolút értékben az MSZP és a Fidesz járt jól, a szocialisták 90, párttársuk 76 millió forinttal kap többet, miközben az összes pártra jutó keret szinte változatlan, kerekítve 2,55 milliárd forint maradt - írja a Népszabadság. Legnagyobb vesztesnek az FKGP, a MIÉP és a Munkáspárt tekinthető.