Sólyom az autonómia lehetőségeiről beszélt
Tudatában kell lenni annak, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek, "úgy tűnik, hosszabb időre" az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat harmadik találkozóján, pénteken a Sándor-palotában.
Ezeknek a konferenciáknak a célja az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, azt, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve hogyan lehet ezt az egységet kifejezni a mostani "új körülmények között" - fejtette ki a köztársasági elnök a határon túli és magyarországi tudósok, értelmiségiek részvételével rendezett konferencián.
Közölte: szakítani kívántak azzal a "korábbi kötődéssel", hogy a magyarság ügyét a napi politikához kötik. Ez civil kezdeményezés, politikusok nincsenek közöttünk - mutatott rá az államfő.
Közölte: örül annak, hogy "előtérbe kerültek a háború utáni
történések", így például a kitelepítések, a "délvidéki történések",
Erdély "bizonytalan sorsa".
A köztársasági elnök szerint a magyar nemzet történetének feltárását folytatni kell, és - mint fogalmazott - be kell hozni a köztudatba. Nem baj, ha ez egyes szomszéd népeknél indulatokat vagy értetlenséget kelt, nekik is szembe kell nézniük a saját történetükkel - tette hozzá az államfő.
Az autonómia és a regionalizmus kérdéséről szólva azt mondta: bár a
szomszédos államokban erre sokan hisztérikusan reagálnak, "a mi
feladatunk az, hogy tényszerűen tárjuk fel ennek az önigazgatási
formának az európai lehetőségeit". Ezt meg fogják érteni a többi
országok is - fűzte hozzá.
Mint mondta, a cél az, hogy tényszerűen és tudományosan
megtárgyalják a lehetőségeket, majd közös álláspontot alakítsanak ki e
kérdésben.