Répássy a bíróság előtt támadta az NBH-t

2004.05.17. 18:05
Répássy Róbert szerint alaptalanul tagadta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) a K&H ügyben Kulcsár Attila telefonlehallgatásáról készült jegyzőkönyvek kiadását, ugyanakkor a hivatal jogi képviselője szerint a jogállami titkosszolgálatok történetében precedens nélküli a fideszes honatya kérése.
A Répássy Róbert és három másik ellenzéki képviselő által az NBH ellen, adatok megismerése érdekében indított polgári perben eljáró Fővárosi Bíróság a hétfői tárgyalás berekesztése után ítélethirdetésre egy héttel elnapolta az ügyet. Répássy Róbert április 19-én egy nappal a parlament úgynevezett brókerbizottságának megszűnése előtt nyújtotta be keresetét a bírósághoz. Ennek előzménye, hogy a bizottság ellenzéki tagjai és Demeter Ervin fideszes képviselő, a bizottság elnöke március 31-én, illetve azt követően többször is sikertelenül próbált betekinteni az 595 lehallgatási jegyzőkönyvbe.

Az NBH jogi képviselője ennek kapcsán a tárgyaláson annyit mondott, hogy a vizsgálóbizottság nem hozott döntést az iratok megismeréséről, a bizottság egy vagy több tagja pedig nem azonos magával a bizottsággal. A felperesek a kereset benyújtását követően módosították kérelmük jogalapját, e szerint már nem az országgyűlési vizsgálóbizottság tagjaként külön engedély nélkül kérnek betekintést az NBH-nál lévő iratokba, hanem a titoktörvény alapján, ahogy ezt bármely más állampolgár megtehetné.

Ezzel összefüggésben a titkosszolgálatok jogi képviselője arra mutatott rá, hogy ennek a kérésnek a teljesítése, "zavarná az NBH rendeltetésszerű működését". A szakember elmondta, hogy a hivatal kezelésében lévő iratok államtitkot képeznek, a nyílt nyomozás számára a bűnüldöző hatóságoknak átadott anyag azonban nyilvános, nem minősített, így országgyűlési képviselő számára könnyedén megismerhető.

Répássy Róbert azt is hangsúlyozta, hogy nem az adatok nyilvánosságra hozását, csak megismerését kéri. Hozzátette: volt már példa arra, hogy NBH-s iratokat egy vizsgálóbizottság tagjai megismerhették bizottsági döntés nélkül. Ez történt az állami vezetők pártállami múltját vizsgáló Mécs-bizottság esetében.

Ennek kapcsán az NBH jogi képviselője leszögezte, hogy akkor a rendszerváltás előtti, nem jogállami iratokról volt szó. A szakember szerint példátlan a jelenlegi eset, amikor is a jogállami NBH műveleti tevékenységével kapcsolatos iratokba kívánnak betekinteni parlamenti képviselők. Az NBH jogi képviselője Répássy Róbert parlamenti nemzetbiztonsági bizottsági tagságára célozva megjegyezte azt is: "fájdalmas", hogy a szolgálatok törvényes működésének ellenőrzésére hivatott testület tagja "egyéb célú felhasználásra irányuló" kérést vállal fel.

Boross Péter volt kormányfő, aki az Antall-kormány idején többek között a titkosszolgálatokat felügyelő miniszteri posztot is betöltött a napokban egy sajtótájékoztatón "elképesztőnek és példátlannak" nevezte, hogy ellenzéki képviselők a televízió kameráinak kíséretében beállítottak a titkosszolgálatokhoz, hogy elkérjék Kulcsár Attila lehallgatott telefonbeszélgetéseinek teljes anyagát.