Visszakövetelik a halálbüntetést

Sajóbábony polgármestere, Nagy Imre és jegyzője Török Barna januárban levélben fordult Szili Katalinhoz. Az Országgyűlés elnökét egy lakossági panasz kapcsán keresték meg, amit egyébként a település lakosságának csaknem egyharmada (864 ember is szignált). A panasz azt is nehezményezi, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település lakossága többször tapasztalta, miszerint a rendőrök nem értek rá intézkedni, s nem lehet rájuk számítani.

A levél szerint a képviselő-testület tárgyalásán kiderült, hogy az emberek nem érzik biztonságban magukat, s félelemben élnek. A panaszok szerint egyes emberek büntetlenül bemennek mások veteményes kertjébe, megdézsmálják a gyümölcsöt, a segélyek kifizetése esetén részegen ordibálnak az utcán, s még a gyermekkorúak is részt vesznek a szabálysértésekben.

"A bejelentés egy bizonyos népréteghez kapcsolódik, de leírni, kimondani senki nem meri, hiszen aki ezt megteszi, megbélyegzik" - írja a polgármester és a jegyző. akikkel a képviselő-testület is egyetértett, s határozatában kezdeményezte "a Btk. radikális szigorítását".

A nyolcpontos javaslatcsomagban első helyen áll a halálbüntetés visszaállítása, melyet egyebek között a tanúvédelmi program szigorításának, a büntetési tételek egyértelműsítésének, a rendőrök, bírák, ügyészek szigorúbb védelmének és az önkormányzati rendőrség felállításának a javaslata követ. A képviselő-testület ugyancsak szeretné, ha egyszerűsödne a szabálysértési eljárás, valamint szükségesnek tartja a rendőrség létszámának radikális emelését, a rendőrök hatáskörének bővítését.

Szili Katalin február 8-án kelt válaszában közölte, hogy a rendészeti és az alkotmányügyi bizottságokat kérte fel, hogy tűzzék napirendre az ügyet. A házelnök ugyanakkor levelében hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság 1990-ben megállapította a halálbüntetés alkotmányellenességét, továbbá Magyarország az Európai Unió tagállamaként is kötelezettséget vállalt arra, hogy a halálbüntetést semmilyen körülmények között nem tekinti törvényes büntetési formának. Így Szili maga sem támogatja a halálbüntetés visszaállítását".

A rendészeti bizottság ülésén a polgármester és a jegyző ismertette a településen tapasztalt helyzetet. Az SZDSZ-s Molnár Lajos úgy fogalmazott, hogy a "rasszizmus határa", ami a levélben meg van fogalmazva. Véleménye szerint ezeket a problémákat nem így kell kezelni. Nagy Imre polgármester válaszában leszögezte, hogy ők nem rasszisták.

Kökényesi Antal országos rendőrfőkapitány-helyettes, volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrfőkapitány kiemelte, hogy nem a rendőrség munkájával van baj, hanem egy társadalmi jelenségről van szó. Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára Sajóbábony helyzetét ismertetve elmondta, hogy a 3.000 lelket számláló településen szaporodnak a garázda jellegű bűncselekmények, és az elmúlt évben több mint egymillió forintnyi helyszíni bírságot szabtak ki különböző ügyekben.

Juhász szerint a helyben végzett közmunkának, illetve a nyilvános bocsánatkérésnek nagyobb lehet a visszatartó ereje, mint például a pénz-, vagy börtönbüntetésnek. A jegyző ennek kapcsán közölte, hogy nincs olyan ember, aki elvállalná a közmunka felügyeletét a településen. A jegyző nemmel felelt azokra a kérdésekre, hogy van-e cigány tanár, vagy dolgozik-e cigány a polgárőrségben. Ismertetése szerint 600-800 cigány ember él a háromezer fős településen.

Avarkeszi Dezső, az alkotmányügyi bizottság elnöke levélben válaszolt a polgármesternek. Kiemelte a halálbüntetés alkotmányellenességét, és felkérte az önkormányzatot, hogy kezdeményezzék a településen egy rendőrőrs létrehozását.