Tízéves mélyponton az MSZP támogatottsága

2007.02.16. 16:36
1997-ben, a Horn-kormány idején, volt utoljára ilyen alacsony a Magyar Szocialista Párt választói támogatottsága. A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Forsense közvéleménykutató cég felmérése szerint kritikus szinten áll a politikai elittel szembeni bizalmatlanság is.

"1997 tavasza óta nem volt ilyen alacsony az MSZP választói támogatottsága: 2007 február első felében a teljes választókorú népesség mindössze 17 százaléka szavazna a Magyar Szocialista Pártra", áll a február 7-14. közötti felmérésről kiadott Századvég-tájékoztatóban.

A választókorú népesség 25 százaléka a Fideszre, 17 százaléka az MSZP-re adná le voksát: a Fidesz és az MSZP közötti támogatottsági különbség az összes megkérdezett körében ezzel a januárihoz hasonlóan most is 8 százalékpont. Ugyanakkor ma a választásra jogosultak mindössze 41 százaléka számít biztos szavazó pártválasztónak, közülük 51 százalék a Fideszre, 35 százalék a szocialistákra voksolna, olvasható a Századvég tanulmányában.

A kutatás szerint az Országgyűlés másik két kis pártja továbbra is a parlamentbe kerülési küszöb környékén foglal helyet: a Magyar Demokrata Fórum helyzete stabilizálódni látszik az összes megkérdezett körében, a biztos szavazó pártszavazók körében 6 százalékot mutat a párt. A tisztújítás előtt álló SZDSZ ezzel szemben mindössze 4 százaléknyi támogatottságra számíthat a biztos szavazó pártszavazók körében.

Kormányváltó hangulat

Nagy elmozdulás mutatkozik az esetleges kormányváltás választói megítélésében: míg egy hónapja a megkérdezettek 36 százaléka kívánt kormányváltást, addig most február elején ez az arány eléri a 44 százalékot. A Gyurcsány-kabinet maradása mellett voksolók januári 47 százalék után februárban már csak 42 százaléknyian vannak, áll a Századvég felmérésében.

"A kormányváltást kívánók arányának emelkedése nem esik egybe a Fidesz kormányzóképességéhez fűződő pozitív várakozások növekedésével" - szögezi le a tanulmány, amely szerint a hazai politikai elittel szembeni elemi választói elégedetlenséget jelzi, hogy "a kormány és az ellenzék munkájának megítélése egyaránt mélyen negatív".

Új pártot szeretnének

A tanulmány rámutat arra, hogy egyre többen - mintegy 43 százaléknyian - gondolják úgy, hogy "a mai közhangulatban", a politikai elittel szembeni kritikát kifejezendő, "támogatnának egy új pártot." A megkérdezettek relatív többsége, 35 százaléka szerint "ennek a még körvonalazatlan, de új csoportnak a programját kellene megvalósítani". Közel egyharmada a válaszolóknak úgy véli, hogy indokolt a jelenlegi kormány maradása, míg 15 százalék szeretné, ha egy Orbán Viktor vezette Fidesz oldaná meg az ország problémáit.

A Századvég és a Forsense felmérése kitér a Fidesz politikusainak a hónap eleji kordonbontási akciójára, és a szocialista miniszterelnök eheti évértékelő beszédére is. Eszerint a magyar választóközönség 53 százaléka inkább ellenzi, míg 38 százaléka támogatta az ellenzéki politikusok parlament melletti látványos megmozdulását. A megkérdezettek mindössze alig egynegyede támogatja azt a nézetet, miszerint a vaskordonnak továbbra is a Kossuth téren a helye, és 68 százaléka elítéli azt.

Hármas alá a kormányfői évértékelésre

Gyurcsány Ferenc beszédének értékelése a közepesnél rosszabb lett, derül ki a felmérésből, amely szerint az kormányfői expozét ismerők 46 százaléka adott a közepesnél rosszabb jegyet, és csupán 23 százalékuk annál jobbat a kormányfőnek. "A beszéd tartalma nem hagyott nyomot a magyar választóközönségben: a válaszadók mindössze 33 százaléka tudott akár csak egyetlen témát megjelölni az elhangzottakból" - olvasható a tájékoztatóban.

A Medián közvélemény-kutató cég a hét közepén közzétett jelentése szerint februárban újra 72 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok.

A kutatás szerint a januári adatokkal megegyezően az emberek 68 százaléka gondolja úgy, hogy az elkövetkező egy évben romlani fog a háztartásuk anyagi helyzete, az ország gazdasági helyzetét illetően azonban egy hónap alatt 59-ről 64 százalékra nőtt a pesszimisták aránya.