Ödön
2 °C
11 °C

1994: Horn Gyula balesetének legendája

2008.05.05. 09:18
138 hozzászólás

A rendszerváltás óta több politikust is ért súlyos baleset. A teljesség igény nélkül néhány eset: az SZDSZ-es Deák Sándor a havas úton megcsúszott, busznak ütközött és meghalt (1990). A Boross Péter belügyminisztert szállító Mercedes árokba fordult, Boross könnyebben megsérült (1993). Gál Zoltán könnyebb sérülést szenvedett, a kíséretében lévő rendőrmotoros és két kormányőr meghalt, amikor egy őt kísérő motoros frontálisan ütközött egy Trabanttal (1995). Csurka István villanypóznának ütközött, és csonttörést szenvedett (1997). A fideszes Buza Attila lesodródott az útról és meghalt (2000). Nógrádi László autója belerohant egy Trabantba, aminek vezetője és utasa meghalt, a közlekedési miniszter csonttöréseket szenvedett.(2000) A szocialista Toller László autóját az árokba szorították, a sofőr meghalt, a képviselő azóta is kómában van (2006).

Mégis Horn Gyula 1994-es balesete az, amelyik a mai napig találgatásokra ad okot.

A május 6-i Népszabadságba még éppen befért a hírt: Horn Gyula az este autóbalesetet szenvedett.

"Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy az MSZP országos kampányzáró nagygyűléséről, Miskolcról visszatérő Horn Gyula pártelnököt, az MSZP listavezetőjét röviddel este kilenc óra előtt autóbaleset érte a 3-as főúton Emőd és Nyékládháza között. Autója belerohant egy kivilágítatlan, üresen álló teherautóba."

Horn Gyulát, Mosolygó István gépkocsivezetőt és az MSZP-elnök kíséretében lévő Zsidey Jenőt miskolci kórházakba szállították. Horn második nyakcsigolyájának nyúlványa, valamint a jobb csuklója tört el, és kisebb agyrázkódása volt. Zsidey benyomatos koponyatörést szenvedett, Mosolygónak alkaltörése és agyrázkódása volt.

A lapban néhány oldallal később tudósítottak a miskolci kampányzáróról, ahol még a makkegészséges Horn Gyula beszélt:

"Sokan néhány nappal a választások előtt ígéretekkel halmozzák el az országot, ám az elmúlt négy év minősíti őket. A szocialisták nem ígérnek, de felelősségükről biztosítják választóikat. Ha bizalmat és lehetőséget kapnak, hozzáértő, tisztességes emberekből állítják össze a kormányt. Olyan kormányt, amelynek lesz hiteles programja, amit a szakértelem és a valóság határoz meg, és képes lesz kivezetni az országot a válságból."

A baleset után felmerült, hogy esetleg merényletet akartak elkövetni a választások abszolút esélyese ellen. A szocialistákat a kampányban durván támadták ellenfeleik; ásatásokat kezdtek például a Köztársaság téren titkos kazamaták után kutatva, ahová 1956 után hurcolták az antikommunistákat. Jelentkezett egy Svédországban élő magyar is, aki azt állította: felismerni véli Horn Gyulát abban a férfiban, aki 1956-57-ben karhatalmistaként kirúgta a fogát. (Horn nem csinált titkot karhatalmista múltjából, bár hogy pontosan mit csinált, az máig vitatott. A svédországi magyar története ezzel együtt nem tűnt túl hitelesnek.)

A baleset után Garamvölgyi Lászlótól, aki már akkor is az ORFK szóvivője volt, kérdezték meg, hogy kizárható-e a merényletkísérlet. Garamvölgyi szerint egyértelmű baleset volt, a merényletkísérlet kizárt. Néhány nappal később ugyanezt mondta Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány is.

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közleménye szerint:

"A baleset május 5-én 20:50 órakor a 3-as főúton, Emődnél történt. A személygépkocsi Budapest felé haladt, és a 159 plusz 700 kilométerszelvényben, előzés közben az út szelvényezés szerinti jobb oldalán defekt miatt leállt pótkocsis tehergépkocsiba rohant. Az előzetes vizsgálatok szerint a tehergépkocsi nem volt kivilágítva, és a jobb oldali forgalmi sávot elfoglalta."

Vagyis a sofőr a felezővonalat a kerekek közé véve haladt. Hogy milyen gyorsan ment a pártelnöki Saab 9000 CD, arról ellentmondásos információk láttak napvilágra. Egyesek szerint 70 kilométer per órás sebességgel, mások szerint 100-zal, sőt 150-170-nel.

A merénylet gyanúját táplálta két nyilatkozat. Az egyik Szekeres Imréé, az MSZP alelnökéé, aki a Saabbal haladó két másik autó utasait idézte, akik szerint Mosolygó végig a sávjában haladt, de valami megijesztette, ezért tért át a szembejövő sávba.

A lábadozó Horn Gyula Kurírnak adott nyilatkozata is a merénylet gyanúját erősítette: a szocialisták későbbi miniszterelnöke egy nagy, fehér villanásról beszélt. (A felvillanó fényekről Zsidey is említést tett később a rendőrségi kihallgatásán. A rendőrségi szakértő magyarázata szerint ezek Emőd közvilágítási lámpái a fák lombozatán átvillództak.) A defektes teherautó sofőrjét viszont a napilapok elfelejtették megkérdezni. Állítása szerint először a HVG-nek nyilatkozott:

"Az ügyben koronatanúnak számító teherautó-sofőr, Majoros Imre gönci magánfuvarozó (...) kérdésünkre kijelentette: járműve helyzetjelző lámpái világítottak. Cáfolta, hogy a karambol után 4-5 perccel érkezett volna a helyszínre. A pótkocsi jobb hátsó, defektes kerekénél tartózkodtam – mondja az 1986-ban jogosítványt szerzett, eddig balesetmentesen vezető teherautó-sofőr, hozzátéve, hogy a szerelés miatt a balesetet nem látta, így arról nem is tud nyilatkozni. Azon találgatások ellen, amelyek Horn Gyula balesetének politikai színezetet kívánnak adni, ezzel védekezett: Nem voltam, nem vagyok, és – azt hiszem – nem is leszek tagja egyetlen pártnak sem."

Horn sofőrjét végül, a Bokros-csomag kihirdetésével egyidőben, 22.500 forintos pénzbírságra ítélték közúti baleset gondatlan okozása címén. Különös módon 18 ezer forintra büntették a defektes teherautó sofőrjét is, pedig a bíróság nem tudta eldönteni, hogy világítottak-e az IFA lámpái.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?