A kisebbségi és a települési önkormányzat közötti vita a közoktatási törvény egy passzusának eltérő értelmezésén alapult, amely kimondja, a kisebbségi oktatási intézmény vezetőjének kinevezéséhez a helyi kisebbségi képviselet egyetértése is szükséges. A polgármester szerint bár majd minden gyerek roma az iskolában, akik után kisebbségi normatívát is igényelnek, az iskola nem kisebbségi intézmény, mert ez a kitétel nem szerepel az alapító okiratban. A kisebbségi ombudsman vizsgálatában azonban megállapítja, azzal maga a településvezetés hibázott, hogy nem változtatta meg az iskola alapító okiratát, mert az annak működéséhez nagyban hozzájáruló kiegészítő normatíva és a roma tanulók magas aránya automatikusan kisebbségi intézménnyé minősítik az Arany János Általános Iskolát.
Kaltenbach Jenő kezdeményezése szerint az iskola alapító okiratát és pedagógiai programját a tényleges helyzetnek megfelelően ki kell egészíteni, úgy, hogy abban szerepeljen a cigány kisebbségi oktatási forma ellátása is. Az iskola igazgatójának kinevezéséhez pedig a cigány kisebbségi önkormányzat utólagos egyetértése szükséges. Amennyiben a település a fentieket nem teljesíti, Kaltenbach szerint felmerül kiegészítő normatíva jogtalan igénybevételének gyanúja, és az ilyen címen lehívott összeget - kb. 30 millió forintot - a helyi önkormányzatnak kellene kamatostul visszafizetnie az államnak. Halmajugrán ezzel kapcsolatban még a héten rendkívüli képviselőtestületi ülést tartanak és a választ iskolakezdés előtt megküldik az ombudsmannak - nyilatkozta Godó Ferencné, a település polgármestere.