Gusztos nem szigorítaná a drogtörvény módosítását

2002.12.11. 18:52
A szabad demokraták annak ellenére megszavazzák a parlamentben a drogtörvény módosítását, hogy nem értenek egyet a szocialista képviselők által benyújtott, az eredeti előterjesztést szigorító módosító indítványokkal - mondta szerdán Gusztus Péter, az SZDSZ országos ügyvivője, az Új Generáció elnöke Egerben megtartott sajtótájékoztatóján.
Gusztos Péter közölte: nem ért egyet azzal a módosító indítvánnyal, amely szerint, ha iskolában drogfogyasztáson kapnak valakit és nem él - vagy nem élhet - az elterelés intézményével, akkor az eredeti előterjesztésben szereplő maximum 3 éves szabadságvesztés helyett akár 5 évre is rács mögé kerülhet. Megjegyezte, hogy a szabályozás ezen pontja azért fontos, mert a törvényjavaslat szerint egy személy kétévente csak egy esetben mentesülhet az elterelés segítségével a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

Akkor is megszavazza

Csütörtökön ezért levélben fogom kérni a módosító indítványt benyújtó két szocialista képviselőt, Avarkeszi Dezsőt és Csákabonyi Balázst a javaslat visszavonására - közölte Gusztos Péter. Hozzátette, hogy az SZDSZ akkor is megszavazza a törvényjavaslatot, hogy ha a két képviselő nem veszi figyelembe kérését.

A politikus úgy vélekedett, hogy az 1999-ben elfogadott - és az akkori kormány által Európa legszigorúbb drogtörvényeként jellemzett - szabályozás megbukott. Mint mondta: csak annyit értek el vele, hogy 20 százalékkal megszaporodtak a droggal kapcsolatos feljelentések, és a korábbinál négyszer több fiatal került előzetes letartóztatásba. Eközben a fiatalkorúak, vagyis a középiskolás korosztály körében kétszer gyorsabban nőtt a drogfogyasztás, mint a népesség egészének tekintetében.

Jogalkalmazók szerint sem

Feleslegesen nőtt a rendőrség leterheltsége is, vagyis az igazán nagy ügyek helyett az alkalmi fogyasztók ellen indított eljárások kötik le a hatóság erőforrásait - mutatott rá. Arról is beszámolt, hogy a szigorítás egy, a rendőrök, ügyészek, bírák, vagyis a jogalkalmazók körében végzett felmérés szerint sem érte el a célját; ezt a megkérdezettek 61 százaléka gondolja így. A válaszadók 75 százalék vélekedett úgy, hogy semmilyen társadalmi haszna nincs a szigorításnak, és 82 százalék tartotta szükségesnek a törvény módosítását, többségük az elterelés intézményének visszaállítása formájában.

Gusztos Péter végül leszögezte, hogy nincs szó a drog legalizálásáról, az azzal kapcsolatos valamennyi cselekmény továbbra is a büntetőjog tilalma alatt áll.