Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

1964: Anglia legújabb slágergyárosai, az első lemez

2008.04.16. 10:58
26 hozzászólás

Megjelenik a Rolling Stones első, cím nélküli lemeze, egy hónappal később pedig az Egyesült Államokban is megjelenik az album England’s Newest Hit Makers, azaz "Anglia legújabb slágergyárosai" címmel. Kezdetét veszi a brit invázió, pedig az első lemezen csak egy eredeti Rolling Stones-dal van, a többi mind amerikai rockandroll- és bluesdalok feldolgozása. Abban sincs semmi fura, hogy a Stones egyik első száma egy Beatles-feldolgozás, nem csak manapság divat a másolás/újragondolás, így született a popzene, illetve mindig is így működött. Viszont részben John Lennon és Paul McCarthy által írt I Wanna Be Your Man című szám feldolgozásának is köszönhető a később a média által generált Stones-Beatles ellentét, ami valójában nem is létezett.

A Rolling Stones-nak 1963 nyarán jelenik meg első slágere, a Come On, ami egy Chuck Berry-feldolgozás. Az első nagy sikert (és a slágerlista harmadik helyét) aztán '64 elején érik el egy Buddy Holly-számmal, ami Amerikában is befuttatja a csapatot, sőt a Rolling Stones album tengerentúli változatát ez a dal, a Not Fade Away nyitja.

A fent említett Beatles-dal feldolgozása még 1963 végén jelenik meg, a Rolling Stones botrányos történeteivel pedig már ekkoriban viszonylag sokszor foglalkozik a sajtó: a tagok egy alkalommal állítólag közterületen vizelnek, iszonyat. 1964-ben az együttest kitiltják egy brit iparvárosból (csak 44 évvek később nyilvánítják semmisnek a tilalmat), mert a koncertjén csillárok és székek törnek, több embert kórházba kell szállítani, az első kontinentális fellépésen pedig, Hágában, lovastendőrök jelennek meg a művházban, a rendbontás a városközpontra is átterjed, a rendőrök meg állítólag pánikba esnek. Eközben a Beatles koncerteken főleg sikítoznak, legalábbis ez a kép él bennünk.

A Beatles és Rolling Stones apropóján egyre gyakrabban merül fel a jófiú-rosszfiú megkülönböztetés, ami tovább mélyíti az egyébként is fennálló Liverpool (Beatles) vs. London (Stones) ellentétet. A két város kapcsán a szokás felhozni a szociális vonatkozást is, azaz Liverpool=kedves munkásgyerekek, London=rosszalkodó úrigyerekek, azonban a Beatles és Rolling Stones tagjai hasonlóan alsó középosztálybeli, illetve munkás családba születtek, ráadásul a Stones-tagok közül csak egy a londoni, a többiek csak ott tanulnak.

1964 április 16-án (azon a napon, amikor 300 év börtönre ítélik a nagy vonatrablókat) jelenik meg az első Rolling Stones-lemez, nagyjából egy évvel a Beatles bemutatkozó albuma, a Please Please Me után, amin a számok több mint a felét maga a Beatles szerezte, szemben a Rolling Stones-lemezzel, amin csak egy dal volt Mick Jagger és Keith Richards közös szerzeménye. Igaz azonban, hogy utóbbi példa számított normálisnak ekkoriban. A Stones azonban szintén saját számokat kezdett írni, és 1965-ben az (I Can’t Get No) Satisfaction című dallal sztárokká, valamint hivatalos rosszfiúkká váltak. 1970 áprilisában feloszlott a Beatles, Lennon a világbékét és a harmóniát választotta, Paul McCartney az Ebony And Ivory című dalt énekelte Stevie Wonderral - a Stones a mai napig rockol, 1969-ben a hírhedt altamonti koncerten halálra vernek egy rajongót, Mick Jaggert egy évvel később meg akarja gyilkolni a Hell’s Angels motorosbanda, Keith Richards időnként bevonul egy klinikára és lecsapoltatja a vérét: a Rolling Stones a mai napig a rockandroll rosszfiúk egyik fő, legelső és még mindig élő prototípusa.