Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

1986: omlás a mecseki bányában

02.19.

2008.02.19. 06:21
32 hozzászólás


Tizenegy bányász vesztette életét a Mecseki Szénbányák Vasas bányaüzemében 1986. február 19-én. Négy embert mentettek ki élve, három ember holttestét a fejtésomlás után nem sokkal a felszínre hozták, a többiekét napokkal később.

A Magyar Hírlap a címoldalon számolt be helyszíni jelentésében a szerencsétlenségről:

„Tegnap délután kettőkor a szokásos napi eligazításra gyülekeztek az emberek a vasasi bányaüzemben. Nagy Attila munkavezető nem cifrázta a szót. Reggelig ő is a mentésen dolgozott, mire útnak indította a délutános csapatot, csupán két órát aludt. A bányászok hang nélkül igazították a szerelést, csak személyi bilétáik koppantak a fémdobozban.”

A vasasi bányaüzemben 1782 óta bányásztak szenet, és, bármenniyre is hihetetlen, ez volt az első, halálos áldozatot követelő bányabaleset. Ezt erősítette meg a Magyar Hírlapnak nyilatkozó Veres László, a bányamentők rajparancsnoka is:

„Azt beszélik az öregek, hogy utoljára húsz éve volt nálunk omlás, de emberéletet nem követelt. Mióta a mentőknél vagyok, két kisebb tűzeseten kívül semmi rendkívüli nem történt. Most viszont…”

A Mecseki Szénbányák történetében ez már a visszafejlődés időszaka volt, hiába próbálkoztak a nyolcvanas évek elejétől technikai megújítással, a program nem hozta meg a várt eredményt; a korszerűtlen termelési mód mindvégig az ember fizikai erejének igénybevételén alapult.

Egy alig egy hónapja megkezdett fejtés omlott be. A lap megszólaltatta Jung Miklós 25 éves vájárt, akit 11 óra várakozás után szabadítottak ki a bányamentők:

„Az omlás közepén dolgoztunk egy lengyel társammal. Pillanat alatt berogyott a szén, leomlott a fejtés. Nekünk szerencsénk volt, mert sem a szén, sem a támok nem találtak el bennünket. Az oldalunkon feküdtünk, egymástól nem messze. A lengyel mutogatott nekem, nem értettük egymást. Szótlanul tűrtük a várakozást. Én megtaláltam a lámpámat, de csak ritkán világítottam, ki tudta, meddig kell kitartani? Tizenegy óra alatt volt időm gondolkodni az életemről: két kisgyerekről, akik otthon várnak.”

Az áldozatok hozzátartozói segélyt kaptak, valamint az elhunytak három havi átlagkeresetét.

Két év múlva újra címlapon volt a Mecseki Szénbányák. A változások előszelét jelezte, hogy sztrájkba léptek a bányászok, maga Kapolyi László ipari miniszter tárgyalt velük. A rendszerváltás utáni, százezer embert megmozgató kétórás figyelmeztető sztrájk is a mecseki szénbányászoktól indult ki.

Az más kérdés, hogy mire mentek vele. A Mecseki Szénbányák 1991-ben csődeljárást kezdeményezett, majd megkezdődött a cég felszámolása. 1993-ban a már csak pár száz főt foglalkoztató egykori óriásvállalatot átvette a Pécsi Hőerőmű. Az utolsó komlói bányaüzemet 1997-ben zárták be.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!