Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hányan buktathatnák meg Gyurcsányt?

2008.09.13. 14:00
Egyetlen jogszabály sem rendelkezik konkrétan kifejezetten arról, milyen többséggel oszlatható fel az országgyűlés. Lövétei István alkotmányjogász szerint ehhez az összes megválasztott képviselő több mint felének, tehát legalább 194-nek a támogatására szükség van. A jogszabályokból viszont inkább az következik, hogy akár már 98 képviselő is feloszlathatná a parlamentet.

A héten Orbán Viktor úgy nyilatkozott, szerinte a parlament feloszlatása volna a legjobb lépés a kialakult politikai helyzet megoldására, az MDF pedig közölte, be is terjeszti az erre vonatkozó javaslatát. Egyszerű vagy abszolút többséggel oszlathatja-e fel magát az országgyűlés? Eltérő vélemények vannak arról, hogy elég a szavazásban részt vevő képviselők többségének a támogatása, vagy legalább 194 képviselőé kell ahhoz, hogy feloszlassa magát az országgyűlés. Ha elég az egyszerű többség, akkor lehet trükközni a távolmaradással, de azzal is, hogy ki vezesse az ülést az erről szóló szavazáson.

A parlament háromféle többséggel hozhat határozatot: vannak az úgynevezett egyszerű többséget igénylő előterjesztések – ilyen a parlamenti határozathozatalok többsége –, ebben az esetben elég a teremben jelenlévő képviselők szavazatának többségét megszerezni, hogy egy előterjesztést elfogadjanak. A másik eset az abszolút többség, amikor az összes megválasztott képviselő több mint felének szavazata kell, míg a harmadik a minősített, úgynevezett kétharmados többség.

Szabály nincs, értelmezések vannak

Az Alkotmány nem rendelkezik arról, hogy a parlament milyen többséggel oszlathatja fel magát, csak azt mondja ki a 28. paragrafusban: "Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is". A parlament működését rögzítő házszabály sem rendelkezik arról, hogy ehhez az önfeloszlatáshoz egyszerű vagy abszolút többség kell-e.

Lövétei István alkotmányjogász az Index kérdésére arra emlékeztetett: a kormány programjának elfogadásához, és így lényegében a kormány megválasztásához abszolút többség – tehát ha mind a 386 mandátum ki van oszta, 194 képviselő támogatása – kell. "Mivel a parlament feloszlatásáról szóló döntés ennek az inverze, vagyis a kormány megszűnését eredményezi, a jogszabályok szellemiségének megfelelően ennek is abszolút többséget igénylő szavazásnak kell lennie" – érvelt az alkotmányjogásza, megjegyezve: nonszensz lenne, hogy akár egy kisebbség is feloszlathassa a parlamentet.

Ezzel szemben az Országgyűlés sajtószolgálatától kapott tájékoztatás szerint ebben a szavazásban a házszabály értelmében elég az egyszerű többség. Ennek a szabályozásnak a 64. paragrafusa ugyanis azt mondja ki: "Az Országgyűlés a határozatait – az Alkotmányban, a Házszabályban és külön törvényben meghatározott kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza". Mivel sem az alkotmány, sem a házszabály más helyei, sem más jogszabály nem írja elő, hogy a parlamentnek abszolút többséggel kellene magát feloszlatnia, a döntést elég a jelenlévő képviselők többségének meghozni.

Amikor nemigen trükközhetnek

A vitának messze nemcsak elméleti jelentősége van, hanem akár a kormányfő sorsa is múlhat azon, hány képviselő támogatására van szükség a feloszlatásra irányuló indítvány elfogadásához. Egyszerűbb a helyzet, ha abszolút többséggel kell szavazni: ebben az esetben ugyanis taktikázásra nemigen van lehetőség. A 386 képviselő – pontosabban most csak 385, de a júniusban elhunyt, Fejér megyei listáról bekerült MSZP-s Szántó János mandátumát feltehetően az első ülésnapon betöltik – több mint felének, 194-nek a támogatására van szükség az előterjesztés elfogadásához (ha nem töltenék be Szántó helyét, akkor 193 is elég lenne).

Ezt a 194 szavazatot úgy kell megszereznie a Fidesznek, hogy az MSZP-nek a betegség miatt tartósan távol lévő Horn és Toller nélkül most 187 képviselője van, amihez jöhet még Szántó utódja, plusz a szocialistákhoz számolhatjuk a függetlenként kormánytaggá lett Gyenesei Istvánt is, ami összesen 189 szavazatot jelent. A másik oldalon maximum 195 szavazat lehet, ha a Fidesz 139 fős frakciójához nemcsak a 23 kereszténydemokrata képviselő csatlakozik, hanem a 11 MDF-es, a 20 SZDSZ-es és a Gyenesein kívüli további 2 független képviselő is. Ez a 195 azonban valószínűleg csak 194 lesz, hiszen az ülést vezető elnök nem szavaz – bár szavazategyenlőség esetén ő dönt –, márpedig az valószínűsíthető, hogy egy ilyen helyzetben ellenzéki képviselőt jelölnek ki az ülés vezetésére. Tehát ha a nem szocialista képviselőkön (plusz Gyenesein) kívül egyetlen képviselő is nemmel szavaz, bukott az előterjesztés.

Társasutazás Gyurcsányért?

Összetettebb a dolog, ha elég az egyszerű többség, vagyis elég az indítvány elfogadásához a szavazáskor bent lévő képviselők több mint fele. Ebben az esetben a határozatképességhez az kell, hogy legalább 194 képviselő benn legyen a parlamentben, tehát akár már ennek több mint fele, 98 honatya is elég a feloszlatáshoz.

A valóságban persze feltehetően a túlnyomó többség megjelenik egy ilyen szavazáson. Ha Horn és Toller kivételével mindenki bent lesz a parlamentben, de kettejükön kívül nem szavaz majd az ülést vezető elnök sem, akkor a szavazatát leadó 383 képviselő többségére, 192-re van szükség az indítvány elfogadásához. Ha csak a 188 MSZP-s és Gyenesei, öszesen tehát 189-en szavaznak nemmel, akkor a másik oldal 194 képviselője – kiindulva továbbra is abból, hogy ellenzéki képviselő vezeti majd az ülést – elég lesz ahhoz, hogy feloszlassák a parlamentet. Ebben az esetben tehát legalább három képviselőt kell a maga oldalára állítania az MSZP-nek a másik oldalról ahhoz, hogy ne kapja meg az előterjesztés a jelenlévők többségének támogatását.

Gyurcsányék persze ebben az esetben egy kevésbé látványos trükkel is biztosíthatják a túlélésüket, amihez még átszavazni sem kell. Az egyszerű szavazás logikájából – miszerint csak a szavazatot leadó képviselők számítanak – következően egyes SZDSZ-es, MDF-es vagy akár független képviselők azzal is segíthetik Gyurcsány túlélését, ha közülük legalább 7 nem megy be a szavazásra (feltéve, hogy a 188+1 MSZP-s ott lesz). Ebben az esetben ugyanis 383-7=376 képviselő fog szavazni, amiből a 188+1 kormánypárti elég ahhoz, hogy az indítványnak ne legyen többsége.