A legelődilemma és a Magyar Rádió

Ha üresedés van a közszolgálati tévé vagy rádió elnöki székében, azonnal megindul a pártok közötti egyezkedés ki kit, és milyen feltételekkel fogadna el. Londonból hazaugorva belekerült ebbe a politikai ringlispilbe?

Mielőtt beadtam volna a pályázatomat, még senkivel nem beszéltem a magyar politikai garnitúrából. Szerintem ha valaki politikai alku eredményeként jut az elnökséghez, akkor ezzel a függetlenség elvét sérti meg - anélkül pedig nincs közszolgálatiság. Nem tudom elképzelni, hogy lehet pártatlanul dolgozni, ha már a megválasztáskor engedményeket kell tenni az egyik vagy a másik oldalnak.

A közszolgálatiság mint elmélet Magyarországon is ismert persze, de az is köztudott, hogy a politika eddig nem nagyon engedett a bejáratott előjogokból. Azt gondolja, hogy ki tudja kerülni a pártembereket?

Én nem hiszek abban, hogy lehet csak a megválasztásig politikai úton járni, utána pedig már nem. Elképzelhető persze, hogy a nagybetűs függetlenségre egyelőre még nem érett a helyzet, hiszen még a valódi szakemberek múltja is rögtön átpolitizálódik, amint bekerültnek a kereszttűzbe. De azt gondolom, ezt nem lehet már sokáig csinálni.

Mért ne lehetne?

Fotó: Nagy Attila

A konkurencia egyre erősebb nyomulása mellett a Magyar Rádió arra sincs felkészülve, hogy a küszöbön álló technológiaváltással megjelenik a még több tartalom közlésének lehetősége is. A versenyhátrány miatt a közszolgálati rádió tovább ronthatja helyzetét, még inkább veszthet a piaci részesedéséből, és már azt a közönségszámot sem tudja produkálni, amire a politikusoknak szüksége van. Ismeri a legelődilemmát? Ha mindenki csak a saját előnyöket nézve garázdálkodik a közös birtokon, az előbb-utőbb tönkre megy, és senkinek sem szolgálja már az érdekeit. Másik oldalról viszont a hallgatók is sokkal demokratikusabb viszonyt igényelnek majd a rádiótól, mint amilyet a jelenlegi struktúra nyújtani tud. Ehhez pedig a digitális technológia adja a kulcsot. Régen az volt a felállás, hogy a hallgató vagy a néző ült otthon a kanapéján, és befogadta a felkínált műsort. Ma már más a helyzet. Sokkal interaktívabb formák jelentek meg, teljesen átalakult a műsor fogalma, és emiatt megváltozott a viszony a médiavállalatok és a befogadók között is. A Magyar Rádió betokosodott világával, és politikai befolyásoltságával nem tudja ezt a fajta új kapcsolatot megteremteni. Pedig a Nyugat-Európában már lezajlott digitális forradalom előbb-utóbb ide elér: 2012-től az EU ajánlása alapján kötelező lesz a digitális műsorszórás.

Ez egyelőre fenyegetésnek tűnik. Miért jelentene kényszert az általában sokkal rövidtávúbb érdekek figyelmen kívül hagyására?

A BBC-nél már a digitális átkapcsolásra való felkészülés második évtizedét kezdődtük meg. A brit szabályozás értelmében tízévente meg kell újítania a királynői működési engedélyt, és legutóbb a kormány arra kérte a céget, hogy álljon a digitalizálási folyamat élére, hiszen Nagy-Britanniában 2012-ben végleg búcsút vesznek az analóg műsorszórástól. Az új technológia bevezetésének előfeltétele, hogy a hallgatók rendelkezzenek olyan készülékkel, amelyek alkalmasak a technika adta lehetőségek kihasználására, a műsorszolgáltató számára pedig az, hogy minél szélesebb skálán, minél több információt közvetítsen. A BBC egyik híres televízióműsora, a Séta a dinoszauruszokkal már úgy készült, hogy a programmal párhuzamosan egyetlen gombnyomással részletes háttéranyagokat kérhet le a néző. De a wimbledoni teniszközvetítéseknél is megoldhatóvá vált, hogy a saját érdeklődés szerint válogassa össze a meccseket, és a híreknél is csatolhatók bővebb anyagok a headline-okhoz. A digitális átállás után a rádió szintén rengeteg, a műsorhoz kapcsolódó plusz információt közvetíthet, a késleltetés segítségével pedig vissza lehet hallgatni egy-egy elszalasztott hírt, javul a minőség, és a sávkihasználása is nagyobb, a tévé és a rádió összekapcsolódik az internettel is.

Biztos lesz, aki azt mondja majd, hogy egy ilyen fokú átalakulással rengeteg áldozat is jár, eltűnhet egy sor harminc-negyven éve változatlan, már-már emblematikus forma?

Fotó: Nagy Attila

A digitális technika az egy platform, ami új lehetőséget ad megjelenítésre, tartalomszolgáltatásra. A BBC-nél is óriási változásokkal járt a bevezetése, de nem hiszem, hogy ez áldozat lenne a szolgáltató oldaláról. Az áldozat az, ha nem tudja elérni a fiatalokat, mert akkor ki fog halni. Az igaz, hogy másfajta szemléletet igényel a műsorkészítőktől, hiszen lehet, hogy a rádióban csak a teljes anyag kisebbik része kerül műsorba, és a nagyobb hányad az interneten lesz elérhető. Ez sokkal tudatosabb szerkesztést igényel, ami a BBC-nél a tévé-, rádió-, online részleg magas fokú integrációját eredményezte. De most is azon dolgozunk, hogy az eddigieknél nagyobb legyen az átjárás, megszűnjön az analóg időkből örökölt elhatárolódás. A folyamat jelentősen növelte a cég hatékonyságát, négyezerötszáz munkakör vált feleslegessé. Az átszervezés miatt újságírók feladata is megváltozott. Alapkövetelmény, hogy olyan cikkek szülessenek, amelyek megállják a helyüket más médiaközegben is.

A személyi döntésekben a BBC-nél teljesen ki tudják zárni a politikai befolyást?

Amikor bejelentettük az elbocsátásokat, akkor sem merült fel senkiben, hogy a cég fejlődése szempontjából meghozott szakmai döntésen túl a politikának bármiféle köze lenne az ügyhöz. Ugyanez igaz a vezetői posztra való kiválasztásnál is. Az persze tény, hogy miután itt beadtam az elnöki pályázati anyagot, azért beszéltem néhány kuratóriumi taggal, politikussal. Azt akartam kideríteni, hogy a szakmai álláspont, a közszolgálat pártatlan megközelítése, a kultúra és a szórakoztatás fontossága a dolgok pillanatnyi állása szerint mennyire elfogadható a politika számára. Az volt a tapasztalatom, ők is felismerik, hogy nekik is változniuk kell. Az újságíró feladata a tájékoztatás, de úgy, hogy visszakérdez, nem csak egy sajtótájékoztatót közvetít. Ez felelősséget ró a politikusra, de végső soron a hallgatókra is. Hiszen egy mélyebb, átfogóbb tájékoztatásból nekik kell döntést hozniuk arról, hogy mi a jó vagy rossz. A közös összefogásban, közös felelősségben ha valaki nem vállalja fel a ráháruló szerepet, akkor az egész borul. Bárki lesz is a rádióelnök, ugyanolyan súlyú kihívásként kell szembenéznie a hallgatói bizalom visszaszerzésének feladatával, mint a politika távoltartásával.

Egy londoni topmenedzseri állás után mi a vonzó a rádióelnökségben?

A BBC, mondjuk azt, hosszú ideje már inkább csak tökéletesítgeti a közszolgálati médium tevékenységének módozatait, bár Hutton-sztori megmutatta, hogy egy ilyen nagy múlt intézménynél is vannak zökkenők. Jó dolog tökéletesíteni, de az egy más kategória, amikor alkotni lehet. Amióta a BBC-nél dolgozom, nap mint nap erősödik bennem a felismerés, hogy a Magyar Rádióban rengeteg kiaknázatlan lehetőség van, az új elnök, szerintem akárhova nyúl, látványos eredményeket tud majd elérni. Onnan nézve már-már bosszantó, hogy egy ilyen páratlan lehetőségekkel - archívummal, frekvenciával, hagyománnyal, szakértelemmel és még annyi mindennel - rendelkező intézmény, amely valódi nemzeti intézmény lehetne, csak a politikai vitákban kerül szóba. És Londonból olyan magától értetődőnek tűnik, hogy merre kéne haladni! Csak egy példa: itthon manapság a fiatalok már nem is tudják, mi az, hogy Petőfi Rádió, vagy Kossuth, ne adj' Isten Bartók! Pedig Angliában a legtrendibb műsorok is a BBC Radio1-en mennek. Lehet, hogy naiv vagyok, de úgy gondolom, tudom, megtanultam, mi kell ahhoz, hogy a hallgatók megint úgy beszéljenek a Rádióról, ahogy az angolok emlegetik: aur bbc.

Úgy tudom pszichológus végzettsége van és újságíróként sosem dolgozott. Hogyan került mégis a médiabizniszbe?

Igen, azt le kell szögeznem, sohasem dolgoztam újságíróként, nincsenek is ilyen ambícióim, de az egy egészen másik szakma, mint egy médiavállalat vezetése. Egy vasgyár sem valószínű, hogy a legjobb öntőmunkás vezérigazgatósága alatt virágzik fel gazdaságilag. A BBC-nél jellemző karrier felső- és felső-középvezetői szinten, hogy a frissen diplomázottként kerülnek a céghez, aztán végigjárják a belső ranglétrát. Engem is a BBC küldött el egy médiamenedzsment posztgraduális képzésre, ahol azt tanultuk meg, hogyan nézzük a médiát, mint vállalatot, mik azok a kulcsfolyamatok, amik gazdaságilag meghatározzák a cég fejlődését, milyen trendek érvényesülnek a médiavilágban, hogyan lehet legjobban menedzselni azt vállalti szempontból, hogy jó programok szülessenek.

Az első fordulóan befutónak tekintett jelöltet a civil kurátorok buktatták meg. Velük egyeztetett a saját civil programjáról?

Nem egyeztettem, de bízom benne hogy az a szemlélet, amit én is képviselek, rokonszenves lesz nekik, hiszen ahogy ok, én is civil vagyok.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!