Névtelen népszámlálás

Február 1-jén kezdődik és három héten át tart a KSH felmérése. Magyarország minden településén megjelennek a számlálóbiztosok és felmérést végeznek a lakosság állapotáról. A népszámlálás célja nem csak a teljes lakosságszám összesítése, hanem információszerzés a családi állapotokról, az iskolai végzettségről, illetve a lakáskörülményekről. Habár az összeírás három hétig tart, de a február 1-i nulla óra nulla perces állapotok rögzítése a cél. Tehát a felmérés megkezdése utáni születéseket és elhalálozásokat már nem szerepeltetik a statisztikákban.

Az idei lesz a 14. felmérés

A kérdőívek kitöltése kötelező

A felméréseket általában tíz évente hajtják végre, de ez az intervallum nem kötelező érvényű. Ellenben a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a gyakoriság a legmegfelelőbb. Éppen ezért a kormánynak kell megállapítania a népszámlálás időpontját. A mostani összeírást az 1999/108-as törvény alapján hajtják végre és a tizennegyedik lesz az ország történetében.

Mindenkit előre értesítenek

A statisztikai törvény kimondja, hogy a nép- és lakosságszámlálást a Központi Statisztikai Hivatalnak kell végrehajtania. A KSH szorosan együttműködik a települési önkormányzatokkal, ahol a jegyző feladata a felmérés megszervezése. Ő alkalmazza a számlálóbiztosokat és osztja fel közöttük a felmérendő területet, majd gyűjti össze és továbbítja az adatokat. A számlálók minden utcában, illetve lépcsőházban értesítést helyeznek el az összeírás időpontjáról, kérve a lakókat, hogy lehetőleg tartózkodjanak otthon. A felmérést végzők lakásonként nyolcvan, személyenként százhatvan forintot kapnak munkájukért.

Először név nélkül

A felvett adatok titkosak, csak statisztikai célokra használhatók fel, illetve az összesítés után megsemmisítésre kerülnek. A titkosságot garantálja az 1992-es adatvédelmi törvény is, amelynek értelmében, a népszámlálások történetében először, nem kötelező az adatszolgáltató nevének megjelölése. Ennek célja a titkosság mellett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése.

Három kérdéskör, amire nem kötelező válaszolni

Ugyanilyen okokból három, kényesnek tartott kérdéscsoportra nem kötelező választ adni. A nemzetiséggel foglalkozó négy, a vallási, felekezeti hovatartozást firtató egy és a fogyatékosságokat felmérő három kérdésre mindenki eldöntheti, hogy akar e válaszolni. Erre egyébként az adatgyűjtőknek kötelező felhívni az alanyok figyelmét.