Szűrös hírszerzőktől értesült a magyar atomról

2005.01.06. 18:31
Egy korábban államtitoknak számító, 1989-es dokumentum is megerősíti, hogy a szovjetek harcászati atomrakétákat tároltak Magyarországon, írja a HavariaPress. A Politikai Bizottság egyik 1989-es jegyzőkönyve szerint a magyar pártvezetők arra a következtetésre jutottak, hogy a Bakonyban atomrakéták tárolására alkalmas létesítmények épülnek.
A korábbi állampárt Politikai Bizottságának 1989. május 16-i jegyzőkönyvéből is az derül ki, hogy a szovjetek Magyarországon tároltak ismeretlen mennyiségű harcászati atomrakétát, értesült a HavariaPress.

A jegyzőkönyv szerint az ülésen Szűrös aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy kiderülhet: a Szovjetunió ki kívánja vonni a szocialista országok területéről azokat a harcászati nukleáris eszközeit, melyeknek addig évtizedeken át a létét is tagadta.

A kunmadarasi atomraktár bejárata
a daru megmaradt állványzatával

Nyugat-Európa fokozta

A hírügynökségnek nyilatkozó Szűrös Mátyás, aki az Országgyűlés elnökeként vett részt a PB-ülésen, felidézte az akkori vitát, és elmondta, hogy ehhez az államtitokként kezelt információhoz annak idején - külügyi vezetőként - következtetések útján jutott el, külföldi követségekről, hírszerzők útján beszerzett adatok és katonai szakértői vélemények segítségével. Nyugat-Európa ugyanis fokozta hírszerzői tevékenységét a Bakonyban folyó szovjet katonai építkezések közelében, mivel azt állapították meg, hogy ott atomrakéták tárolására szolgáló létesítmények épülnek.

Atomtöltetek, amint az Index korábban megírta, 1990 márciusáig maradtak Magyarországon. Az Antall-kormány megalakulása után néhány hónappal például egy brüsszeli MTI-forrásból származó cikk jelent meg a Népszabadság címlapján: Mihail Moiszejev szovjet vezérkari főnök szerint a Szovjetunió Magyarországról és Csehszlovákiából az összes odatelepített atomfegyvert kivonta.

A Dunántúlt is letarolta volna

A Szovjetunió Magyarországon állomásozó Déli Hadseregcsoportjának 36. légi hadserege arra készült, hogy egy nyugati atomcsapás esetén olasz és osztrák célpontokat támadjanak. A vadászbombázóknak Linzre, Klagenfurtra és Bécsújhelyre kellett taktikai célzott atombombát dobniuk, ami lehet, hogy a Dunántúl jó részét is letarolta volna.

"Magyarország területén voltak rakétafejek" - mondja az Indexnek májusban Gálszécsy András, Antall titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere, aki néhány rakétatároló silót maga is felkeresett. Az atomtölteteket addigra elszállították, a Geiger-Müller-féle sugárzásmérő azonban a föld alatti raktár betonfalán jelezte a hosszas tárolásból eredő sugárzást.