Ilona
17 °C
32 °C

Vitatkozik Sólyom és a kormány

2007.02.07. 12:47
Jogilag a kormány szervének kell tekinteni a miniszterelénök által létrehozott Gönczöl-bizottságot, de a kormány szerint a testület a kabinettől teljesen függetlenül működött. Kedden szócsata alakult ki Sólyom László államfő hivatala és a kormányszóvivői iroda között arról, hogy a köztársasági elnököt is kritizáló Göncczöl bizottság a kormány hivatalos szerve-e.
A bizottság tagjainak kötődései
Az Info rádió összegyűjtötte, mit tudni a Gönczöl-bizottság tagjainak a múltjáról:

Gönczöl Katalin - csakúgy, mint a testület másik tagja Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész, - tavalytól az igazságügyi és rendészeti miniszter főtanácsadója, azelőtt pedig együtt dolgoztak Petrétei József alatt miniszteri biztosként is.

Ormos Mária történész a rendszerváltozás idején az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja, majd az első szabad parlamentbe szocialista országgyűlési képviselőként választották be.

Pataki Ferenc Széchenyi-díjas szociálpszichológus 1988 és 1990 között a Minisztertanács Tanácsadó Testületének is tagja volt, 1988-ban pedig részt vett a baloldali Új Márciusi Front alapításában.

Kacziba Antal nyugalmazott rendőr dandártábornok a Horn-kormány belügyi helyettes államtitkára volt két évig, emellett pedig hosszú évekig segítette tanácsadóként az MSZP rendészeti politikájának kialakítását.

Vörösmarti Mihály rendőrségi főtanácsos, az előző rendszer Forradalmi Rendőri Ezredének parancsnoka, Csepeli György, az előző Gyurcsány-kormány informatikai államtitkára, jelenlegi gazdasági tárca közpolitikai igazgatója.

Tóth Judit alkotmányjogász, a miniszterelnök tanácsadója.

Vállalt tisztségei alapján kilóg a sorból Halmai Gábor alkotmányjogász, aki most az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese, korábban a Soros Alapítvány elnökeként tevékenykedett, 1996 előtt pedig az Alkotmánybíróság elnöki tanácsadója volt.

Az őszi eseményeket vizsgáló szakértői testület zárójelentésében kiosztotta a kormányt, a miniszterelnököt, a rendőrséget, a Fideszt, de bírálta Sólyom László köztársasági elnököt is. Gönczöl Katalinék szerint "a köztársasági elnöknek a konfliktus megoldására tett, az erkölcsi válságot hangsúlyozó, hatáskörei határait feszegető, egyoldalúságtól sem mentes kísérletei alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére, és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához."

Sólyom álláspontja

A Gönczöl-bizottság jogi értelemben olyan munkacsoport, amelyet kormányhatározat hozott létre, maga a munkacsoport pedig a vonatkozó jogszabály szerint a kormány szerve, mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai Elemző Főosztályának vezetője kedden.

Kumin Ferenc kiemelte, a munkacsoport elnöke, és három további tagja köztisztviselőként miniszteri tanácsadó, és "ha a kormány egy ilyen módon meghatározott szerve politikai véleményt fogalmaz meg a köztársasági elnökkel kapcsolatban, akkor a Köztársasági Elnöki Hivatal szerint a kormánynak kell döntenie arról, hogy ezt a véleményt sajátjaként fogadja-e el". Kumin Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnöki hivatal addig nem véleményezi a munkacsoport Sólyom Lászlót érintő politikai állásfoglalását, míg a miniszterelnök egyértelművé nem teszi a kormány ezzel kapcsolatos véleményét.

A kormány álláspontja

„A tavaly őszi eseményeket elemző szakértői bizottság nem a kormány munkaszerve. Minden érintettnek magának kell eldöntenie tehát, hogy megfontolja-e a szakértők rá vonatkozó javaslatait vagy sem. A kormány ennek megfelelően jár el” – reagált Kumin szavaira a kormányszóvivői iroda.

A Gönczöl-bizottságot a 1105/2006. (XI. 6.) kormányhatározat hozta létre, mégpedig a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek a kormány szerveire vonatkozó paragrafusra hivatkozva.

A Kormányszóvivői Iroda viszont szerdán erre azt reagálta, hogy a Gönczöl Katalin által vezetett bizottság tevékenységét a kormánytól teljes egészében függetlenül végezte: sem a munka során, sem annak lezárásakor nem egyeztette a jelentés tartalmát a kormány egyetlen tagjával vagy az irányítása alá tartozó szervek egyikével sem.

"A bizottság tagjai tevékenységük ideje alatt függetlenek voltak, őket sem a kormány, sem annak tagjai nem utasíthatták. A jelentést annak elkészülte után közvetlenül közjegyzői letétbe helyezték, és a miniszterelnök, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter is csak ezután ismerte meg a jelentés tartalmát” – reagált megkeresésünkre a kormányszóvivői iroda, ahol hozzátették, bármilyen hivatalos testület létrehozásához kormányhatározat kell.

Két másik vélemény

A Gönczöl-bizottság "a szó szoros értelmében" nem kormányzati szerv - mondta Lövétei István alkotmányjogász az MTI-nek. Lövétei István szerint kétségtelen, hogy a kormány hozta létre határozattal a bizottságot és az a kormány által megfogalmazott kérdésekre válaszolt, de ettől még nem kormányzati szerv, hiszen nem intézményesült, nem épült be a kormányzati struktúrába. Inkább egy ad hoc, konkrét kérdés vizsgálatára létrehozott bizottságról van szó.

A Fidesz szerint súlyos politikai elfogultság jellemzi a Gönczöl-bizottság jelentését. Erről Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke beszélt szerdai sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus szerint jelentésben a kormány kommunikációja köszön vissza az ellenzék megítélésében és a miniszterelnök őszödi beszédének vonatkozásában is. Balog Zoltán kifogásolta, hogy jelentés nem állapít meg konkrét felelősöket.