Szakszervezeti tömeggyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban

A szervezők becslése szerint mintegy tízezren vettek részt szombaton a hat országos szakszervezeti konföderáció Nemzeti Sportcsarnokban rendezett tiltakozó nagygyűlésén. Tíz év óta ez az első olyan, több ezer dolgozót és nyugdíjast megmozgató rendezvény, amelyen a konföderációk közösen és egységesen lépnek fel a munkavállalók érdekeiért.

Mintegy tízezren jelentek meg

A szombati nagygyűlésre a vártnál jóval többen jelezték részvételi szándékukat, így a szervezők a 2500-3000 fő befogadására képes stadion mellett megnyitották a sportcsarnok melletti birkózótermet, és engedélyt kértek öt nagyméretű sátor felállítására is. A sportcsarnokból kiszorulók képi kivetítők segítségével követhették nyomon a stadionban zajló eseményeket.

Politikamentes tiltakozás

,,Nem valami ellen, hanem valamiért gyűltünk ma itt össze, ezen a határozottan politikamentes rendezvényen. A jelenlegi kormányzat futball-nyelven szólva faultolta a demokráciát, amikor az érdekegyeztetés egyetlen lehetséges fórumát korlátozta, és megakadályozta, hogy az uniós normáknak megfelelő szociális párbeszéd alakuljon ki -tájékoztatta az Indexet a gyűlés összehívásának hátteréről Nagy Imre, a Munkástanácsok Szövetségének alelnök, utalva az utóbbi két évben sorozatosan elmaradt, kormány és munkavállalók közötti egyeztetésekre.

A szónokok beszédeiből kiderült, a szakszervezetek keményebb fellépésre készülnek, amennyiben a további tárgyalások sem vezetnek eredményre, és előre jelezték, hogy sok olyan törvényes eszközzel rendelkeznek, amit eddig nem, vagy csak részben használtak ki. A nagygyűlés zárszavában Sándor László, az MSZOSZ elnöke bírálta Matolcsy György gazdasági miniszter legutóbbi nyilatkozatát, amely szerint az Európai Unió elfogadhatónak tartja a magyarországi szociális párbeszéd helyzetét.

,,Negyvennyolc órás munkahét"?

A nagygyűlés résztvevői szerint a legkomolyabb probléma jelenleg a Munka Törvénykönyvének (MK) küszöbön álló, tervezett módosítása. A kormány idén júniusban, az uniós jogharmonizáció címén tette le az érdekképviseleti szervezetek asztalára az MK mintegy egyharmadát érintő módosító javaslatait. A szakszervezetek álláspontja szerint a változtatások egy része egyértelműen rontaná a munkafeltételeket, az EU minimumára szállítva le azokat. Ilyen javaslatok például a heti munkaidő 48 órára emelése, vagy a pihenőidő csökkentése 35 órára.

AZ MK szabályozásában új elem lesz, hogy bár marad a negyven órás munkahét, a munkaidő a rendkívüli munkaidővel együtt nem lehet több átlagosan heti 48 óránál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a heti rendes munkaidő beosztható 48 órára is úgy, hogy a plusz nyolc óra ne minősüljön túlmunkának, és azért ne kelljen rá túlmunkadíjat sem fizetni.

A tervek szerint a mostani egy hét helyett a munkáltatónak csupán három nappal a munkaidő-beosztás változása előtt kell értesítenie erről a dolgozóját.

Nagy felháborodást kelt az érdekképviseletek körében a telephely változtatással kapcsolatos módosító javaslat, mely szerint a jövőben, ha a munkáltató székhelye vagy telephelye módosul, a munkavállaló köteles lesz átmenni az új munkavégzési helyre. Kivételt képezhet az az eset, amikor a változás ,,aránytalan vagy jelentős,, sérelmet okoz számára, ám ezt, akár peres úton, a munkavállalónak kell bizonyítania. Ha ,,megtagadja" a munkavégzési-hely változtatást, akár rendkívüli felmondással is elküldhetik. Jelenleg a munkavállalót csak a beleegyezésével lehet másik munkahelyre áthelyezni.

Egyenlő munkáért egyenlő fizetés

A szakszervezetek keményebb fellépésre készülnek

Az új, módosított MK-ben kedvezőbb lesz az éjszakai munkavégzés elrendelhetőségének és a fiatalkorúak munkavégzésének szabályozása.. Ezen kívül pozitív változást hozhat a férfiak és nők egyenlő bérezéséről szóló irányelvek átvétele. Ezek szerint a jövőben az MK kifejezetten előirja majd az egyenlő értékűnek elismert munka egyenlő díjazásának követelményét. A kormány az előterjesztett tervezeten már nem kíván változtatni.

A szombati nagygyűlés résztvevõi állásfoglalást hagytak jóvá, amelyben javasolják, hogy a kormány a Munka törvénykönyvének módosítására kizárólag a szociális partnerekkel egyetértésben tegyen javaslatot az Országgyűlésnek.