Erzsébet
1 °C
4 °C

Hibás ítélet született a tatai sortűzperben

2008.09.19. 14:43
A Magyarországon 2001-ben elítélt Korbely János nem követett el emberiesség elleni bűntettet, amikor 1956-ban lelőtt egy fegyveres felkelőt, állapította meg a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület szerint az 1956-os tatai sortűzper ügyében hozott ítélet ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezségokmánya 7. cikkének, amely szerint bűncselekmény hiányában büntetést sem szabad kiszabni.

A strasbourgi taláros testület 11 szavazattal 6 ellenében azt állapította meg, hogy az elítélt terhére rótt cselekmény -   fegyveres felkelő megölése - nem merítette ki az emberiesség elleni bűntett kritériumait.

A Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-ikán a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest.

A megállapított tényállás szerint Korbely János 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15, géppisztollyal,   golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment.

A felkelők ugyanis  korábban elfoglalták az épületet, és a rendőröktől elvették fegyvereiket. Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni. A lövöldözésben ketten meghaltak, ketten megsebesültek. Két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették. Egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült.

Korbely János tettét a Legfelsőbb Bíróság több emberen szándékos emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűntettnek minősítette, és ennek alapján szabta ki az ítéletet. Korbelyt 2005. május 31-én feltételesen szabadlábra helyezték.

A tatai sortűzper előzőleg többször megjárta a bírói fórumokat. 1998-ban több emberen elkövetett emberölésnek minősítették a történteket, és elévülés miatt jogerősen megszüntették a büntetőeljárást, majd 1999-ben azt mondták ki, hogy az 56-os sortüzek ügyében, mivel azok emberiesség elleni bűntettek, nincs helye elévülésnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került ügyben a strasbourgi bírák azt vizsgálták, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, és nem inkább immár elévült "sima" emberölésről van-e szó.

Ennek megítélésekor arra a kérdésre összpontosítottak, hogy a lelőtt felkelők egyike, Kaszás Tamás a történtek konkrét körülményei alapján olyan személynek minősíthető-e, aki előzőleg már "letette a fegyvert" - ebben az esetben ugyanis az ő lelövése már nem egyszerű emberölésnek, hanem emberiesség elleni, el nem évülő bűncselekménynek minősül.

A strasbourgi bíróság nem találta bizonyíthatónak, hogy Kaszás azért nyúlt pisztolyához, mert át akarta azt adni. Éppen ellenkezőleg: a fegyvert rejtve tartotta, majd amikor kiderült, hogy fegyver van nála, akkor nem jelezte egyértelműen megadási szándékát, hanem heves vitába bocsátkozott a vádlottal, és "ismeretlen szándékkal fegyvere után nyúlt" - olvasható a strasbourgi ítélet indoklásában.

Mindezek alapján a strasbourgi bírói testület nem találta megalapozottnak, hogy Korbelyt emberiesség elleni bűntett miatt ítélték el.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?