Judit
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

1992: Bosznia a békére szavaz, a pokol elszabadul

2008.02.29. 14:04
26 hozzászólás

Két népszavazást is tartottak 1992 februárjának utolsó napján az egykori Jugoszláviában. Az egyik (akkor még) sima ügy volt: Montenegró polgárai arra szavaztak, hogy Szerbiával egy államszövetséget akarnak alkotni a továbbiakban is. Bosznia-Hercegovinában azonban egyre vészterhesebb lett a helyzet.

Miután Szlovénia és Horvátország 1991-ben kivált a jugoszláv államszövetségből (az előbbi megúszta egy pár napos háborúval, az utóbbi éveken át hadiállapotban állt a szerbekkel), Bosznia-Hercegovina lett a soros. Ebben a tagköztársaságban élt a legtöbb nemzetiség, 44 százalék bosnyák, 31 százalék szerb, 17 százalék horvát.

A bosnyákok nem akartak a jugoszláv államszövetségben élni, ezért kinyilvánították szuverenitásukat. A hercegovinai horvátok Zágráb fennhatóságára vágytak, a szerbek pedig megszervezték saját államukat, a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságot.

Az 1992. február 29-én kezdődő és március 2-ig tartó függetlenségi népszavazást a szerbek bojkottálták. A népszavazás napjaiban vált biztossá, hogy Bosznia sem ússza meg háború nélkül és a konfliktus véresebb lesz még a horvátországinál is.

A több napos népszavazás első incidense Ljubin Hannál történt: kilőttek egy teherautót, egy ember meghalt. A nyomozókat terepszínű egyenruhás és fekete maszkos férfiak fogadták és bírták távozásra. A Népszabadság újvidéki tudósítója így írta:

"A tragikus esemény előzménye néhány horvát barikád volt, amelyekkel egy állítólag arrafelé tartó hadoszlopnak akarták útját állni."

Ekkor már hadoszlopok jöttek-mentek szerte Boszniában. A Jugoszláv Néphadsereg Horvátországból és Szlovéniából kivont (néhol kimenekített) egységeinek nem volt hová menniük. Boszniába vonták össze a csapatokat, hogy a szerbek védelmét lássák el. Sok-sok horvát, muszlim katona dezertált ezekben a hónapokban a seregből és állt át az övéihez. Nézzük megint a Népszabadságot:

"A szövetségi hadsereg egyébként nem egészen ártatlan az utóbbi napok eseményeiben. Pénteken például több tankból és páncélozott járműből álló alakulat vonult be - előzetes bejelentés nélkül - a Drina folyó boszniai partján fekvő, szerblakta Calopek faluba, a helybeliek nagy éljenzése  közepette. Állítólag azt a feladatot kapta, hogy védje a Szerbiát és Boszniát összekötő hidat. A közeli Travnikban viszont meg vannak győződve róla, hogy a népszavazás miatt nyomást akarnak gyakorolni a más nemzetiségűekre."

A válság a népszavazás második napjára érte el ideiglenes tetőpontját. Vasárnap délután szerb lakodalmas menet tartott a szarajevói muszlim negyed közepén álló pravoszláv templomba szerb egyházi zászlókat lobogtatva, szerb dalokat énekelve, amikor a muzulmánok szóváltásba keveredtek az ünneplőkkel, egy muzulmán fiatalember pedig, miután el akarta venni az egyik zászlót, lelőtte a vőlegény édesapját. Ő volt az első szarajevói áldozat, sokan innen számítják a boszniai háború kezdetét.

A szerbek válaszul barikádokat emeltek a városban és megsebesítettek öt óvatlan járókelőt is. A tömegközlekedés leállt, a boltok bezártak, a repülőgépek és a vonatok nem jártak.

A boszniai szerbek vezére, bizonyos Radovan Karadzsics az eset után így nyilatkozott:

"A szarajevói merénylet megmutatta, mi vár a szerbekre a független Boszniában."

Egy nap múlva a szerbek felszámolták a blokádot, de már mindenki tudta, a háborút nem ússzák meg. Itt az utolsó szarajevói béketüntetés képei:

Bosznia-Hercegovina függetlenségét 1992. március 3-án jelentették be, április 6-án a függetlenséget az EU is elismerte, de ekkor már késő volt, a háború április elsején kitört.

A boszniai háborúban százezer-száztízezer ember vesztette életét. A békét az 1995-ben megkötött daytoni egyezmény hozta el, de az ország berendezkedése máig ideiglenes. A nemzetközi erők főképviselőjének az állam döntéseivel szemben vétójoga van, a posztot a szlovák Miroslav Lajcak tölti be.

Radovan Karadzsicsot a hágai törvényszék a 90-es évek második fele óta körözi, de nem találják, állítólag boszniai és montenegrói szerb kolostorokban bujkál.

Az 1992-ben Boszniával egy napon szavazó Montenegró, egy ellenkező eredményt hozó népszavazás után, 2006-ban válik függetlenné.