Sólyom csak taktikát lát, stratégiát nem

"Szerintem nem kellett volna kiírni a [kettős] népszavazást: ez az ötlet tipikus példája volt a végig nem gondolt érzelmi politizálásnak" - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Reakciónak adott interjúban.

Sólyom László szerint ahhoz, hogy a jövőt megtervezhessük, de hogy a nemzetiségi kérdéshez egyáltalán hozzászóljunk, tudnunk kellene a történelmet nekünk is. "Amikor Nagy-Magyaroszág-matricát látok egy autón, kedvem lenne tulajdonosától megkérdezni, tudja-e, milyenek voltak az etnikai viszonyok 1918 előtt. Inkább a Teleki-féle nemzetiségi térképet tenné ki, vagy akármelyik bécsi vagy Prágában kiadott korabeli térképet! Akkor tudná, hogy például már 1848 előtt román többség volt Erdélyben. Hogy hol húzódott a szlovák-magyar nyelvhatár. Megszámolták-e a matricán, hogy nem 64 vármegye, hanem 63 volt és egy corpus separatum, Fiume városa? Amely közös, ne féljünk a szótól: multikulturális alkotása volt a monarchiának, olaszokkal, horvátokkal, magyarokkal, osztrákokkal."

Az államfő ismét elmagyarázta, miért nem ment el a kormányfő által kezdeményezett nemzeti csúcsra. "Egy úgynevezett nemzeti kerekasztal, amelynek a célja, lehetősége, haszna kérdéses, ne számítson arra, hogy az elnök a jelenlétével szentesíti. Olyan meghívót kaptam a nemzeti csúcsra, amiben fel volt sorolva Magyarország minden problémája. Illúzió volt azt gondolni, hogy a jelenlévő hetven-nyolcvan ember ezeket fejenként ötperces felszólalásokban meg tudja tárgyalni, nemhogy megoldani. Az esemény bevallott célja az volt, hogy együtt üljön kormány, ellenzék és különféle érdekképviseletek. Ez egy olyan show, aminek az az üzenete, hogy mindannyian együtt vagyunk felelősek mindazért, ami történik az országban."

Sólyom kifogásolja, hogy az őszödi beszédre is a felelősség szétterítése volt a válasz: mindnyájan hazudunk. Szerinte "a nagy összeborulás összezavarja a fejekben, hogy kinek mi a feladata, s főleg, hogy ki miért felel. Nem jutottunk volna idáig, ha ebbe az emberek korábban is belegondoltak volna."

Arról is beszélt, hogy miközben folyt a nemzeti csúcs, a kormány már tárgyalt a hitelfelvételről és természetesen kezelte a válságot, a nyilvánosság kizárásával. Szerinte így nem kellett volna összehívni egy nagy tanácskozást azzal a felkiáltással, hogy együtt megoldjuk a válságot. "Most várjuk a további lépéseket, de sajnos nem látom a stratégiát, csak a taktikát. Hiba azt gondolni, hogy ha éppen kint van a fejünk a vízből, akkor a helyzetet végletesen súlyossá tévő strukturális válság is megoldódott."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!