Három magyar püspök mond le egy év alatt

2005.04.14. 13:03
II. János Pál utódja egy éven belül jelentősen átalakíthatja majd a magyar püspöki kar összetételét, miután több, közismerten konzervatív főpap is eléri a 75 éves nyugdíjkorhatárt. A közeljövőben távozik posztjáról püspöki konferencia elnöke, Seregély István egri érsek, és Gyulay Endre Szeged-csanádi püspök is. A személyi változások felerősíthetik Erdő Péter törekvését, hogy újraegyesítse az esztergomi bíboros prímás címet a testület gyakorlati vezetésével.

Rövid időn belül jelentősen megváltozhat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia összetétele, mert több megyés püspök is eléri a nyugdíjkorhatárt, a katolikus kánon jog pedig kimondja: "az a megyéspüspök, aki betöltötte hetvenötödik életévét, szíveskedjék benyújtani hivataláról való lemondását a pápának, aki az összes körülmények figyelembevételével fogja meghozni döntését". További átrendeződéshez vezethet az is, hogy számos egyházmegye segédpüspöki címe betöltetlen.

Hárman mennek

Korhatáros

Gyulay Endre megyés püspök 1930. szeptember 17-én született. Gyulay Endre 1987 júniusában kapta meg Szeged-csanádi püspöki kinevezését és júliusban vette át az egyházmegye kormányzását. Országosan megbízatást kapott a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától az egyházi ingatlanok visszaadásának tárgyalásaira.

Konkoly István Kerkaszentmiklóson született 1930. március 5-én. 1987-től szombathelyi megyés püspök, az Országos Liturgikus Tanács elnöke. 1992-től a Berzsenyi Dániel Főiskola Ének-zene, Egyházzene Szakán a liturgia előadója.

Seregély István 1931. március 13-án született Szombathelyen, egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Egri érsekké 1987. június 5-én nevezték ki. Püspökké 1987. július 25-én szentelték.

Az új pápa feladata lesz, hogy rendelkezzen Konkoly István, Gyulay Endre és Seregély István utódjáról. Konkoly István, a szombathelyi megyés püspök már túl is lépte, a korábban gyakran közszereplést vállaló Szeged-csanádi püspök, Gyulai pedig szeptemberben éri el a 75 éves korhatárt. Jövő év elején pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének, Seregély István egri érseknek is be kell nyújtania lemondását. Mint emlékezetes, Seregélyt 2002-ben Paskai László legesélyesebb utódjának tekintették a magyar egyházban, ám az esztergomi prímási székbe végül az addig csupán segédpüspöki rangú Erdő Péter ülhetett. Az elmúlt évek gyakorlata szerint a püspöki lemondások viszonylag automatikusan követik az előírásokat, a pápai döntések azonban gyakran jelentős késéssel születnek. 2003-ban kormányzót kellett választani a váci püspökség élére, mert II János Pál váratlan gyorsasággal, két héttel Keszthelyi Ferenc püspök lemondása után felmentette az egyházmegye vezetéséből, de az utódot csak később nevezte meg.

Kitartóan elzárkózó

Az Index információi szerint most legtöbben Veres Andrást, a püspöki kar titkárát tartanák ideális utódnak az egri érsekség vezetésére. A döntésként figyelembe vehetik azt is, hogy a magyar katolikus egyház főkommunikátora már jelenleg is egri segédpüspök, valamint azt, hogy a Püspöki Konferenciában is szorosan együttműködik a mostani elnökkel. Egyházi forrásaink szerint egyébként Veres saját politikai konzervativizmusával is követője lehetne Seregélynek, aki a kormányváltás óta kitartóan elzárkózik a szocialistákkal való kapcsolat javítása elől.

Biborosi újraegyesítés

A 15 püspökből és 6 segédpüspökből álló testület egyes tagjainak távozása felerősítheti Erdő Péter esztergom-budapesti érsek törekvését, hogy 15 év után ismét egyesítse a prímási címet a püspöki kar elnöki megbízatásával. Erdő igyekezetét a hagyományos hierachia visszaállítására az is motiválhatja, hogy sokan nem tartják elég konzervatívnak, miután kinevezése óta eltökélten kerülte a konfrontációt a baloldali kormányzattal. A két egyházi tisztséget még Paskai László hivatali idejének kezdetén választották el egymástól: Paskait 1987-ben nevezték ki esztergomi érseknek, de csak 1990 szeptemberéig láthatta el a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét. A választott vezető intézményét azonban többen a Vatikánnal szemben elért demokratikus vívmánynak tekintik, mert így a magyar egyház főpapjai a pápa prímási kinevezésétől függetlenül, saját maguk választhatják ki vezetőjüket.