Milyen lesz Gyurcsányország 2018-ra?

Egyéni képviselői negyven százalékát elveszítené Tolna megye, ha változtatás nélkül átmenne a kijelölt kormányfőnek az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslata. Ez ugyanis a mostani 176 egyéni képviselői helyet úgy csökkentené 149-re - hogy a szintén 149 listás képviselővel 298 fősre karcsúsítsa az országgyűlést -, hogy a megyék többségében 1-2-vel csökkentené az egyéni választókerületek számát, és Tolnában a jelenlegi ötből három egyéni mandátum maradna.

Egyéni képviselők: kevesebb, több, ugyanannyi

A legtöbb megyében az 1-2 helyes csökkentés azt jelenti egyébként, hogy az egyéni képviselők száma 80-85 százalékra csökken, ez nagyjából megfelel a 149/176 arányának, a 84,6 százaléknak. Tolna mellett az átlagosnál nagyobb lenne a csökkenés Veszprém megyében (7 helyett 5), Nógrádban (4 helyett 3) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (8 helyett 6). Budapesten 32 helyett csak 27 egyéni képviselői hely maradna, Pest megyében az országban egyedüliként emelkedne (16-ról 17-re) az egyéni képviselők száma. Győr-Moson-Sopron megyében - szintén egyedülálló módon - maradna a mostani hét választókerület.

A választókerületi lefaragásban nem érhető tetten komoly politikai ügyeskedés: az átlagosnál nagyobb veszteséget elkönyvelő megyék közül Tolna és Veszprém inkább jobb-, Jász-Nagykun-Szolnok inkább baloldali, míg Nógrádban idén 2-2 helyet szerzett a Fidesz és az MSZP is. A mandátumcsökkentéssel nem érintett megyék közül Győr-Moson-Sopronban a Fidesz, míg Pest megyében az MSZP szerepelt jobban az idei választáson.

Egy lista, egy forduló, egy tisztség

A törvényjavaslat megszüntetné a területi listák rendszerét, és egyetlen országos listára lehetne szavazni (így megszűnne a jelenleg az úgynevezett töredékszavazatok - mandátumot nem hozó voksok - hasznosítását szolgáló országos lista is, emiatt például az SZDSZ támogatását nem lesz könnyű megszerezni). A 149 országos listás mandátumot azok a pártok kapnák, amelyek elérik az 5 (két párt listája esetén a 10, három vagy több párt listája esetén a 15) százalékot. A listaállításhoz 35 egyéni jelölt kell - egyéni jelöltet továbbra is 750 kopogtató összegyűjtésével lehetne elindítani -, a szavazólapon az első 15 jelölt neve szerepelne.

Ez a javaslat a kisebb pártok számára kedvezőtlen, egy ilyen szisztémában az MDF-nek 7, az SZDSZ-nek 9 mandátuma lenne, vagyis a liberálisok a mostani 5,2 százalékos mandátumarány helyett csak 3 százaléka lenne a törvényhozásban. Plusz az esetleges egyéni képviselők - mondhatnánk, de mivel a törvényjavaslat egyfordulóssá változtatná a választást, korántsem biztos, hogy lennének tuti SZDSZ-s bejutók.

Gyurcsány számára az államreform jó apropót kínál arra is, hogy gyengítse a főleg a szocialista pártban erős megyei lobbit is. Az összeférhetetlenségi törvény javaslata szerint az országgyűlési képviselők 2014-től nem lehetnének polgármesterek, 2018-tól települési önkormányzati képviselők, és nem lehetnének már 2009-től választott regionális képviselők sem.

Búcsú a megyéktől 2009-ben

Igen, jönnek ugyanis a régiók, ahogyan azt az SZDSZ szerette volna, bár a korábbi tervektől eltérően nem 2008-tól, hanem 2009-től, amikor az európai parlamenti választásokkal egyidőben alakulnak meg az első választott régiók. Így ősszel már csak három - vagyis inkább csak két és fél évre - választunk megyéket.

A helyi önkormányzatok viszont dupla ennyi időre, hat esztendőre alakulhatnak meg az önkormányzatokkal kapcsolatos alkotmánymódosító javaslat értelmében. A törvényjavaslat szerint idén lennének utoljára a parlamenti választások (és a focivébék) évében és ősszel az önkormányzati választások. A megyék-régiók 2009-es cseréjét követően 2012-től átállnánk egy új rendszerre, és az országgyűlési választások közötti "félidőben" - mellékesen: az olimpiák és a foci Eb-k évében - szavaznánk a helyhatóságokról.

Az önkormányzatok szabályozásával kapcsolatban új elem, hogy a képviselő-testületeket ezentúl nem az országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság oszlathatná fel, és a helyi testületek feloszlatásáról a jövőben nem lehetne népszavazást tartani. A törvényjavaslat megalkotná, bár nem definiálná pontosan a "nagyváros", mint közigazgatási egység fogalmát.

Az alkotmánymódosítás nyomán kimaradna ugyanakkor az alaptörvényből, hogy az önkormányzat a "hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat", ami a helyi szint súlyának csökkentését jelentheti (azt ugyanis nem fedeztük fel az önkormányzati törvény javaslatában sem)

A közzétett javaslatok értelmében az önkormányzati képviselők száma 20-40 százalékkal, a fővárosi közgyűlésé például 67-ről 55-re csökkenne.

Több százmilliós spórolás a főnöki béreken

Gyurcsány nemcsak a helyhatóságok, hanem a kormánytagok súlyát is csökkentené, derül ki egy másik alkotmánymódosító javaslatból. Erre utal, hogy a miniszterek a jövőben csak "törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás" alapján adhatnának ki rendeletet; az idézett kritérium a mostani alkotmányszövegben nincs benne.

Gyurcsány alaposan hozzányúlna az államtitkári struktúrához is, amivel számításaink szerint - csak a személyi kiadásokat figyelembe véve - mintegy 400 millió forintot spórolna meg. Megszüntetné a politikai és a közigazgatási államtitkári posztot, minden miniszternek egy helyettese lenne, akit a korábbi lapinformációkkal szemben mégis miniszterhelyetteseknek hívnának.

A jelenlegi ügyvezető kabinetben - a kormányzati portál adatai szerint - 28 politikai és 15 közigazgatási államtitkár van, míg a címzetes és helyettes államtitkárok száma megközelíti a hatvanat. A 43 politikai és közigazgatási államtitkár lecserélése 12 miniszterhelyettesre - a politikai államtitkárok tavalyi 910 ezer és a közigazgatásiak 810 ezer forintjával számolva, és azt feltételezve, hogy a miniszterhelyettesek keresete is 910 ezer forint marad -, 320,5 millió forint megtakarítást jelenthet évente (az államkasszába úgyis visszaáramló tb-járulékok nélkül).

A megszorítások ezreléke

A miniszterek száma a mostani 17-ről (15 minisztérium és 2 tárca nélküli) 12-re csökkenhet, ami további 70,4 milliót hozhat a kasszába, vagyis máris évi 390,9 milliónál vagyunk. Ha ehhez hozzávesszük a címzetes és helyettes államtitkárok számának várható radikális lefaragását, a személyi kiadásokon nagyságrendileg évi félmilliárd forintot spórolhat meg a kormány. Igaz, ez a kormánytól várt legalább 4-500 milliárd forintos megszorításnak így is csak egy ezreléke.

A tervezett változtatások fontos eleme, hogy nemcsak polgármester és helyi képviselő nem lehet országgyűlési képviselő, hanem képviselő állami és önkormányzati cégben sem lehet vezető, felügyelő-bizottsági tag; nem kaphat semmilyen juttatást a közalapítványokban, köztestületekben és közhasznú társaságokban betöltött tisztségekért. A képviselők gazdasági összeférhetetlenségi szabályait 2010-től kiterjesztik a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozókra is.

Nincs komoly hatása a közigazgatás működésére, inkább a népszerűségre hajt az a javaslat, hogy a szonda megfújásának megtagadására nem terjedne ki a képviselők mentelmi jog.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!