A pártok állami támogatását a választási eredményekhez igazodó, törvényben meghatározott képletek alapján számítják ki a Pénzügyminisztériumban. Az apanázst a szervezetek negyedévenként előre, egy összegben kapják meg. Bár a két és fél milliárdos évi keretösszeg első látásra soknak tűnhet - írja a Népszabadság -, a valóság más képet mutat: a pártok több éve alulfinanszírozottak. Az állami támogatás az éves működésre még csak-csak elég lenne, a két legnagyobb párt esetében milliárdos kiadást jelentő választási kampányt azonban nem tudják tisztán állami pénzből finanszírozni. Becslések szerint az országgyűlési választások alkalmával
a két nagy párt 4-4 milliárd forintot költött kampányra.
|
| |
A szürke zóna
| | |
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke október elején úgy nyilatkozott, "a pártok saját tagdíjbevételeikből és az általuk alapított vállalkozások adózott eredményéből is finanszírozhatják kiadásaikat. Az ÁSZ ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint azonban a tagdíjbevételek igen szerények, a saját cégek nyereségét pedig csak elvétve vonja el az alapító. Marad tehát a pártokhoz kapcsolódó "szürke zóna", de ennek nagyságára, tőkeerejére nincsen rálátásunk. A pártok által alapított gazdasági társaságok, illetve azok társaságainak vagy a párthoz közel álló alapítványoknak, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek az ellenőrzése ugyanis nem tartozik a kompetenciánkba. Erre az adóhatóságnak van jogosítványa". Kovács a Magyar Narancs kérdésére elismerte, hogy az adóhatóság viszont csak azt vizsgálhatja, hogy mondjuk egy vállalkozás valós forrásokból finanszírozott-e valós kiadásokat, azok politikai indítékait nem firtathatja. Magánszemélyek pedig adózott jövedelmükből azt támogathatnak, akit akarnak.
|
|
A napilap szerint finanszírozási kényszer hatására előbb-utóbb minden pártban felmerülhet, hogy közvetlenül vagy közvetve a hozzá közel álló vállalkozókra bízza például a busás hasznot jelentő állami, önkormányzati beruházásokat. A "közpénzek megcsapolása" ugyanis nem túl bonyolult művelet: elég a megrendelő és a megbízott közé egy lelkiismeretes vállalkozást ékelni, és innentől már csak a képzelet szab határt annak, hogy a megbízható üzletemberek a reális ár hányszorosáért végzik el a munkát.
Az állami támogatás emelése megoldás lehet
Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék nemrég közzétett korrupciós vizsgálata a pártok körül szerveződő "szürke zónát" mint különösen veszélyeztetett övezetet nevezi meg. Az ÁSZ többször sürgette már, hogy a párt- és kampányfinanszírozást újra kellene szabályozni - emlékeztet a Népszabadság. Sok elemző szerint a legtisztább megoldás az volna, ha jelentősen megemelnék a pártok állami támogatását, s egyúttal eltiltanák őket minden gazdasági tevékenységtől, továbbá, ha támogatást sem fogadhatnának el. Az állami támogatás emelése azonban annyira népszerűtlen intézkedésnek számít, hogy eddig egyetlen politikai erő sem merte felvállalni.
2003-ban is 2,55 milliárd pártfinanszírozásra
A Centrum Párt és a Magyar Demokrata Fórum jóval több pénzre számíthat jövőre, mint az idén. Előbbi 71,4, utóbbi 38,5 százalékkal tudta növelni állami támogatását. Abszolút értékben az MSZP és a Fidesz járt jól, a szocialisták 90, párttársuk 76 millió forinttal kap többet, miközben az összes pártra jutó keret szinte változatlan, kerekítve 2,55 milliárd forint maradt - írja a Népszabadság. Legnagyobb vesztesnek az FKGP, a MIÉP és a Munkáspárt tekinthető.