Fél állampolgárság vagy ,,csak" kedvezmény

,,A szomszédos államokban élô magyarokat megilletô egyes kedvezményekrôl" című törvénytervezetről az RMDSz előtt - a szervezet marosvásárhelyi hétvégi tanácskozásán - Varga Attila képviselő, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) jogi szakbizottságának tagja számolt be.

Kedveztmények státusz helyett?

A jogi szakértő meglátása szerint koncepcióról, nem törvénytervezetről van szó, amely még nem tisztázza pontosan a jogosítványok körét. Nehezményezte, hogy amíg a köztudatban ez a státustörvény olyan ígéretként, jogszabályként él, amely az állampolgársághoz közel álló státust biztosít Magyarországon a határon túli magyaroknak, itt csak egyes ,,kedvezményekrôl" van szó - amint a címből is kiderül.

Péter Pál az RMDSz ügyvezető alelnöke, a MÁÉRT gazdasági szakbizottságának tagja szerint ez a koncepció, legalábbis ami például a magyarországi munkavállalást illeti, nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket a határon túli magyarok az anyaországgal szemben támasztanak. Az előzetes véleményezések után az RMDSZ komoly konzultációt kezdeményez ezügyben.

Fél állampolgárság

Németh Zsolt külügyi államtikár a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kifejtette: a törvény nyújtotta státuszt úgy lehet értékelni, hogy az felér egy ,,fél állampolgársággal". Ezeknek a jogoknak a körét azonban úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a Magyar Köztársaság anyagi teherbíró képességével.

Németh Zsolt szerint a törvény jogalanyai azért csak a szomszédos országokban élők lehetnek, mert a nyugati magyarok többségükben magyar állampolgárok, vagy szeretnének azzá válni, s így nem érdekeltek abban, hogy az állampolgári jogoknak csak egy részét kapják meg.

Gyógyír a sebre

A törvénytervezet Az oktatás, a munkavállalás, a kultúra, az anyanyelven történő tájékozódás és tájékoztatás, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint egyéb közszolgáltatás területén nyújt kedvezményeket a készülő státustörvény a határon túli magyaroknak. A törvény csupán a szomszédos országok magyaraira vonatkozik, a nyugati atyánkfiainkra nem terjed ki.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter hétvégi nyilatkozata szerint megérett az idő a státusztörvény megalkotására. ,,Ez ismét egy olyan törvény lesz, amely nem elválaszt, hanem egybekapcsol, nem jogokat csorbít, hanem jogokat ad. Ugyanakkor gyógyírt nyújt azokra a sebekre, amelyekre a történelem ejtett magyar testvéreinken. Azt várjuk mi, jogalkotók is ettől a törvénytől - húzta alá Dávid Ibolya -, hogy erősítse a magyarság összetartozását, tudatosítsa a határontúliakban a magyar nemzethez tartozás érzését, s minden külföldre szakadt magyar azzal az örömteli várakozással lépje át a magyar határt, hogy otthonról hazaérkezett."

Szélekörű konszenzus az érdek

A kormány abban érdekelt, hogy széles körű konszenzus övezze e törvény elfogadását, hiszen a határon túli magyarok ügye nem lehet pártpolitikai viták áldozata - véli Németh Zsolt külögyi államtitkár. A kormányzat arra is kötelezettséget vállalt, hogy a törvénytervezet elkészülését követően a jogszabálytervezetet megvitatás végett benyújtja a MÁÉRT-hez. A végső döntést természetesen a magyar parlament hozza meg