Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az MSZP vezet a Tárkinál

2002.05.30. 16:26
A biztos szavazó, pártválasztók 47 százaléka a szocialistákra, míg 44 százaléka a Fideszre voksolna a Tárki választások utáni első felmérése szerint. A fővárosban továbbra is az MSZP, míg a falvakban a Fidesz a népszerűbb.
A választások utáni első adatfelvétel során a választásra jogosult megkérdezettek 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy "egy most vasárnap tartandó választáson" biztosan elmenne szavazni - álla Tárki legfrissebb közvéleménykutatásában.

Az MSZP támogatottsága a biztos résztvevő pártválasztók körében 47, a Fidesz-MPP-é 44 százalék, az SZDSZ támogatottsága 4, az MDF-é mindössze 1 százalék. A parlamenten kívüli pártok közül egyetlen formáció támogatottsága sem haladja meg az 1 százalékot.

Csökkent a válaszmegtagadók aránya

A választásokat követően látványosan csökkent a válaszmegtagadók aránya. Az első és a második fordulót megelőző nagymintás felvételek a válaszmegtagadók 15-20 százalék közötti, extrém magas arányát regisztrálták az összes megkérdezett körében. A május első felében lebonyolított vizsgálatban a válaszmegtagadók aránya már csak mindössze 9 százalék. A biztos szavazó pártválasztóknak ugyancsak 9 százaléka nem hajlandó elárulni pártpreferenciáját, és mindössze 3 százalékuk bizonytalan a támogatandó pártot illetően.

A választói megítélés szerinti győzelmi esélyekben a választások előtti sorrendhez képest helycsere következett be. Május első felében a pártválasztók 57 százaléka szerint az MSZP, 42 százalékuk szerint a Fidesz kapná a legtöbb szavazatot.

36 százalék elégedetlen a választások eredményével

A második fordulót megelőző nagymintás felvétel eredményei köszönnek vissza a választási eredmények értékelésében. Az összes megkérdezett 36 százaléka elégedetlen, 54 százaléka pedig elégedett a választások eredményével.

A választások kimenetelében különösen fontos szerepet játszott a pártok támogatottságának településtípusok szerinti megoszlása. A legélesebb eltérés a főváros és a vidéki kistelepülések választási eredményeiben jelentkezett, és ez az eltérés a választásokat követően is fennáll. A fővárosban az MSZP 52, a Fidesz-MPP 31 százalékos támogatottságot mutat a biztos szavazó pártválasztók körében. A falvak országos átlagát tekintve a Fidesz-MPP 51, az MSZP 43 százalékon áll.

Gazdasági várakozások

Éles politikai megosztottság tükröződik az ország általános gazdasági helyzetére vonatkozó várakozásokban. Az MSZP és az SZDSZ szavazóinak egyaránt mintegy kétharmada a gazdasági helyzet javulására számít, egyharmaduk szerint a helyzet nem változik és mindössze 1-2 százalékuk vár negatív irányú elmozdulást. A Fidesz szavazóinak ugyanakkor mindössze 25 százaléka vár pozitív változást, 29 százalékuk viszont a gazdasági helyzet romlására számít, a változatlanságra tippelők 46 százalékos aránya mellett.

A demokrácia működésének megítélése

A kormányváltás folyamatával szoros összefüggést mutat a demokrácia működésével való elégedettség indexének alakulása. A választásokat megelőző negyedév során az MSZP támogatói mindvégig a +/-100-as skála -33 és -36 közötti tartományában mozogtak, a Fidesz-MDF támogatók véleménye viszont januártól a választásokat megelőző időszakig folyamatosan javult, +23 pontról +31 pontig emelkedett. A választásokat követően az MSZP szavazóinál a március végi adatfelvételhez képest 26 pontos javulás, a Fidesz szavazóinál pedig a választások előtti utolsó Fidesz-MDF indexértékhez képest 12 pontos süllyedés figyelhető meg, jóllehet az adatfelvétel befejezésekor még bő másfél hét volt hátra a kormányváltásig.

Módszertan
A Századvég Politikai Elemzések Központja és a TÁRKI május 7. és 16. között végezte el a választásokat követő első adatfelvételét. A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt a Társadalomkutatási Intézet Rt. (TÁRKI) készítette. Az ország 86 településén 1523 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a felnőtt lakosság lehetséges válaszai. E becslés pontosságáról 95%-os megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok legfeljebb 2,6 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével, illetve a képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet.