1990: A kormány szerint a Malév a terrorizmust bátorítja

Egy apró hír volt csak a Népszabadság másnapi számában, az utolsó előtti oldalon, hogy a Malév 1990. március 21-én azonnali hatállyal leállította az Izraelbe kivándorló szovjet zsidók szállítását. Alig néhány napon belül az akkor még állami légitársaság egy nemzetközi konfliktus kellős közepén találta magát.

1990. március 15-én az Iszlám Dzsihád Palesztina Felszabadításáért a következő közleményt jutatta el az Al Nahan nyugat-bejrúti szerkesztőségébe: “A szovjet zsidók bevándorlása a legveszélyesebb a népünk elleni összeesküvések közül, mivel megerősíti Izrael államot, és Palesztina területén kívánja tömöríteni a világ zsidóságát. Népünk nem nézheti tétlenül, ölbe tett kézzel ezt az összeesküvést, hanem megfelelő intézkedéseket fog tenni a szovjet zsidók bevándorlásának megakadályozására, a szállításban közreműködő légitársaságok repügépei, irodái, valamint tranzit célját szolgáló repülőterek közvetlen célpontjaink lesznek.” A szervezet egy hét türelmi időt adott a légitársaságoknak.

A Malév az Iszlám Szent Háború Palesztina Felszabadításáért szervezet fenyegetésére hivatkozva állította le a szovjet emigránsok Izraelbe szállítását, mert nem akarta kockáztatni az utasok, a személyzet és a repülőgépek épségét. Felkérték a szovjet légitársaságot, hogy Moszkvából már ne is szállítsanak Budapestre kivándorlókat, azokat sem, akiknek érvényes jegyük volt. A bejelentés váratlan volt, hiszen a Külügyminisztérium afrikai és közel-keleti főosztályát vezető Simonyi Ernő még a bejelentés napján azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy “semmiféle jogalapja nincs annak, hogy az országunkon átutazók között bármilyen szempont alapján is szelektáljunk”. Bár megjegyezte azt is, hogy Magyarország nem ért egyet azzal, ha a bevándorlókat a megszállt területeken telepíti le Izrael.

Bár hivatalos adatok akkor még nem voltak arról, hogy hány zsidó emigrált a Szovjetunióból Izraelbe, a The Washington Post szerint hetente 1500-an érkeztek Izraelbe, 65 százalékuk Budapesten keresztül, miután sem diplomáciai kapcsolat, sem közvetlen légiösszekötettés nem volt a Szovjetunió és Izrael között. Budapest és Tel-Aviv között 1989. március 28-án indult az első menetrend szerinti járat, az alkalomból Magyarországra érkezett a későbbi elnök, akkor még csak szállítási miniszter, Mose Kacav.

A menetrend szerinti járatokat charter és sűrítő járatokkal egészítették ki, hogy eleget tudjanak tenni az igényeknek. 1990. március 21-ig a 90 menetrend szerinti járat mellett 72 zsúfolásig megtelt sűrítő járatot indított a Malév. A menetrend szerinti járatokat nem állította le a Malév, de a kivándorlók különjáratait igen. Igaz, a bejelentés napján a menetrend szerinti járat sem indult el, mert a stewardesek nem szálltak fel a gépre. Azt hitték, hogy kivándorlók vannak a gépen. Kiderült, hogy ez nem igaz, így jelentős késéssel, de végül a menetrend szerinti gép elindult.

A Malév bejelentésére szinte azonnal reagált az izraeli kormány. Bekérették a magyar nagykövetet, Jichak Samir miniszterelnök pedig mély aggodalmának adott hangot, és kérte, hogy minél hamarabb induljanak újra a kivándolrókat szállító járatok, mert a terroristáknak tett minden engedmény csak bátorítja őket. Jichak Perec bevándorlási miniszter amiatt aggódott, hogy láncreakciót indít el a Malév bejelentése, és több légitársaság is kiszáll majd az emingránsok utaztatásából. Eközben a fenyegetésre hivatkozva Ciprus is lépett, a járatok leállítása helyett azonban megsokszorozta a biztonsági intézkedéseket.

Az egyiptomi sajtót idézve a Magyar Nemzet arról írt, hogy Izrael gazdasági csapással fenyegette meg Magyarországot a járatok leállítása miatt. A súlyosan eladósott Magyarország számára létszükséglet az ígért nemzetközi bankkölcsönök folyosítása, Izrael ezt a helyzetet igyekszik kihasználni, és arra kényszeríteni Magyarországot, hogy vonja vissza a döntést - írták az egyiptomi lapok.

Ariel Saron, a Likud héjaszárnyának irányítója magánlátogatásra Budapestre érkezett, ahol – ahogyan a jeruzsálemi rádiónak nyilatkozott – a kormány és a nagy pártok tagjainak kifejtette mély nyugtalanságát. “Amennyiben Izrael fenntartja a nyomását, változás következhet be Magyarországon az utaztatást leállító döntésben… és elősegítik a vészhelyzetben lévő zsidók izraeli kivándorlását."

A magyar kormány az MTI-n keresztül adott ki közleményt. Eszerint a Malév döntése volt a járatok leállítása. amit biztonségi okokra hivatkozva hozott meg a cég. A kormány azonban sajnálattal értesült a lépésről, mivel az bátorítást jelent a nemzetközi terrorizmus számára. A kormány a mielőbbi jogszerű, humánus, továbbá a biztonsági szempontokat is maximálisan szem előtt tartó megoldást tart szükségesnek.

Az izraeliek mellett az amerikaiak is nyomás alá helyezték a magyar kormányt. Az amerikai külügyminisztérium azt üzente, hogy a terrorizmus ellen nem lehet úgy harcolni, ha megengedjük, hogy a fenyegetések célra vezessenek. A magyar kormány sajnálkozás helyett pedig inkább oldja meg a repülőtér biztonságát. Ebben egyébként valóban volt mit tenni. A Malév csak használta a repüőteret, annak biztonságáért három, különböző minisztériumhoz tartozó szervezet felelt. Azt a Malév repülésbiztonsági főosztályvezetője, Koczur Ottó is elismerte: ez nem javítja a biztonság hatásfokát. Ekkor vettek egyébként csomagátvilágítót, addig ugyanis csak szúrópróbaszerűen néztek bele a poggyászokba a reptéren.

A Magyar Nemzet két újságírója (Kertész Péter és Dési János) a szigorú biztonsági intézkedések ellenére simán lejutott a ferihegyi repülőtér aszfaltjára, miközben néhány gép indulásánál a hozzátartozók még a teraszra sem mehettek ki integetni. A két újságíró a Légiközlekedési Hajózók Független Szakszervezete segítségével jutott be a szigorúan zárt részbe, a szervezet ezzel is demonstrálni akarta, hogy mennyire nem biztonságos Ferihegy. “Az emberek hangulatából ítélve a kitelepítési járatok visszaállítsát nem fogadja el az állomány, semmilyen feltételek mellett" – írták az újságírók, akik aztán simán visszasétáltak a repülőtér várójába úgy, hogy senki sem szólt hozzájuk. Kertész egy publicisztikában néhány nappal később arról írt, hogy a zsidó kivándorlók Izraelbe szállítása legalább akkora gesztus volt a kormányzat részéről, mint a keletnémetek kiengedése. Ugyanakkor a kormánynak garantálnia kellene a repülőtér biztonságát is.

Eközben Leningrádban mintegy 2500 szovjet zsidó várt a helyzet rendezésére. Ők már felszámoltak mindent, ám az érvényes jegyük ellenére nem tudtak elutazni, “ég és föld között ragadtak.” Emiatt éhségsztrájkot jelentettek be a magyar főkonzulátus elé.

A Malév azonban kitartott. Urbán Ferenc, a Malév marketingigazgatója a Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy engedtek-e a zsarolásnak, úgy válaszolt: "Lehet a szavakkal játszani, de az emberek életével nem". Arra a kérdésre pedig, hogy a döntés nem befolyásolja-e hátrányosan a magyar légitársaságról kialakított képet, nem vezethet-e az üzleti forgalom visszaeséséhez, Urbán azzal felelt: "Rövid távon igen, hosszú távon viszont megtérül, hogy a Malév az emberéletet tekinti a legfontosabbnak."

Végül a kormány lépett, Jahoda ment, a Malév repül címmel számolt be a március 30-i Népszabadság arról, hogy a közlekedési miniszter azonnali hatállyal felmentette a légitársaság vezérigazgatóját, Jahoda Lajost.

A távozó vezérigazgatóval a Népszabadság egy interjút is készített:

- Tényleg ön kérte felmentését?

- Tényleg.

- És ez összefüggésben van az Izraelbe tartó zsidó kivándorlók kiutaztatásának leállításával?

- A két dolognak nincs köze egymáshoz.

- Ne haragudjon, de az MTI- közleménye szerint a tárcától kapott információk nem ezt támasztják alá.

- Ehhez nincs kommentárom.

- Miért kérte tehát a felmentését?

- Nézze, ami most a Malév körül kialakult, az messze túlnő magán a légitársaságon. A sajtó is ludas abban, hogy nem vette tudomásul: vannak olyan ügyek, amelyek nem szeretik a nyilvánosságot. Jobb, ha minél előbb nyugvópontra jut ez a csata, s lekereül végre a napirendről a légitársaság.

- Ezek szerint ön döntésének áldozata lett?

-Én nem így fogom föl. Nem érzem magma sem sértettnek, sem áldozattnak. Volt nyolc szép évem a Malévnél.

Derzsi András közlekedési miniszter a felmentés után azt nyilatkozta, hogy egy polgári légitársaságnak, amely ráadásul állami, semmiképpen nem szabad diszkriminálnia az utasokat. “Egy ilyen döntés után felhívhat mindket a Ku-Klux-Klan, és azt követlheti, hogy fekete embereket ne szállítsunk, majd rá két napra a Fekete Szeptember nevű szervezet, hogy fehér embereket ne szállítsunk. Gondolom, nem fogunk az ilyen követeléseknek engedni” – mondta a Népszabadságnak Derzsi.

Németh Miklós kormányfő a vezérigazgató kirúgása után levelet írt a Zsidó Világtanács elnökének, amelyben jelezte: elhárult az akadály, hogy Magyarország részt vegyen a szovjet zsidók szállításában.

Ugyanakkor a vezérigazgató távozása nem jelentette azt, hogy visszaállt volna a légihíd Moszkva, Budapest és Tel-Aviv között. Kiderült, hogy a személyzet nem vállalja a charterjáratokon a munkát, a kivándorlókat a menetrend szerinti járatok viszik majd el.

Több ország is felajánlotta, hogy tranzitállomás lesz, így Finnország és Lengyelország is. Utóbbi diplomatájára március 29-én a libanoni fővárosban rálőttek, amikor feleségével egy autóba akart beszállni. A diplomata az arcán és a hasán, a felesége a lábán sérült meg. A merényletkísérletet egy addig ismeretlen szervezet vállalta be, hogy ezzel is figyelmeztessék Lengyelországot: ne vegyen részt a kivándorlók szállításában.

Malév-irodák ellen ekkor két támadás is történt. Moszkvában törték be a Malév-iroda kirakatát, de nem dühös palesztinok, hanem elkeseredett zsidók, akik a jegyük ellenére nem tudtak elutazni. Bukarestben pedig az akkor zajló magyarellenes pogromok mellékhatásaként gyújtották fel a társaság kirendeltségét.

A Magyarországot is érintő kivándorlás tehát - ha nem is olyan ütemben, mint korábban - tovább folytatódott.

Budapesten majdnem másfél évvel a Malévet megrémítő fenyegetés után, 1991. december végén robbantottak fel egy zsidó kivándorlókat a Keleti pályaudvarból a ferihegyi repülőtérre szállító buszt. A bomba a tervezettnél korábban robbant, de a merényletben így is négy utas és két magyar rendőr sebesült meg, az utóbbiak súlyosan. A robbantást a német terrorcsporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el. Andrea Klumpot 2004-ben ítélték el, többek között ezért a merényletért is.

A másfél millió orosz bevándorlóból 421 ezren Magyarországon át jutottak ki Izraelbe.