Pénzbüntetést szabtak ki a magyar KFOR-parancsnokra

A katonai tanács az ítélet indoklása szerint úgy látta, hogy a vádlottak egyaránt jogsértően jártak el, amikor jegyzõkönyvet hamisítottak egy, az építkezések során történt darubaleset kapcsán. A gépnek akkor romlott el az elektronikus vezérlőrendszere, amikor a Honvédelmi Minisztérium és egy magáncég az építkezési munkálatok egy részével megbízott Major Bt. javára jogszabályellenesen egy betonpanel felemelésében segédkezett.

A jegyzőkönyvben viszont ez úgy szerepelt, hogy a Magyarországon utóbb több mint hárommillió forintért megjavított daru 14 tonnás lőszeresládákat emelt meg. A bíróság kiemelte, hogy a minisztérium és a magáncég által kötött polgári jogi szerződés alapján a katonák nem végezhettek volna olyan munkálatokat, ami a Major Bt. feladatkörébe tartozott volna. Papp nem is utasíthatta volna az embereit, mert a honvédelmi törvény szerint csak a miniszternek vagy a vezérkari fõnöknek van lehetősége arra, hogy polgári szervezetek részére személyi vagy műszaki segítségnyújtásról döntsön.

A megállapított tényállás szerint Papp alezredes helytelenül fogta fel parancsnoki kötelességét - azaz, hogy minél előbb rendezett körülmények közé kerüljenek a katonái - , ezért katonáival helytelenül olyan feladatot végeztetett, amely a Major Rt.-nek a feladatkörébe tartozott. A bíróság szerint a honvédelmi törvény erre nem ad lehetőséget, a magyar jog előírásait pedig a külszolgálaton lévőknek is be kell tartaniuk. Kiemelte: a katonák építettek kulturális centrumot, sátortábort, ám ez nem is szerepelt az ügyészség vádiratában, hiszen erre a Major Rt.-nek nem vonatkozott a szerződése.

A lopás vádja alól felmentették

Ugyanakkor nem nyert bizonyítást, hogy Papp alezredes elkövette a lopást, amikor engedélyezte a területen lévő romos épületből több ezer tégla és a számos vascső felhasználását egy csarnok építésekor. Nem állapítható meg ugyanis az eltulajdonítási szándék, ráadásul Jugoszlávia területéről nem kerültek ki az építőanyagok, a kontingens távozása után lényegében minden ugyanarra a helyre került volna, ahol eredetileg volt. Ugyancsak felmentették az elöljárói intézkedés elmulasztásának vádja alól, nevezetesen nem intézkedett volna egy vele tiszteletlenül viselkedő ittas beosztottja felelősségre vonása tárgyában. Hangsúlyos enyhítő körülményként értékelte a Fővárosi Bíróság, hogy Papp elöljáróinak tudniuk kellett arról, hogy milyen körülmények közt épül a kontingens tábora.

Az alezredes fellebez

Papp Gyula - kirakatper áldozatának tartja magát

Papp alezredes és védője a felmentést kimondó ítéleti részek kivételével fellebbezést jelentettek be. A másodrendű vádlott 3 nap gondolkodást kért, a többiek tudomásul vették az elsőfokú döntést, azaz, az jogerőre emelkedett, az ügyész ugyanis Papp alezredes kivételével tudomásul vette az ítéleteket. Információink szerint Papp és védője abban bíznak, hogy a Legfelsőbb Bíróságon ügyükben úgymond "civil", nem pedig katonai bírák ítélkeznek.

Papp Gyula az utolsó szó jogán kijelentette: nem érzi magát bűnösnek. Papp Gyula elmondása szerint az országra nézve is szégyen, hogy koholt vádak alapján állították törvényszék elé a volt békefenntartó katonákat. ,,Tiszta lelkiismerttel és őszintén mondom, hogy nem vagyok bűnös. A pristinai KFOR parancsnokaként mindent a legjobb tudásom szerint tettem." - vallotta Papp Gyula az utolsó tárgyalási napon.

Papp kirakatper áldozata?

Vannak, akik szerint mindezek a vádpontok egy, az alezredest elítélő kirakatper kellékei voltak. Érvelésüket nagyban alátámasztani látszik az a vádpont, mely szerint Papp háborús fosztogatást követett el, amikor a pristinai magyar tábor mellett álló, hajdan bútorgyárként funkcionáló szemétdombról "elfosztogatott" egy vasrudat, és zászlórúdként a katonai táborban újrahasznosította.

Az alezredes vallomása szerint egyébként a 63 forint értékű zászlórúd, a kerítés megerősítésére összeharácsolt rozsdás vascsövekkel együtt továbbra is a pristinai ugar-imázs szerves részét képzi, ezért eléggé morbidnak találja az albán tulajdonú Napredak Bútorgyár vagyona ellen elkövetett lopás vádját. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a térségben állomásozó amerikai hadsereg erdőket vágott ki, és számos hegyet is eldózerolt harcállásai kiépítésekor.