Koronavírus adatok

2022. jan. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Angelika
-2 °C
5 °C

Egy h�zban az ellens�ggel

2008.07.03. 17:45
Hi�ba hoztak r�la t�rv�nyt, a t�voltart�s int�zm�nye a gyakorlatban alkalmatlan a csal�don bel�li er�szak megakad�lyoz�s�ra. A s�rtettek f�lnek, a b�r�s�gok neh�zkesek, a rend�rs�g tehetetlen.

Az asszonyt a folyamatos b�ntalmaz�sok miatt t�bbsz�r hetekig k�rh�zban kezelt�k. Mikor egy neki sz�nt �t�ssel a f�rj a gyerek orr�t t�rte el a h�lap�ttal, a gy�mhat�s�g k�zbel�pett, ami az asszonyt is d�nt�s el� �ll�totta. El�sz�r anyaotthonban, majd �vekig egy apr� koll�giumi szob�ban h�zta meg mag�t a k�t gyerekkel.

Miut�n volt f�rje hossz� ideje nem adott �letjelet, az asszony a gyerekekkel tavaly decemberben visszak�lt�z�tt az id�k�zben neki �t�lt lak�sba. A f�rfi k�t nappal k�s�bb felbukkant: felfesz�tette az ajt�t �s elfoglalta az egyik gyerek szob�j�t. Az�ta rendszeresen volt csal�dj�n �l�sk�dik, sz�ban �s pszich�sen terroriz�lva �ket. A f�rfi olykor elt�nik, azt�n h�napokig megint "otthon" lakik. P�r hete nem l�tt�k. A csal�dja retteg. Az �llam nem k�pes �ket megv�deni.

A csal�don bel�li er�szak �gyei k�z�l cseppet sem kir�v� esetr�l Spronz J�lia, az asszony jogi k�pviselet�t ell�t� Patent Egyes�let jog�sza sz�molt be az Indexnek. Az Orsz�ggy�l�s pontosan az ilyen b�ntalmaz�sok megakad�lyoz�sa �rdek�ben cikkelyezte be 2006-ban a t�voltart�st a b�ntet�elj�r�sr�l sz�l� t�rv�nybe. A k�nyszerint�zked�st a b�r�s�g rendelheti el, ha az elk�vet�vel szemben kor�bban elj�r�s indult olyan cselekm�ny miatt, ami szabads�gveszt�ssel s�jthat�: a terhelt nem l�phet be a lak�sba, �s tart�zkodnia kell a csal�dj�val t�rt�n� kapcsolatfelv�telt�l.

A b�r�s�g sem seg�t

A szab�lyoz�s egyik probl�m�ja, hogy mivel a b�r�s�g t�bbnyire lassan d�nt, v�szhelyzetben nem lehets�ges az azonnali k�zbeavatkoz�s. M�sr�szt a b�r�k sokszor indokolt esetekben sem rendelik el a t�voltart�st. Pontosan ez t�rt�nt Spronz �gyfel�vel is.

Az asszony feljelent�st tett, �s k�rte a t�voltart�s elrendel�s�t. A keresetet a Budai K�zponti Ker�leti B�r�s�g k�tszer is elutas�totta, �m a F�v�rosi B�r�s�g mindk�tszer �j elj�r�sra k�telezte. Spronz�k v�g�l elfogults�got jelentettek be az addig elj�r� els�fok� b�r� ellen; az �gy jelenleg is els� fokon, de m�r �j b�r�n�l van.

Spronz J�lia szerint az ilyen esetek jellemz�je, hogy a hat�s�gok eg�szen az �r�sos feljelent�s megt�tel�ig nem veszik komolyan a jelz�seket, �s igyekeznek csal�di �gynek tekinteni azokat ("a gyereknek is jobb, ha ap�val n� fel"). A b�r�s�gok pedig gyakran nem hajland�k a b�ntalmaz�st folyamatk�nt kezelni, pedig a s�rtettek �ltal�ban nem is annyira az egyes �t�sekt�l, mint a tort�ra eg�sz�t�l, a fizikaiak mellett a sz�beli �s �rzelmi s�relmekt�l szenvednek a legink�bb.

A civilek r�g megmondt�k

A Habeas Corpus Munkacsoport (HCM), a N�k a N�k�rt az Er�szak Ellen (NANE) �s az Amnesty International az �j szab�lyoz�st kezdett�l alkalmatlannak tartott�k az �ldozatok t�nyleges v�delm�re. Egyik indokuk szerint az int�zked�st kiz�r�lag folyamatban l�v� b�ntet�elj�r�sban lehet elrendelni: akik nem tudnak, vagy a f�lelem miatt nem mernek feljelent�st tenni, vesz�ly eset�n nem r�szes�lhetnek v�delemben. M�s orsz�gok gyakorlat�val ellent�tben itthon a ki�rkez� rend�rnek sincs joga elrendelni az azonnali t�voltart�st.

Tov�bbi probl�ma, hogy az int�zked�st legfeljebb harminc napra rendelheti el a b�r�. A HCM szerint harminc nap nem el�g, hogy a s�rtettek testileg-lelkileg �sszeszedj�k magukat �s �tgondolt d�nt�st hozzanak, hivatalos elj�r�sokat kezdem�nyezzenek. R�ad�sul a harminc nap lej�rt�val a b�ntalmaz�s folytat�dhat, mert a t�voltart�s nem meghosszabb�that�.

Garajda �gnes, a Legfels�bb B�r�s�g b�r�ja �gy l�tja, a t�voltart�s a jelenlegi form�j�ban nem k�pes teljes�teni a c�lt, melyre megalkott�k. V�lem�nye szerint amikor alapjogok �tk�znek (az �ldozat �lethez, emberi m�lt�s�ghoz, biztons�ghoz f�z�d� joga �s a terhelt szabad mozg�s�nak, lak�helye megv�laszt�s�nak joga), a nemzetk�zi gyakorlatban az �let �s a testi �ps�g v�delme els�bbs�get �lvez. Ezt a szeml�letet a t�voltart�s jogint�zm�nye nem t�kr�zi.

Mit tesz az �llam?

Magyarorsz�gon a csal�don bel�li er�szakr�l nincsenek hivatalos statisztik�k, de a civil szervezetek t�zezres nagys�grend�re teszik a t�bbs�g�ben titokban marad� esetek sz�m�t. A b�r�s�gok 2007. v�g�ig �sszesen 101 esetben rendeltek el t�voltart�st.

A civilek kritik�it a t�rv�nyjavaslat el�k�sz�t�sekor �s vit�j�ban az Igazs�g�gyi Miniszt�rium azzal tromfolta le, hogy csak a gyakorlat mutathatja majd meg, �letk�pes-e a jogszab�ly. Id�k�zben k�t �v telt el. A miniszt�rium r�sz�r�l a ny�ri szabads�gol�sokra hivatkozva egyel�re nem tudtak v�laszolni, hogy napirenden van-e a jogszab�ly fel�lvizsg�lata.

K�v�ncsiak voltunk a rend�rs�g v�lem�ny�re is, miut�n az Index inform�ci�i szerint a jogszab�llyal a b�nmegel�z�si ter�leten is kifog�sok mer�ltek fel. Az ORFK-n szint�n a szabads�gol�sok miatt nem siker�lt illet�kest tal�lni.



  • Bérelnék
  • Hírek