További Belföld cikkek
- Ezért nem rendelt el távoltartást a bíróság a Tamásiban meggyilkolt nőnél
- Gázolt a hármas metró a Dózsa György útnál
- Április közepéig korlátozzák a vasúti forgalmat a Déli pályaudvar és Kelenföld között
- Kiknek kell tartaniuk Magyar Pétertől és mozgalmától?
- Keményen beszólt Orbán Viktornak a volt olasz miniszterelnök
Rekordok
Az Országgyűlés elnöke beszámolt arról, hogy összesen 574 törvényt és 488 határozatot fogadtak el a mostani ciklusban a képviselők. Ha a nemzetközi szerződéseket nem számítjuk, akkor is harminccal több új törvény született, mint 1998 és 2002 között. Az új törvények és a módosítások aránya 45-55 százalék volt.
Összesen 287 ülésnapot tartott a Ház szemben az előző négy év 252 ülésével, nőtt a napirend előtti felszólalásokra és a politikai vitákra szánt idő. Az előző időszakhoz képest kétszer annyi - 807 - kérdés hangzott el, megduplázódott a benyújtott, kevéssel nőtt az elhangzott interpellációk száma, és a képviselők hétszer annyi, 11 683 írásbeli kérdést fogalmaztak meg. Az elhangzott azonnali kérdések száma 1164 volt, szemben az 1998-2002-es ciklus 589-ével.
27 politikai vita
A rendszerváltás óta ebben a ciklusban volt a legtöbb, összesen 27 politikai vita, amelynek nagy részét az ellenzék kezdeményezte, folytatta Szili Katalin. Kiemelte, hogy az állandó bizottságok mintegy 50 százalékkal több - 3022 - ülést tartottak, mint az előző ciklusban. Ez szerinte azt jelzi, teljesült az a ciklus indulásakor megfogalmazott törekvése, hogy az Országgyűlés munka- és ne vitaparlamenti jellege erősödjön.
Ebben a ciklusban alakult a rendszerváltás óta a legtöbb - 15 - vizsgálóbizottság is, ebből kilencet az ellenzék, ötöt a kormánypártok és egyet az emberi jogi bizottság kezdeményezett. (Kettő esetében nem választották meg a tagokat.) A házelnök a ciklus egyik legnagyobb vívmányaként értékelte, hogy a Ház visszatért a heti ülésezésre, a Magyarország 2004-es uniós csatlakozásával összefüggő jogharmonizációs munka kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy ez volt a "legeurópaibb" ciklus a rendszerváltás óta.
Kevesebb papír
Kiemelte az e-parlament kialakítását, amelynek köszönhetően csökkent a papíralapú információ mennyisége, szólt az Országgyűlés Civil Irodájának működéséről, amely a civil szervezetekkel való szorosabb kapcsolattartást szolgálja és elmondta, hogy az elmúlt négy évben 70 kiadványt jelentetett meg a Ház.
A házelnök kudarcként értékelte, hogy nem sikerült előrelépni olyan, szükségességét tekintve senki által nem vitatott kérdésekben, mint például a házszabály módosítása, illetve az alkotmányos mulasztások kiküszöbölése. A következő Országgyűlés előtt álló feladatok között említette a bizottsági rendszer átalakítását és ehhez kapcsolódóan egy egyszerűbb képviselői tisztelet- és pótdíj-rendszer kialakítását, amelyre vonatkozóan már készítettek is egy szakmai javaslatot.
A ciklusváltás költségeire 2,1 milliárd forintot különítettek el az Országgyűlés számára a 2006-os költségvetésben.