Jusztina
1 °C
16 °C

1991: megalakul az EBRD

2008.04.14. 17:21
5 hozzászólás
Pierre Beregovoy pénzügyminiszter, François Mitterrand köztársasági elnök és Roland Dumas külügyminiszter

"Ha nem lenne ez az új bank, nem kellene kitalálni" – írta a The Economist 1991. április 16-i száma a Londonban előző napon megalakult Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankról. Amelynek egyik első elnökhelyettese magyar volt, és amelynek most majdnem magyar lett az elnökjelöltje.

Az EBRD mozaikszóként ismertté vált fejlesztési bankot – amelynek Surányi György személyében lett most majdnem magyar elnökjelöltje, mígnem az ügyes német taktikázással összeurópai jelöltté avanzsált Thomas Mirow megelőzte őt – nemcsak a brit lap fogadta szkeptikusan. Számos közgazdász kérdőjelezte meg, hogy szükség van-e a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank mellett egy újabb, hasonló tevékenységet végző pénzintézetre.

Ráadásul egy olyanra, amely első elnöke, a francia Jacques Attali nem volt szakmabeli – hanem filozófus és irodalmár –, ráadásul Mitterand elnök barátjának számított, így az angolok és a németek rutinból rossz szájízzel fogadták őt. A kinevezése ugyanakkor érthető volt abból a szempontból, hogy a másfél éve alatt összehozott, induláskor 250 embert alkalmazó bank alapítását 1989 őszén Mitterand kezdeményezte.

Az EBRD hét kelet-európai, rendszerváltó ország – Szovjetunió, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország – fejlesztéseinek finanszírozására jött létre. Bár a kezdetektől piaci kamatokkal nyújtott fejlesztési hiteleket, a konstrukciókat a hosszú távú, kölcsönös megtérülés szellemében igyekeztek kidolgozni.

A bank alaptőkéje 10 milliárd ECU volt (ez az euró elődje, ami akkor 1,23 dollárt ért), amin 42 részvényes osztozott. A legnagyobb tulajdonosa a maga 10 százalékával az Egyesült Államok volt, ami alig kisebb részvénycsomagot jelentett, mint a volt szocialista országok összesen 11,3 százaléka. Ez utóbbiból a legnagyobb szeletet a Szovjetunió tudta magáénak 6 százalékkal. Magyarország 79 millió ECU-s, tehát 0,79 százaléknyi pakettel rendelkezett.

Az EBRD alapításakor leszögezték: a fejlesztési bank legfeljebb az alaptőkéje erejéig helyezhet ki pénzt, 70 százalékot kölcsönök formájában, míg 30 százalékot arra költöttek, hogy kelet-európai cégekbe fektessenek be. Az eredeti cél az volt, hogy a kihelyezéseknek ne több, mint 40 százalékát kapja az állami szektor. A bank első programjai között szerepeltek a magyar-szovjet fizetési problémák megoldásával kapcsolatos feladatok.

A bank operatív irányítását egy 23 tagú igazgatótanács végezte, az EBRD első öt elnökhelyetteséből egy volt kelet-európai: Németh Miklós korábbi miniszterelnök. Őt aztán a 2002-es választásra az MSZP akarta hazahozni miniszterelnök-jelöltnek, de végül az 1989-es minisztertanács elnöke helyett annak helyettését, Medgyessy Pétert választották.

Az EBRD első, 50 millió dolláros kölcsönét Lengyelország kapta távfűtés-korszerűsítésre. Az első magyarországi hitelszerződést az alakulás után fél évvel, novemberben kötötték, a kecskeméti Petőfi Nyomda 10 millió márkát kapott.

A bank várhatóan az alapításától számított húsz évig finanszírozza a magyarországi fejlesztéseket, idén februárban legalábbis azt jelentették be, hogy az EBRD-nek a következő három évre van még elsősorban infrastrukturális és energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó magyarországi programja (Csehországban viszont már ettől az évtől nem kezdenek új beruházásokat). Az EBRD az alapítása óta eltelt 17 évben 1,8 milliárd euró közvetlen befektetést hajtott végre Magyarországon.