Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

1984: átadják az új Marx téri áruházat

2008.04.28. 12:10
37 hozzászólás

Április 28-án, szombaton felavatták a Skála-Metrót a mai Nyugati téren. A bevásárló centrum nyolc évig épült, átadása három évet csúszott. 

"A több mint egymilliárd forint ráfordításával megépült kereskedelmi központ a Skála áruházak közül szám szerint a hatvanadik, s bekapcsolódása a kereskedelmi hálózatba elősegíti az ellátás színvonalának további emelését" – írja vasárnapi számának harmadik oldalán a Magyar Nemzet, illetve azt is, hogy az "önálló vállalatként működő" új bevásárló központ 300 millió forint értékű indulókészlettel nyit, és napi harmincezer vevőre számít. A bevásárló centrumban színházterem is nyílik, elsősorban szórakoztató jellegű műsorokkal, a második emeleti étterem éjfélig tart nyitva, amely nyolc óra után "reprezentatív vacsorahellyé alakul át", áll még a Nemzetben. A Népszabadság címoldalon számol be a felavatási ünnepségről, a Marx tér "ékességéről, amely külső és belső megjelenése alapján bárhol a világon megállná a helyét", és amellyel véget ér végre a közlekedési csomópont kiépítése a Nyugatinál.

A Skála-Metrót nyolc évig építették, eredetileg 1981 április 1-én tervezték üzembe helyezni, a három éves csúszás 600 millió forint veszteséget okozott a szövetkezeti vállalatnak. "Kiböjtölték ezt az áruházat a budapestiek" – mondta az ünnepségen Maróthy László, az MSZMP politikai bizottságának elnöke. A Skála-Metró, "Budapest legkorszerűbb áruháza" május 2-án nyitott ki.

A Népszabadság riportja a harmadik oldalon folytatódik, és többnyire az áruház hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A cikk szerint az áruház kicsi, gyakorlatilag fele a budai Skálának, pedig a Marx-téren egy nagyobb centrum is megélne, a 930 alkalmazottal működő Skála-Metrónak pedig évi kétmilliárd forint forgalmat kell lebonyolítania ahhoz, hogy fel tudja venni a versenyt a Corvin Áruházzal. A cikk írója szerint mindehhez (árnyalva kissé a Magyar Nemzetben leírtakat) napi 30 ezer vásárlóra lesz szüksége. A lap az alsó szinten lévő ABC nyitvatartását is kritizálja, ugyanis az bár szombaton nyitva tart, azonban csak háromig, ráadásul vasárnap ki sem nyit. Nem úgy, mint a Sugár Csemege. Szóba kerül továbbá, hogy az áruházat raktár nélkül építették meg, ami meglehetősen bonyolítja a gördülékeny áruforgalmat, főleg, hogy a napi, várhatóan 70 teherautónyi árut a keskeny Jókai utcán keresztül kénytelenek szállítani. Ráadásul az utánpótlást a külső raktárak adatbázisával nagyban könnyítő elektronikus pénztárgép-rendszert sem érkezett meg a nyitásra.

Utóbbiról április 28-án cikk jelent meg a Magyar Nemzetben Pótolható-e a Skála komputere? Bajban a Skála-Metró! címmel. A cikk beszámol róla, hogy a nyitás előtt nem sokkal az ADS nevű cég visszamondta a vonalkódok leolvasására alkalmas Honniwelly-számítógépek leszállítását, ami több tízmilliós kárt okozhat az áruháznak. "A Proper-16 professzionális személyi számítógép rendelkezik minden olyan lehetőséggel, eszközzel, amilyennel áruházi munka is végezhető" - válaszolta a Számítástechnikai Koordinációs Intézet főosztályvezető-helyettese a kérdésre, hogy a nyugati komputerek pótolhatók-e magyar gyártmányú gépekkel (ez esetben a Proper-16-tal). A Skála illetékese szerint az áruház kész megvizsgálni a hazai terméket.

Az első Skála áruházat 1976 április 3-án nyitották meg a Fehérvári úton, Demján Sándor lett az első igazgató. 1979-ben alakult a Skála-Coop Közös Vállalat, amely sok kis- és külkereskedelmi szervezeteket olvasztott magába, és nyolcvanas években kiépítette a Skála-birodalmat. A vállalat 1988-ban részvénytársaság lett, a többségi tulajdon 1991-ben a német Tengelmann konszernhez került, majd sorra felvásárolta a vidéki áruházakat az ÁFÉSZ-től. 1997-ben a Tengelmann többségi tulajdont szerzett az 1966 óta működő Centrum áruházakat üzemeltető Centrum Rt.-ben, amely 1999-ben egyesült a Skálával. Ezt tulajdonosváltás követte, és új arculat, ez volt a Skála Divatház. 2003-ban a kisebb áruházakat el- vagy bérbeadták, számos áruház bezárt ezután. Négy kivételével aztán 2005-ben eladták az összeset. A Skála jelenleg tizennyolc áruházat üzemeltet az országban. A budai áruházat 2007-ben augusztusában kezdték bontani, a Skála-felirat Demján Sándor kertjébe került.