Orbán
15 °C
23 °C

Hibás ítélet született a tatai sortűzperben

2008.09.19. 14:43
A Magyarországon 2001-ben elítélt Korbely János nem követett el emberiesség elleni bűntettet, amikor 1956-ban lelőtt egy fegyveres felkelőt, állapította meg a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület szerint az 1956-os tatai sortűzper ügyében hozott ítélet ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezségokmánya 7. cikkének, amely szerint bűncselekmény hiányában büntetést sem szabad kiszabni.

A strasbourgi taláros testület 11 szavazattal 6 ellenében azt állapította meg, hogy az elítélt terhére rótt cselekmény -   fegyveres felkelő megölése - nem merítette ki az emberiesség elleni bűntett kritériumait.

A Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-ikán a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest.

A megállapított tényállás szerint Korbely János 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15, géppisztollyal,   golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment.

A felkelők ugyanis  korábban elfoglalták az épületet, és a rendőröktől elvették fegyvereiket. Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni. A lövöldözésben ketten meghaltak, ketten megsebesültek. Két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették. Egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült.

Korbely János tettét a Legfelsőbb Bíróság több emberen szándékos emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűntettnek minősítette, és ennek alapján szabta ki az ítéletet. Korbelyt 2005. május 31-én feltételesen szabadlábra helyezték.

A tatai sortűzper előzőleg többször megjárta a bírói fórumokat. 1998-ban több emberen elkövetett emberölésnek minősítették a történteket, és elévülés miatt jogerősen megszüntették a büntetőeljárást, majd 1999-ben azt mondták ki, hogy az 56-os sortüzek ügyében, mivel azok emberiesség elleni bűntettek, nincs helye elévülésnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került ügyben a strasbourgi bírák azt vizsgálták, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, és nem inkább immár elévült "sima" emberölésről van-e szó.

Ennek megítélésekor arra a kérdésre összpontosítottak, hogy a lelőtt felkelők egyike, Kaszás Tamás a történtek konkrét körülményei alapján olyan személynek minősíthető-e, aki előzőleg már "letette a fegyvert" - ebben az esetben ugyanis az ő lelövése már nem egyszerű emberölésnek, hanem emberiesség elleni, el nem évülő bűncselekménynek minősül.

A strasbourgi bíróság nem találta bizonyíthatónak, hogy Kaszás azért nyúlt pisztolyához, mert át akarta azt adni. Éppen ellenkezőleg: a fegyvert rejtve tartotta, majd amikor kiderült, hogy fegyver van nála, akkor nem jelezte egyértelműen megadási szándékát, hanem heves vitába bocsátkozott a vádlottal, és "ismeretlen szándékkal fegyvere után nyúlt" - olvasható a strasbourgi ítélet indoklásában.

Mindezek alapján a strasbourgi bírói testület nem találta megalapozottnak, hogy Korbelyt emberiesség elleni bűntett miatt ítélték el.