Repednek a falak a gázkitörés miatt

A kútkitöréstől négy kilométerre fekvő Kaszaperen eddig 20-an, a körülbelül 6 kilométerre fekvő Pusztaföldváron 42-en, a 6-4 kilométerre fekvő Kardoskúton 24-en, míg az úgy 7 kilométerre lévő Tótkomlóson 5-en adtak be kárigényt a helyi önkormányzatokhoz.

Az igénylők állítják: a házaikon repedések keletkeztek, a vakolat lehullott a gázkút kitörését követő napokban.

Kardoskúton a legtöbb kárbejelentés a szeptember 4-ei vadkitörés után érkezett az önkormányzathoz - mondta Ramasz Imre polgármester.

Ekkor kellett újra megnyitni az egy nappal ezelőtt elfojtott kutat, hogy a tőle 300 méterre megjelent vadkitörést megszüntessék.

Pusztaföldvár polgármestere elképzelhetőnek tartja, hogy a településen a bejelentett falrepedéseket a kitört gázkút okozta.

Elmondta: amíg a kút nagy zajjal égett Pusztaföldváron is beremegtek az ajtók és az ablakok.

A gázkút környékén egyébként szeptember 10-e óta csend van.

A kútból nagyrészt vízzel kevert gáz tör fel, így a zaj és a rezgés minimális.

A Környezetgazdálkodási Intézet a kitörés után folyamatosan mérte a gázkút közelében a zaj- és a rezgésszintet.

A Mol Rt.-hez eljuttatott, a mérésekről készült előzetes jelentés szerint a zajszint nem haladta meg egy főút melletti település zajszintjét.

Pusztaszőlősön 46 és 50 decibel között mozgott a zajszint. A legmagasabb mért érték néhány óráig 61 decibel volt - ismertette az MTI kérdésére a mérési eredményeket Bokor Csaba, a Mol vezérigazgató-helyettese.

A zajterhelés, bár csak az éjszakára előírt zajhatárt haladta meg, a monotonsága és folyamatossága miatt fáradságérzetet idézhetett elő a Pusztaszőlősön élőknél.

Úgy vélte, hogy a rezgés nem haladta meg azt a szintet, ami gondot jelenthetne az építési előírásoknál megfelelően készült házaknál gondot jelentene, Pusztaszőlősön azonban a legtöbb ház alap nélkül épült régi vályog, illetve tégla épület.

A településen az állapotfelmérés megtörtént. A kárigények jogosságát a mentési munkák befejezte után bíráljuk el - mondta Bokor Csaba.

A vezérigazgató-helyettes kizártnak tartotta, hogy a gázkitörés a Pusztaszőlősnél távolabbi településeken a házfalak megrepedését okozhatta volna, és ilyen jelzéseket hivatalosan egyelőre nem is kapott.

Bokor Csaba hangsúlyozta, hogy a Mol a gázkút környékének rekultivációjára - az eredeti állapot visszaállítására - több mint 100 millió forintot irányzott elő a mentésre fordítandó pénzből.

Az augusztus 18-ai kitörés okait a Szolnoki Bányakapitányság vizsgálja.

A tanúkihallgatások már megtörténtek, a vizsgálat lezárása azonban szeptember 25-e után várható.

A bányakapitányság ugyanis a Miskolci Egyetem Olajtermelési Tanszékét kérte fel annak kivizsgálására, hogy a kitörés napján végzett kitörésgátló zárási módszer okozhatott-e sérülést a kitörésgátlóban, illetve a csőfejben, illetve, hogy a mentési munkák során a Mol által bevetett kitörés elhárítási módszerek megfelelnek-e a nemzetközi gyakorlatnak.

Az egyetem szakvéleménye után készül majd el a bányakapitányság jelentése a baleset okairól.