Jácint
16 °C
31 °C

Hányan buktathatnák meg Gyurcsányt?

2008.09.13. 14:00
Egyetlen jogszabály sem rendelkezik konkrétan kifejezetten arról, milyen többséggel oszlatható fel az országgyűlés. Lövétei István alkotmányjogász szerint ehhez az összes megválasztott képviselő több mint felének, tehát legalább 194-nek a támogatására szükség van. A jogszabályokból viszont inkább az következik, hogy akár már 98 képviselő is feloszlathatná a parlamentet.

A héten Orbán Viktor úgy nyilatkozott, szerinte a parlament feloszlatása volna a legjobb lépés a kialakult politikai helyzet megoldására, az MDF pedig közölte, be is terjeszti az erre vonatkozó javaslatát. Egyszerű vagy abszolút többséggel oszlathatja-e fel magát az országgyűlés? Eltérő vélemények vannak arról, hogy elég a szavazásban részt vevő képviselők többségének a támogatása, vagy legalább 194 képviselőé kell ahhoz, hogy feloszlassa magát az országgyűlés. Ha elég az egyszerű többség, akkor lehet trükközni a távolmaradással, de azzal is, hogy ki vezesse az ülést az erről szóló szavazáson.

A parlament háromféle többséggel hozhat határozatot: vannak az úgynevezett egyszerű többséget igénylő előterjesztések – ilyen a parlamenti határozathozatalok többsége –, ebben az esetben elég a teremben jelenlévő képviselők szavazatának többségét megszerezni, hogy egy előterjesztést elfogadjanak. A másik eset az abszolút többség, amikor az összes megválasztott képviselő több mint felének szavazata kell, míg a harmadik a minősített, úgynevezett kétharmados többség.

Szabály nincs, értelmezések vannak

Az Alkotmány nem rendelkezik arról, hogy a parlament milyen többséggel oszlathatja fel magát, csak azt mondja ki a 28. paragrafusban: "Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is". A parlament működését rögzítő házszabály sem rendelkezik arról, hogy ehhez az önfeloszlatáshoz egyszerű vagy abszolút többség kell-e.

Lövétei István alkotmányjogász az Index kérdésére arra emlékeztetett: a kormány programjának elfogadásához, és így lényegében a kormány megválasztásához abszolút többség – tehát ha mind a 386 mandátum ki van oszta, 194 képviselő támogatása – kell. "Mivel a parlament feloszlatásáról szóló döntés ennek az inverze, vagyis a kormány megszűnését eredményezi, a jogszabályok szellemiségének megfelelően ennek is abszolút többséget igénylő szavazásnak kell lennie" – érvelt az alkotmányjogásza, megjegyezve: nonszensz lenne, hogy akár egy kisebbség is feloszlathassa a parlamentet.

Ezzel szemben az Országgyűlés sajtószolgálatától kapott tájékoztatás szerint ebben a szavazásban a házszabály értelmében elég az egyszerű többség. Ennek a szabályozásnak a 64. paragrafusa ugyanis azt mondja ki: "Az Országgyűlés a határozatait – az Alkotmányban, a Házszabályban és külön törvényben meghatározott kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza". Mivel sem az alkotmány, sem a házszabály más helyei, sem más jogszabály nem írja elő, hogy a parlamentnek abszolút többséggel kellene magát feloszlatnia, a döntést elég a jelenlévő képviselők többségének meghozni.

Amikor nemigen trükközhetnek

A vitának messze nemcsak elméleti jelentősége van, hanem akár a kormányfő sorsa is múlhat azon, hány képviselő támogatására van szükség a feloszlatásra irányuló indítvány elfogadásához. Egyszerűbb a helyzet, ha abszolút többséggel kell szavazni: ebben az esetben ugyanis taktikázásra nemigen van lehetőség. A 386 képviselő – pontosabban most csak 385, de a júniusban elhunyt, Fejér megyei listáról bekerült MSZP-s Szántó János mandátumát feltehetően az első ülésnapon betöltik – több mint felének, 194-nek a támogatására van szükség az előterjesztés elfogadásához (ha nem töltenék be Szántó helyét, akkor 193 is elég lenne).

Ezt a 194 szavazatot úgy kell megszereznie a Fidesznek, hogy az MSZP-nek a betegség miatt tartósan távol lévő Horn és Toller nélkül most 187 képviselője van, amihez jöhet még Szántó utódja, plusz a szocialistákhoz számolhatjuk a függetlenként kormánytaggá lett Gyenesei Istvánt is, ami összesen 189 szavazatot jelent. A másik oldalon maximum 195 szavazat lehet, ha a Fidesz 139 fős frakciójához nemcsak a 23 kereszténydemokrata képviselő csatlakozik, hanem a 11 MDF-es, a 20 SZDSZ-es és a Gyenesein kívüli további 2 független képviselő is. Ez a 195 azonban valószínűleg csak 194 lesz, hiszen az ülést vezető elnök nem szavaz – bár szavazategyenlőség esetén ő dönt –, márpedig az valószínűsíthető, hogy egy ilyen helyzetben ellenzéki képviselőt jelölnek ki az ülés vezetésére. Tehát ha a nem szocialista képviselőkön (plusz Gyenesein) kívül egyetlen képviselő is nemmel szavaz, bukott az előterjesztés.

Társasutazás Gyurcsányért?

Összetettebb a dolog, ha elég az egyszerű többség, vagyis elég az indítvány elfogadásához a szavazáskor bent lévő képviselők több mint fele. Ebben az esetben a határozatképességhez az kell, hogy legalább 194 képviselő benn legyen a parlamentben, tehát akár már ennek több mint fele, 98 honatya is elég a feloszlatáshoz.

A valóságban persze feltehetően a túlnyomó többség megjelenik egy ilyen szavazáson. Ha Horn és Toller kivételével mindenki bent lesz a parlamentben, de kettejükön kívül nem szavaz majd az ülést vezető elnök sem, akkor a szavazatát leadó 383 képviselő többségére, 192-re van szükség az indítvány elfogadásához. Ha csak a 188 MSZP-s és Gyenesei, öszesen tehát 189-en szavaznak nemmel, akkor a másik oldal 194 képviselője – kiindulva továbbra is abból, hogy ellenzéki képviselő vezeti majd az ülést – elég lesz ahhoz, hogy feloszlassák a parlamentet. Ebben az esetben tehát legalább három képviselőt kell a maga oldalára állítania az MSZP-nek a másik oldalról ahhoz, hogy ne kapja meg az előterjesztés a jelenlévők többségének támogatását.

Gyurcsányék persze ebben az esetben egy kevésbé látványos trükkel is biztosíthatják a túlélésüket, amihez még átszavazni sem kell. Az egyszerű szavazás logikájából – miszerint csak a szavazatot leadó képviselők számítanak – következően egyes SZDSZ-es, MDF-es vagy akár független képviselők azzal is segíthetik Gyurcsány túlélését, ha közülük legalább 7 nem megy be a szavazásra (feltéve, hogy a 188+1 MSZP-s ott lesz). Ebben az esetben ugyanis 383-7=376 képviselő fog szavazni, amiből a 188+1 kormánypárti elég ahhoz, hogy az indítványnak ne legyen többsége.