Eleonóra
-1 °C
2 °C

Mégis maga alá hajtja az MSZP-t Gyurcsány

2007.02.15. 00:30
A szocialisták februári kongresszusa a párt elmúlt évtizedének egyik legtöbb változást hozó eseménye lehet, amelyen Gyurány Ferencet elnöküknek választják meg, továbbá még több vezető tisztviselőt, és jelentősen centralizált alapszabályt hozhat a jövő. Az Index birtokába jutott az alapszabály-tervezet végleges változata, amelyet a következő napokban a szocialista párttagok is megkapnak.

Néhány nap múlva az összes párttag megismerheti, milyen sors vár rá a gyakran demokratikusként emlegetett MSZP-ben, amelyet most Gyurcsány Ferenc és köre a Fideszhez hasonló, központilag irányított párttá alakítát.

A nagy csapat
Gyurcsány Ferenc igazán egyetlen emberre támaszkodhat, Hiller Istvánra, akit most kitol az elnöki székből, de nem enged el, Hiller az MSZP egyik alelnökjelöltje. Ugyancsak alelnökségre aspirál Kiss Péter munkaügyi miniszter és Ujhelyi István alelnök. A két elnökhelyettes vélhetően Szekeres Imre és Juhász Ferenc lesz.

A február 24-25-ére összehívott tisztújító kongresszuson, minden posztra egyetlen jelöltet javasolnak, így a verseny elmarad. Az biztos, hogy a pártelnök a távozó Hiller István után Gyurcsány Ferenc lesz. Hogy ne maradjon magára, az eddig egy helyettes helyett a jövőben ketten dolgoznak majd alá, és további két alelnök is lesz az élcsapatban.

Kicsit megfeszítik izmaikat

A vezetőség, hogy ne szaporodjanak hiába, mindjárt nagyobb hatalmat is kap. Amint az Index birtokába jutott végleges alapszabály-tervezetből kitűnik, szinte minden pontjában változik a párt.

Ahhoz, hogy miként kell elképzelni a szocialista pár eddigi működését, jó viszonyítási pont, ha tudjuk, mostanáig gyakorlatilag bárki MSZP-taggá válhatott, majd az átlagnál alig nagyobb intellektussal gyorsan karriert is építhetett magának. A gyors karriert olykor a párt szabályainak áthágásával, néha törvénysértéssel is el lehetett érni, de februártól minden másképpen lesz, ígéri az új alapszabály-tervezet.

Először is, mostantól csak az léphet be a pártba, akit két, már most is párttag beajánl valamelyik szervezetbe. Az aspiránsról a helyi szervezet dönt.

A szervezetek döntési kompetenciája egyébként a jövőben hierarchikus lesz, azaz a helyi szervezet fölött a választókerületek elnöksége, afölött a területi szövetség, majd az elnökség rendelkezik. Hiába azonban bármilyen szintű szervezet és vezető, az ő feladatainak és döntési kompetenciájának pontos meghatározása, az országos elnökség a jövőben gyakorlatilag bármilyen helyi érdekű apró-cseprő ügybe beleszólhat, és akár a döntés megváltoztatását kikényszerítheti a szervezetektől.

Figyeljék a kezemet, mert csalok

Bekövetkezett tehát amitől az elmúlt időben többen is féltek, amikor két hónapja az alapszabálymódosítás-tervezetének 1.0-ás verziója nyilvánossá vált, hogy ugyanis a szocialista párt korábbi demokratikus fejlődése új irányt vesz.

Amikor először látszottak ennek a jelei, a felháborodási hullám a Gyurcsány Ferenc-Hiller István párost is visszakozásra késztette. Gyurcsányék azt állították, nem lesz centralizált az MSZP. Úgy tűnik azonban mégis az lesz.


A szocialista pártban eddig boldog-boldogtalan kibulizhatott magának valamilyen belső szervezetet, amit kedvére irányíthatott, a párt fizette a rezsijét, és még a döntésekbe is beleszólhatott. A platformok (öt van belőlük) és tagozatok (32) korlátlan virágzásának a tervezet szerint azonban vége, mert olyan szabályokat hoznak, amely a már létező szervezeteket gumiszabály alapján akár meg is szüntethetik. Ehhez elegendő annyi, hogy „törekvései, működése vagy nézetei összeegyeztethetetlenek [legyenek] a Magyar Szocialista Párt általános irányvonalával”, olvasható az alapszabály-tervezetben.

Quo vadis Puch László?

A tervezet szerint tehát az elnök – és embereiből most létrehozott – elnökségnek bármilyen terve - kongresszusi döntéseket kivéve - vétója erősebb a tagság véleményénél. De nem csak az ők hatalma nő kizárólag: a pártpénztárnok is nagyobb mozgásteret kap. A pénztárnok, Puch László, aki szinte érinthetetlen pozíciójából tíz éve őrzi a szocialista párt kasszáját, tovább gazdálkodhat, de gyakorlatilag majd egymaga dönthet arról, mennyit és mire, javaslatairól az elnökség dönt. (Eddig az elnökség előterjesztéseit kellett végrehajtania.)

De, hogy miért van szükség az elnökség akaratának erősebb érvényesítésére, arra a 2010-es választásokra való felkészülés ad választ. A valódi cél ugyanis, hogy ki, milyen pozícióból várja a 2009-et, amikor eldől, ki lesz a szocialisták a miniszterelnök-jelöltje a 2010-es választásokon.