MTA: A Petőfi-ügy lezárva

A szakértői bizottságot Glatz Ferenc, az MTA elnöke hozta létre május 24-én, azt követően, hogy a Megamorv Petőfi Bizottság levélben kért tőle szaktudományos véleményt a barguzini csontvázról. A testület munkájában genetikusok és igazságügyi orvos szakértők vettek részt. A bizottság vezetője Bálint Csanád akadémikus. A grémium az eddig elvégzett tudományos vizsgálatok alapján megállapította: nincs hiteles történeti adat arra vonatkozóan, hogy Petőfi Sándor eltemetésének a helyét a szibériai Barguzinban kellene keresni.

"A barguzini 7. sír csontmaradványait a hagyományos metrikus-morfológiai vizsgálatokkal több alkalommal, több helyen, több szakember - a feltárókkal ellentétben - nőtől származónak határozta meg" - olvasható a jelentésben. A bizottság véleménye szerint az eltemetett személy sírbeli helyzete valószínűtlenné teszi, hogy a sír felső csontváza férfitól származna. Hozzáteszi: a csontkémiai vizsgálat a felső csontváz eltemetésének a dátumát az 1890-1950 közötti évekre, azaz Petőfi Sándor 1856-ban vélelmezett eltemetésétől jelentősen távoli időpontban határozta meg.

A testület mindemellett utal arra, hogy az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete két alkalommal elvégzett, valamint a Pennsylvania Egyetem egyszeri DNS-vizsgálata a barguzini csontmaradványt nőtől származónak tartja. A szakmai bizottság a fentiek alapján javasolja: álláspontja megfogalmazása után az MTA az úgynevezett Petőfi-kérdést tudományos szempontból tekintse lezártnak.