További Belföld cikkek
-
Világdöntőben képviselhetik Magyarországot az ELTE programozói - „Ide figyelj, te NER-es kóborlovag″ - Jakab Péter kiakadt Magyar Péterre
- Tudományos kutatás: Magyarországon nem megfelelően használták a favipiravirt a koronavírus gyógyításában
- A kommunistákról és Magyar Péterről is parázs vita alakult ki Puzsér Róbert és Huth Gergely között
- Hétvégén ismét megbénul a közlekedés Budapesten
Az alkotmány szerint az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.
"Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, (_) újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani" - mondja ki az alaptörvény. Az alkotmány a továbbiakban úgy rendelkezik: "a harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte."
Bizonytalan szabályozás
Horn Gábor elmondta, ez utóbbi rendelkezés teszi bizonytalanná, hogy pontosan milyen részvétel mellett érvényes a szavazás. Felhívta a figyelmet, hogy bár az alkotmány azt mondja, "tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára", a parlamenti döntések többségénél határozatképességre, azaz legalább a képviselők felének plusz egy főnek a szavazatára van szükség. Szólt arról is, nem tisztázott az sem, hogy az érvénytelen szavazatok minek minősülnek.
Hack Péter alkotmányjogász, az SZDSZ korábbi képviselője az Indexnek elmondta, egyértelmű a szabályozás, azaz ha a szavazásban nem vesz részt a képviselők többsége, akkor nincs határozatképesség, azaz az így hozott döntés sem tekinthető parlamenti határozatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
