Foggal-körömmel harcolnak a sikeres polgármesterek

2006.06.17. 10:38
Az Index összesítése szerint 1017 településen dolgozik olyan polgármester, akit az eddigi négy választáson mindig újra megválasztottak. 480-an indultak közülük pártjelöltként, a többiek függetlenek. Zömében kistelepülésekről, falvakról van szó, itt fordul elő a leggyakrabban, hogy ugyanaz a polgármester 16 éve.

Ha csak a városokat nézzük, mindössze 52 politikus mondhatja el magáról, hogy eddig mindig újraválasztották. Budapesten (jóllehet csak egy városról van szó) rögtön négy ilyen személyt is találunk. Demszky Gábor főpolgármester mellett három kerületi polgármester (Tarlós István Óbudán, Derce Tamás Újpesten és Gegesy Ferenc a Ferencvárosban) is 16 éve van hatalmon. Rajtuk kívül 48 városban ugyanaz a személy a település első embere 1990 óta.

Négy megyeszékhelyen is változatlan a városvezető: Békéscsabán (Pap János), Veszprémben (Dióssy László), Tatabányán (Bencsik János) és Szekszárdon (Kocsis Imre Antal).

Többnyire SZDSZ-esek a rendszerváltás óta pozícióban lévők

Az is érdekes, de egyáltalán nem meglepő, hogy elsősorban szabad demokrataként megválasztott közéleti személyiségek voltak képesek a városokban másfél évtizeden át megőrizni vezető pozíciójukat. Persze a lista összeállításának logikája mást nem is tesz lehetővé: az első önkormányzati választásokon tarolt az SZDSZ a városokban, így eleve szinte csak az ő embereik kerülhetnek szóba a négyszeres győztesek névsorának esetében.

Demszky legutóbbi programja, és ami megvalósult belőle
Demszky Gábor 2002-es választási programja szerint a "közeljövőben" forgalomba állítják Európa legkorszerűbb villamosát a 4-6-os vonalán, megépítik a négyes metrót (DBR), felújítják a 2-es metrót, átvezetik az 1-es villamost Budára, budai gyorsvillamossá fejlesztik az 56-ost, a MÁV, a Volán és a BKV összefogásával közös bérletrendszert hoznak létre. Az ígéretek közül megvalósult a közös bérletrendszer, jönnek a nagykörúti villamosok. Viszont nem jött át Budára az 1-es villamos, és valahogy a négyes metró sem közelít, bár egy legutóbbi interjújában a főpolgármester azt mondta, részben ezt az ígéretét is teljesítette, mert zajlik a DBR-beruházás. A kettes metró felújítása tényleg zajlik, még ha sok hibával is, de egyelőre az 56-os villamosból sem lett "összbudai" járat, vagyis Észak- és Dél-Buda között legalább egyszer azért át kell szállni, ha kötött pályán közlekedik valaki.

Mindenesetre az, hogy valakit szabad demokrataként választottak meg 1990-ben, korántsem jelenti azt, hogy jelenleg liberális, illetve balliberális politikát folytatna. Jó példa erre a három fővárosi kerületi polgármester közül kettő, és de a harmadik sem kifejezetten "vonalas", legalábbis SZDSZ-es szemszögből. (Egyébként 1990-ben még nem direkt választották a polgármestereket, hanem általában a nyertes párt önkormányzati listájának vezetőjét szavazták meg a frissen összeült, a városokban többnyire pártdelegáltakból álló képviselőtestületek. Közvetlenül 1994 óta választják a polgármestereket Magyarországon.)

Tehát nézzük a nem túl vonalas polgármestereket. Tarlós István és Derce Tamás is 1990-ben SZDSZ-es jelöltként került a városrészek élére, mégis, jelenleg jobboldali támogatással őrzik posztjukat. Derce 1994-től mindig valamilyen jobboldali koalíció révén maradhatott hatalmon, jóllehet formailag függetlenként nyer újra és újra Újpesten. Idén azonban komoly gondokkal kell szembesülnie, mert a Fidesz ellenjelöltet állít Wintermantel Zsolt fővárosi frakcióvezető-helyettes személyében.

Tarlós sem elég erős


Tarlós István

Tarlós Istvánnak sem megy minden rendben: ő ugyanis főpolgármester-jelölt szeretne lenni, de a Fideszben információink szerint nincs meg a kellő támogatása. Nem véletlen, hogy az ellenzéki párt egyik budapesti választási fóruma inkább azt javasolta, Tarlós maradjon csak Óbudán, ott próbálkozzon újra 2006-ban.

A harmadik SZDSZ-es kerületi vezetőt, Gegesy Ferencet sem nevezhetjük tipikus szabad demokratának, hiszen többnyire kivonja magát a direkt pártpolitikából. Sőt nemrégiben, pártja hivatalos "vonala" ellenére, összebalhézott a ferencvárosi szocialista erős emberekkel, így most ősszel valószínűleg elindul ellene egy MSZP-s polgármesterjelölt.

Ugyanakkor az idei országgyűlési választásokon a szocialista képviselőjelölt visszalépett Gegesy javára, így egyéni parlamenti mandátumot szerzett az erdélyi születésű és ferencvárosi polgármesternek amúgy eredetileg XIII. kerületi lakosként megválasztott polgármester.

Foggal-körömmel küzdenek

Mindhárom kerületi polgármester egyébként Budapest sikeres városrészeit képviseli, pontosabban azt lehet tudni róluk, hogy a pártpolitikát félrerakva, foggal-körömmel küzdenek kerületeikért. Mint láttuk, Gegesy a szocialistáktól sem riad vissza, Derce és Tarlós pedig Demszky Gábor főpolgármester várospolitikája ellen próbál fellépni saját kerülete érdekében.

Mi Demszky titka?


Demszky Gábor

A négyszer megválasztott Demszky titkát sokféle elemző kutatja. A megszokáson kívül egy dolog biztos azonban: Demszkyn az emberek egy része azt láthatja, hogy foggal-körömmel küzd városáért, és nekimegy bármelyik kormánynak, amelyik nem ad pénzt neki. Ezt pedig - számtalan róla szóló negatív híradás ellenére - a választók eddig díjazták. Egy legutóbbi közvélemény-kutatás szerint is 2006-ban neki van a legnagyobb esélye a főpolgármesteri tisztség megszerzésére.

Dióssy, a tapasztalt

Ami a megyeszékhelyeket illeti, Veszprémben egy országosan (is) ismert szabad demokrata önkormányzati politikus őrzi a helyét már 16 éve. Dióssy László Tolnában született, miután felmenőit Szlovákiából áttelepítették. Dióssy már a tanácsrendszerben is vállalt feladatokat, a Veszprém Megyei Tanácsnál volt főelőadó, illetve a városi vállalkozási rt.-t irányította.

Ezzel emlékeztet Derce Tamásra, aki bármennyire is hangsúlyozta az elmúlt években ellenzékiségét és újpestiségét, a IV. kerületi polgármester is valaha az V. kerületi tanácsnál dolgozott. (Gegesy Ferenc is némi államigazgatási tapasztalattal érkezett IX. kerület élére: korábban a statisztikai hivatalban volt középvezető.)

Érdekesség Dióssyról, hogy ő sem pártpolitikusként exponálta magát az SZDSZ-ben, csak 1994-ben lépett be ebbe a pártba. Azóta viszont a szabad demokraták egyik önkormányzati szakértője, és szintén erős érdekvédő: 1999-ben a Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) elnökévé választották, az előző évben pedig elnyerte az "Év polgármestere" kitüntetést.

Jász, székely, horvát, örmény, oláh, cigány, szlovák vér


Bencsik János

Még érdekesebb Bencsik János tatabányai polgármester életrajza. Saját honlapja szerint ereiben "jász, kun, palóc, székely, horvát, rác, örmény, oláh, cigány, morva, szlovák, lengyel és német vér vegyül", de ez még csak hagyján, ő sem Komárom-Esztergomból, hanem Békésből származik - ahogyan az eddig említett, ismétlő polgármesterek jelentős része sem ott született, ahol éppen most irányít.

Bencsik 1989-ben családsegítőként kapcsolatba került a Solt Ottília-féle SZETA-val, elvégezte a hittudományi főiskolát, illetve akadémiát, így felsőfokú - római katolikus - teológiai végzettsége van, később szociálismunkás-diplomát is szerzett.

Érdekvédő

Bencsik is az érdekvédő helyi politikusok mintapéldája. Ő is ellentétbe keveredett pártjával, jóllehet a kilencvenes évek közepén az SZDSZ országos vezetőtestületeiben is politizált. 1998-ban végül kilépett az SZDSZ-ből, miután éveken át hangsúlyozta, hogy nem érdemes a szocialistákkal együtt bukniuk. 1998-ban így is "simán" választották újra, méghozzá függetlenként. Ezzel párhuzamosan számos külföldi cég települt Tatabányára, és az önkormányzat sem hanyagolta el a városfejlesztést, nem véletlen, hogy 2002-ben megint megválasztották Bencsiket.

Igaz, ekkor már a jobboldal nem indított ellene jelöltet (2002 tavaszán Bencsik országgyűlési képviselőnek is jelöltette magát, és megelőzte a jobboldali jelöltet, a Fidesz ezek után látta be, hogy értelmetlen Bencsik ellenében, a baloldal mellett harmadikként versengeniük.)

Gyalog ment Csíksomlyóba

Bencsik komoly politikai fejlődésen ment keresztül. 2003-ban megtette az El Caminót, vagyis a híres spanyol zarándokutat, majd 2004-ben belépett a Fideszbe. Időközben a Pofosz is kitüntette a Hazáért Érdemkereszttel, és befektetők is jöttek a városba, úgyhogy elégedett lehetne az itteni polgármester.

Honlapja szerint "2005 tavaszán a sikertelen népszavazás hatására gyalogosan zarándokolt el Tatabányáról Csíksomlyóba a pünkösdi búcsúba, hogy megengesztelje a magyar nemzet pártfogóját, Nagyboldogasszonyunkat, valamint kiengesztelje erdélyi testvéreinket".

Mindig és mindig ugyanúgy Szekszárdon


Kocsis Imre Antal

Szekszárdon kevésbé bonyolult a helyzet, itt mindig Kocsis Imre Antal nyert, mindig ő a polgármester, és még mindig SZDSZ-es. Általában tízszázalékos fölénnyel szokott nyerni, és tulajdonképpen róla is elmondható, hogy senkit sem érdekel egyébként a pártkötődése, inkább az foglalkoztatja az embereket, hogy fejlődik-e a város, milyen a focicsapat, és van-e bevásárlóközpont.

Kocsis Imre Antal önéletrajza talán a legtömörebb, amit politikus magáról írt: "16 éve vagyok a választókerület székhelyének, Szekszárdnak a polgármestere. Egy parlamenti ülésszakon át tapasztalhattam, mekkora előnyt jelent a térségnek a polgármesterséggel párosuló képviselőség."

Békéscsaba: Pap János

Hasonló a helyzet Békéscsabán, mint Tolnában: a megyeszékhelyen itt is 16 éve egy SZDSZ-hez hű SZDSZ-es irányít. Pap János legutóbbi önkormányzati választásokon elért fölényes sikerét mindenesetre az is segítette, hogy az MSZP nem indított ellene jelöltet.

Gémesi, a gödöllői erős ember


Gémesi György

Összeállításunk egyetlen olyan négyszeres győztese, aki jobboldali pártban kezdett, Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Gémesi 17 évi tagság után a parlamenti választások után lépett ki az MDF-ből, főként azért, mert Dávid Ibolya nem támogatta Orbán Viktort, illetve a Fideszt a két választási forduló között. Gémesi is tipikus példája tehát a pártjának hivatalos irányvonalától sokszor eltérő, helyi erős embernek.

Az országgyűlési választásokon most tavasszal viszont szoros küzdelemben, de kikapott. Emiatt esetleg elbizonytalanodhat a polgármesteri székért folytatott küzdelemben is, bár már bejelentette, hogy most is indul. Gémesi aki a Vívószövetség elnöke is, korábban, 1996 és 2000 között, az MDF ügyvezető elnöki tisztét is ellátta. .

Jászberény: Magyar Levente

Jászberény honlapján a látogatók arról szavazhatnak mostanában, hogy hová épüljön az új buszpályaudvar: a jelenlegi helyen, a városközpontban legyen, vagy áthelyezzék a vasútállomás mellé. Magyar Leventéről, a polgármesterről nehezebb megtudni valamit, de ez nem is baj talán, a lényeg a jó közlekedés.

Magyar Levente is SZDSZ-es, 16 éve polgármester, és tegyük hozzá az unalmas megjegyzést: szinte hivatásos érdekvédő. Elnöke például a kisvárosokat tömörítő önkormányzati szövetségnek, és így a TÖOSZ-ban is szerepet kapott, Dióssy Lászlóhoz hasonlóan.

Volt ő is az év polgármestere, veszprémi kollégája előtt egy évvel kapta meg ezt a kitüntetést. Magyar Levente nem szól bele annyira az országos politikába, mint Dióssy, ő például legutóbb is visszalépett az országgyűlési választásokon az MSZP-s Szekeres Imre javára.

Városi polgármesterek, akik 16 éve vannak hatalmon
A cikkben nem említett városi polgármesterek, akik négy cikluson át irányíthatták városukat: Gajdos István (Abony), Bagyin József (Aszód), Feigli Ferenc (Barcs), Takács Dezső (Battonya), Szeifert Ferenc (Berettyóújfalu), Lajosfalvi József (Berhida), Hárs József (Bóly), Németh Károly (Cigánd), Szilágyi Menyhért (Csorvás), pap Tibor (Dévaványa), Nemes István (Fehérgyarmat), Gyimesi István (Gyál), Bédy István (Harkány), Győriné Dr. Czeglédi Márta (Jászfényszaru), Verkman József (Kadarkút), Török Gusztáv Andor (Kalocsa), Baranyi Mihály (Kenderes), Ficsor József (Kiskunfélegyháza), Oláh Albert (Kisvárda), Papszt Lajos (Lengyeltóti), Cservenák Pál Miklós (Mezőberény), Bodrogi Györgyné (Nagykáta), Korcsmáros Sándor (Nádudvar), Miskolczi József (Nyergesújfalu), Hovánszki György (Nyírlugos), Pál László (Pétervására), Borbély István (Polgárdi), Kulcsár István (Ráckeve), Tóth Imre (Sarkad), Jánosdeák Gábor (Sárospatak), Mester Árpád (Szendrő), Remitzky Zoltán (Szob), Németh József (Tiszacsege), Májer János (Tokaj), Lengyelné László Veronika (Tompa), Hoffman Pál (Tököl), Tóth István (Tura), Nagy Sándor (Újfehértó), Fagyal Barna (Vámospércs), Leszkovszki Tibor (Várpalota), Pásztor Béla (Veresegyház), Kozma János (Zalalövő).