1993: az SZDSZ és a Fidesz választási győzelemre tör

Az az eshetőség, hogy 1994-ben a Fidesz jobbra húz, az SZDSZ meg összeköti sorsát a szocialistákkal, már jóval a választások előtt benne volt a pakliban. 1993 február 14-én Orbán Viktor Kaposváron nyilatkozott arról, hogy a környező országoknál kedvezőbb helyzetben vagyunk, mert a demokratikusan választott kormányok alternatívája nálunk nemcsak a volt kommunisták visszahívása a hatalomba. Van ugyanis egy erős liberális blokk.

Azokban a hetekben a jobboldali MDF 11, az FKGP 9, a KDNP 3 százalékon állt, az MSZP 16-on, a Fidesznek 30, az SZDSZ-nek pedig 9 százalékot mértek.

Orbán, a jobboldali sajtó által előszeretettel idézett kaposvári nyilatkozata szerint, megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy az MSZP és az SZDSZ (illetve annak balszárnya) egymásra kacsingat. a Fidesz-vezető feltette a kérdést:

"Ki is lesz akkor a menyasszony? Mert egy szerelmi háromszögbe a Fidesz nem lépne bele."

És mi van akkor, ha a szocialistákat választanák a szociálliberálisok?, tette fel a kérdést Orbánnak a kormánypárti Új Magyarország.

"Sok alternatíva nem állna a fiatal demokraták előtt, egészen új stratégiát kellene kidolgoznunk. Más szövetséges után kellene néznünk, de erről egyedül nem nyilatkozhatom."

Az Új Magyarország örült annak az eshetőségnek, hogy a népszerű Fidesz esetleg elfordulna az SZDSZ-től, hiszen, értelmezték Orbán szavait, más szövetséges csakis az MDF lehet. A lap másnapi számában neki is szegezték a kérdést Pető Ivánnak: a Fidesz tényleg az MDF felé közeledne?

"Nem erről van szó, higgye el, a jövő heti SZDSZ-Fidesz tárgyalás után ez mindenki előtt nyilvánvaló lesz!" 

Petőnek ugyanakkor nem tetszett az Orbán-nyilatkozat, és, mint mondta, kielégítő választ nem kapott felvetésére, de nem akar nyilatkozatháborút folytatni Orbánnal.

Ilyen előzmények után jött el február 24-e, amikor a két liberális párt megkötötte a választási egyezményt. A megállapodás fontos eleme volt, hogy harmadik párttal csak egymás előzetes és részletes tájékoztatása után kötnek hasonló megállapodást. A két hete tartó sajtópolémiát ezzel a sajtótájékoztatót tartó Orbán és Pető is lezártnak tekintette. Pető úgy nyilatkozott, hogy biztos a liberális közép győzelmében, nyitott ugyanakkor az együttműködésre minden, az SZDSZ-től jobbra vagy balra álló demokratikus párttal.

Orbán próbált kitörni a kistestvér szerepből, mondván, nem betonozták le magukat egymás mellett, nem az egyesülési kongresszust készítette elő a megállapodásuk.

"Orbán szerint a liberális közép létrehozása sorskérdés, mert csak így állítható meg a magyar politikai élet végzetes dezintegrációja."

A Népszabadságban - akkor még az szerepelt a fejlécén, hogy szocialista napilap - egyedül Gál Zoltánt, a szocialisták frakcióvezetőjét kérdezte meg az SZDSZ és a Fidesz megállapodásáról.

"Szeretném kifejezésre juttatni örömömet, hogy tisztulnak a frontok. Már hosszabb ideje hangsúlyozzuk, hogy kívánatos a hárompólusú szisztéma kialakulása: konzervatívok, liberálisok és szocialisták."

A két liberális párt a választásokig kötött még néhány megállapodást, de hiába, nem tudtak együtt kormányozni. Az SZDSZ népszerűsége ugyan megnőtt 1993-hoz képest (20 százalékot ért el), a Fidesz viszont 30-ról 7 százalékra tornázta le magát. Az egyedül is kormányképes MSZP és az SZDSZ koalícióra lépett egymással, a liberális közép, mint önálló kormányképes erő eltűnt, a Fidesz jobbra indult, rátalált az MDF-re, és 1998-ban közösen - a kisgazdákkal kiegészülve - leváltották a Horn-kormányt.