Megalakult az ország első cigány szövetkezete

- A romák rengeteget tudnak a gyógynövényekről - utalt a beszélgetés elején Balogh Imre, a Romarket termékpályás szövetkezet alapító elnöke arra, hogy a gyorstalpaló tanfolyamokon nem kellett megerőltetnie magát a tanárgárdának. Egyelőre csupán húszan végezték el a kurzust, amely a szakmai hátteret biztosítja a szövetkezet működéséhez. Balogh Imre, aki a Dél-Somogyi Cigányképviselők Szövetségének vezetője is egyben, az Indexnek elmondta: mivel a cigány közösség jelentős része ma is gyógynövénygyűjtéssel és értékesítéssel foglalkozik, teljesen logikus lépés volt "intézményesített keretek között megszervezni a tevékenységüket". Pláne úgy - folytatta az elnök -, hogy jelenleg az átvevők hihetetlen árréssel dolgoznak: a cigányoktól bagóért vásárolják fel a növényeket, és drágán adják tovább.

Balogh szerint megjelenésükkel kiélezett harc várható a piacon, de "azzal is előnyhöz szeretnénk jutni, hogy az összegyűjtött növényeket nem csak értékesítjük, hanem fel is dolgozzuk". A szövetkezet távlati céljai között szerepel, hogy saját, piacképes készítményekkel rukkoljanak elő.

18 millió forintos árbevételre számítanak

A szövetkezet alapításához kétmillió forintot nyertek az Autonómia Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány közös pályázatán, jelenleg pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól várnak támogatást. A szövetkezet egyelőre csak hat községből verbuválódik, de az alapítók szeretnék, ha Barcs, Csurgó, Tarany, Ötvöskónyi, Babócsa és Lakócsa mellett Somogy megye több településén is sikere lenne a vállalkozásnak. Balogh elmondása szerint az önkormányzatok támogatják az ötletet, de egyelőre kevés a konkrét együttműködés. A szövetkezet az első évben 18 millió forintos árbevételre számít, amelynek negyede már profitként csörög a kasszába.
- Jelenleg még forr minden, ezért nem lehet tudni, hogy mennyire lesz működőképes a szövetkezet - nyilatkozta lapunknak Feigli Ferenc, Barcs polgármestere. Feigli elmondta, hogy ezekben a hetekben egyezkednek a szövetkezettel arról, hogy a város milyen támogatást tud biztosítani. "Minden olyan vállalkozás, ami az alulképzett munkaerőnek munkát biztosít, segítség a régiónak" - vonta le a konklúziót Feigli.

Sok a munkanélküli

A Dráva-völgyben a cigányok aránya az összlakosságban eléri a negyven százalékot. A babócsai körjegyzőség tájékoztatása szerint az 1894 fős falunak például 37 százaléka roma származású. A gondot elsősorban az jelenti, hogy a régióban rendkívül magas a munkanélküliek száma. Balogh Imre szerint ez a jövőben csökkenhet, de ehhez a kezdeti nehézségek után talpon kell maradni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!