Fizetésre kötelezik a parlament távol maradó tanúit

Dr. Salamon László

Százezer forintos pénzbírságra számíthat az, aki a szabályszerű idézés ellenére sem jelenik meg egy parlamenti bizottság előtt, ha az Országgyűlés elfogadja Salamon László fideszes képviselő erről szóló törvénytervezetét. Kétszázezres büntetést szabnának ki, ha a második alkalommal sem tenné tiszteletét a meghívott, végső esetben pedig rendőrségi elővezetéssel szankcionálnák a szabály ellen vétőt. Juhász Ferenc, az olajbizottság MSZP-s alelnöke szerint Salamon tervezetének nincsen értelme, mert a vizsgálóbizottságok ügyét komplexen kellene rendezni, meghatározva, a feladat- és hatásköröket. A megjelenési kötelezettség csupán egyetlen apró eleme a rendezendő kérdéseknek. Ha legalább napirendre tűznék az MSZP erről szóló javaslatát közelebb kerülne a parlament egésze a megoldáshoz.

Salamon László fideszes képviselő, az ügyrendi bizottság elnöke, önálló indítványként nyújtott be törvénytervezet. A tervezet szerint idézés esetén, kötelező lenne megjelenni a parlamenti bizottság meghallgatásán. Ez alól a meghívott csak igazolással menthetné ki magát, távolmaradása esetén pedig első alkalommal száz, második esetben pedig legfeljebb kétszázezer forintos bírsággal sújthatnák, végső esetben pedig rendőrségi elővezetést is kérhetnének. Az állami szervek vezetőivel szemben a jogszabály szerint nem lehetne ezeket a szankciókat alkalmazni.

A bizottság által kért adatokat és iratokat mindenkinek kötelessége lenne a kérés megérkezése utáni tizenöt napon belül a grémium rendelkezésére bocsátani. Egy alkalommal meghosszabbíthatnák a tizenöt napot, ennek feltétele azonban, hogy előtte a megkeresett igazolási kérelmet terjesszen elő. Államtitok-védelmi okokból a megkeresett szerv kérhetné, hogy a bizottság az adatokat tartalmazó dokumentumokat a szerv hivatali helyiségében vizsgálja meg. Ennek elfogadásáról a parlamenti bizottság határozna.

A megidézett személyt vallomástételi és igazmondási kötelezettség terhelné. Az állami szerveket azok vezetői útján, a kormány, vagy a miniszterek közvetlen felügyelete alá tartozó intézményeket a miniszteren keresztül kereshetnék meg. Ha a megidézett személy a bizottság előtt az ügy lényeges körülményeire valótlan vallomást tesz, vagy a valóságot elhallgatja, illetve hamis szakvéleményt, vagy felvilágosítást ad hamis tanúzás miatt felelősségre vonható - tartalmazza a törvénytervezet.

A tervezet kitér arra is, hogy ha valamelyik tanú rendzavarást követ el, pénzbüntetéssel, vagy kivezetéssel kéne, hogy számoljon. A rendzavarásért legfeljebb ötvenezer forintos bírság volna kiszabható. A parlamenti testületek által kiszabott bírságok behajtását az Országgyűlés mindenkori elnöke ellenőrizné. A bizottság eljárása során a szervezet tagjai hatósági személynek minősülnének. A jogszabályra Salamon László szerint azért van szükség, mert az alkotmány világosan rögzíti: ,,Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni." Arra vonatkozóan azonban, hogy e kötelezettség megszegésének milyen jogkövetkezményei vannak, a hatályos jogszabályok között nem található rendelkezés.

Juhász Ferenc, az olajbizottság MSZP-s alelnöke szerint külön törvényt alkotni csak a megjelenési kötelezettségről értelmetlen. A legfontosabb kérdések ugyanis még szabályozatlanok. Nem tartalmaz semmilyen jogszabály arra nézvést semmit, hogy milyen jogi keretek között végezheti munkáját egy vizsgálóbizottság. Az MSZP, a T. Házhoz benyújtott javaslata rendezné ezeket a problémákat is, ám a kormánypárti többség még ahhoz sem járult hozzá, hogy a parlament plenáris ülésén megvitassák a javaslatot. Juhász egyébként egyetért azzal, hogy szankcionálni lehessen a bizottsági meghallgatásukat elbliccelőket. Tréfásan megjegyezte: ,,csak nehogy Simicska Lajos ex-APEH elnök legyen az első megbírságolt.

Az újkori demokrácia tíz éve alatt számos alkalommal okozott problémát a parlamenti bizottságok számára, hogy a meghallgatni kívánt személyek nem, vagy csak késve reagáltak a megkeresésekre. Czégé Zsuzsa, a megfigyelési bizottságnak csupán a sokadik meghívására jelent meg a testület előtt, az elmúlt hetekben pedig a nemzetbiztonsági bizottság azon próbálkozása hiúsult meg, hogy még egyszer meghallgassa Nógrádi Zsolt ,,olajtanút".