Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

1996: búcsú a schillinges lottótól és a telebingótól

2008.05.04. 00:09
8 hozzászólás

Ezen a napon lehetett utoljára befizetni Magyarországon a schillingért vehető, és a nyereményeket schillingben kifizető Austria Lottóra. Az Osztrák Lottériák Társaság és az OTP Bank ötven-ötven százalékos tulajdonában álló Lottó Unió Kft., amely 1989-ben kapott 2000-ig érvényes koncessziót a játékszervezésre, a jogszabályi környezet megváltozásával indokolta a döntését.

A szerencsejáték-törvényt ugyanis úgy módosították 1995 végén, hogy csökkent a költség címén levonható összeg aránya, ugyanakkor nőtt a nyereségalapra fordítandóé. Ráadásul 1996 márciusában a Szerencsejáték Felügyelet (SZF) úgy döntött, hogy nem lehet közös osztrák-magyar nyereményalapot képezni, a magyarországi bevételből képzett nyereményalapnak mindenképpen az ország határain belül kell maradnia. Sőt, a felügyelet azt is előírta, hogy ha viszont a magyarországi nyeremények összege meghaladja a nyereményalapét, akkor azt ausztriai forrásból ki kell pótolni.

Ezzel az SZF garantálta volna, hogy megszűnjön az a devizakiáramlás, amit a játék jelentett. Az Austria Lottó teljes magyarországi időszakának 70 millió schillinges bevételéből 20 millió schillinget fizettek ki nyereményként, vagyis ez a szerencsejáték 50 millió schillinget „vitt ki” az országból (bár a devizakivitel lehetősége, vagyis az, hogy a schillingünkért Ausztriában lottózzunk, 1996 májusától is megmaradt). Még úgy is, hogy az Austria Lottó forgalma 1995-ben, az utolsó teljes évben, csupán 1 millió szelvény volt, töredéke a teljes, több mint 100 millió szelvényes forgalomnak. A cég egyébként azt év végéig fennmaradt, addig vállalták a korábbi nyeremények kifizetését.

Bár az Austria Lottó reklámszlogenje volt az, hogy minden lehetséges, nem az osztrák, hanem egy másik, azzal lényegében egy időben megszűnt játék bizonyította be, hogy tényleg minden. Még az is, hogy veszteség miatt becsődöl egy, a monopolhelyzetben lévő állami televízióban futó, állami megrendelésre készülő szerencsejáték.

Márpedig éppen ez történt a Telebingóval. Hatalmas üzletnek indult, hatalmas bukás lett belőle. 1996 májusától már nem is nem lehetett játszani a Telebingón. Az utolsó sorsolás az utolsó áprilisi hétvégén volt, a bingótermek május 4-én működtek utoljára, éjfélkor be kellett zárniuk.

Pedig a játékot szervező Bingósport Kft. az akkor Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) néven futó állami sporthivatal megbízásából működött. A cég az Új Magyarország egy júniusi cikke szerint súlyos, 400 millió forintos veszteséget halmozott fel. A játékszervezés felfüggesztését maga az adósságba sodródott cég rendelte el május első napjaiban.

Vértes Gábor, a Bingósport ügyvezetője a Népszabadság május 2-i számában a tevékenység felfüggesztését azzal indokolta, hogy így akarták megelőzni további veszteségek keletkezését. A cég azonban későn hozta meg ezt a döntését: az említett lapszám arról is hírt ad, hogy „a Szerencsejáték Felügyelet vizsgálja a Telebingó számsorsjáték nyereménykifizetéseit és játékhoz kapcsolódó pénzügyi feltételeit”.

A vizsgált időszakban a játékosoknak 233 millió forintot fizettek ki, miközben a nyereményigény 339 millió forint volt. Az SZF – amely korábban már kétszer is 350 ezer forintos bírságot szabott ki bingótermekre – azt is közölte a Népszabadság cikke szerint, hogy nem engedélyezte a cégnek a játék felfüggesztését.

A bingótermeknek legkésőbb május 4-én, szombat éjfélkor kellett bezárniuk, miután előző nap a felügyelet azonnal hatállyal eltiltotta Bingósportot a szerencsejáték-szervezői tevékenységtől. A Bingósport résztulajdonával ugyan május elejére már megalapították a nem sokkal később az OTSH tulajdonába került Bingótipp Kft.-t, ez azonban már nem élesztette újjá a telebingót.

A veszteséghez az MTV-nek fizetett magas díj és a játék megvásárlására kötött előnytelen külföldi szerződések vezettek. A cégvezetés szerint a veszteséget részben a játékban rejlő reklámlehetőségek rossz kihasználása, valamint a szponzorok elpártolása okozta. Gallov Rezső, az OTSH elnöke egy 1996 júniusában adott interjúban elismerte, hogy a Telebingó kudarcáért őt is felelősség terheli.

Szó volt arról is, hogy az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Rt. működtesse tovább a telebingót. Pongrácz Antal vezérigazgató azonban erről 1996. május 25-i cikkben úgy nyilatkozik: fél évvel korábban keresték meg ezzel, azonban „a döntéshez szükséges számadatokat a mai napig sem kapta meg”.

Az ügy évekig elhúzódott, még 1998-as parlamenti jegyzőkönyvekben is találkozhatunk a cég nevével. Szabó Lukács MIÉP-es képviselő novemberben – tehát a játék megszűnése után két és fél évvel – tett fel azonnali kérdést arról, hogy mikor kaphatják meg pénzüket a telebingó nyertesei (korábban az MSZP-s Orosz István a belügyminisztert interpellálta emiatt).

A kérdésre válaszoló Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azt közölte: többrendbeli csalás és vesztegetés bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt nyomozás folyt a Bingósport ügyvezetőjének feljelentése alapján a Bingó Lottó Kft. vezetői ellen. A nyomozás 1998. március 31-én zárult le, de a rendőrségi vizsgálat végén már csak 73 millió forintos kárértékről volt szó.

Az államtitkár nem kecsegtette sok jóval a nyereményükre váró játékosokat: „a megnyert, de ténylegesen részükre át nem adott nyereményük csupán elmaradt haszonként értelmezhető… polgári jogi eljárás keretében érvényesíthetik vagyoni igényüket”. Annak találtuk írásos nyomát, hogy voltak, akik az ombudsmanhoz fordultak, annak nem találtunk írásos nyomát, hogy bárki is sikerrel indított volna ilyen eljárást.