1987: Alan Greenspant Fed-elnöknek jelöli Reagan elnök

Egy akkor 61 éves, bevándorló magyar zsidó családból származó, New York-ban született, gyerekkorában klarinétozni tanuló közgazdászt jelölt a Federel Reserve (az USA központi bankjának szerepét betöltő intézmény) kormányzótanácsának élére 1987. június 3-án Ronald Reagan elnök. Ekkor természetesen még nem lehetett tudni, hogy az idős Greenspan – akit a szenátus végül augusztusban választott meg a Fed 13. elnökének – csaknem húszéves karriert tölt el a Fed élén, ahonnan csak 2006. január 31-én, Reagan után két Busht és köztük egy Clinton elnököt kiszolgálva távozik. Nála – csak hónapokkal – hosszabb ideig egyetlen ember állt a Fed élén, a posztot 1951 és 1970 között betöltő, öt elnököt átélő William McChesney Martin Jr.; ha Greenspan az utolsó ciklusát is kitölti, ma ő lenne a rekorder.

Kinevezésekor már tíz éve, 1977 óta a közgazdasági tudományok doktora volt, de ennél is jóval korábban, az 1950-es években kezdett el pénz- és gazdaságpolitikával foglalkozni. A szegény családból származó férfi már fiatal korában meggyőződéses republikánus volt, de ez tettekben először 1967-ben nyilvánult meg. Az akkori elnökválasztási küzdelmeben Nixont támogatta, aki ezt később azzal hálálta meg, hogy kinevezte a Gazdasági tanácsadók testületének élére. Noha a Fed élére republikánus elnök jelölte, később a demokrata Clinton nyolcéves elnöksége alatt is meg tudta őrizni mandátumát.

Nem csoda, hogy Greenspant "uralkodása" majdnem húsz éve alatt többször emlegették az Egyesült Államok második legbefolyásosabb emberének. Simor András, a magyar jegybank elnöke a Greenspan-könyv magyar kiadásának előszavában azt írja:

"jegybankelnöki működése alatt a világ egyik legfontosabb és legelismertebb gazdaságpolitikusává vált. Azon túl, hogy ezrek elemezték minden szavát és keresték bennük a jeleket a Fed várható politikáját illetően, szinte kritika és korlátok nélkül hittek és bíztak is benne. Elhitték neki, hogy amíg ő áll az amerikai monetáris politika kormányrúdjánál, addig a világgazdaság jó úton halad, és ha mégis letérne erről az útról, akkor a Fed megteszi azokat a szükséges lépéseket, amelyek visszasegítik a kiegyensúlyozott növekedés útjára".

 

Tennivaló pedig volt elég, abban a két évtizedben, amit Greenspan a Fed élén eltölt, több világgazdasági sokkal kellett megküzdeni. Alig néhány hónappal a hatalomra kerülése után tesztelte őt a piac: 1987. október 19-én volt a Fekete Hétfő néven elhíresült tőzsdepánik napja. A világ tőzsdéin végigsöprő, Hong Kong 5 százalékos eséséből indult, Londonban már 10 százalékos mínuszt hozó krach napján a Dow Jones indexe 22,6 százalékot esett. Ez a modern amerikai gazdaságtörténet legnagyobb zuhanása volt, lepipálta az 1929-es Fekete Csütörtököt is. Az általános értékelés szerint a Greenspan vezette Fed ezt a krízist a lehetőségére álló eszközökkel éppúgy határozottan és jól reagálta le, mint az 1990-es években a dotcom-lufi kipukkanásakor kirobbant pénzügyi válságot is.

De, csak hogy tisztázzuk, formálisan mit is csinált Greenspan, lássuk, mi is az a Fed. Hivatalos nevén Federal Reserve System, amit nagyjából úgy lehet magyarra fordítani, hogy Szövetségi Tartalékrendszer. Az intézménye az első világháború előtt alakult ki, de valójában már a harmadik olyan központi bankrendszer, amely jogot kapott a Kongresszustól pénz kibocsátására (a korábbiak még a 18-19. század fordulóján és a 19. első harmadában működtek). A Fed közvetlen előzményét az 1907-ben létrehozott Nemzeti Monetáris Bizottság jelentette, amely feladata egy új bankrendszer létrehozása volt, ez lett a Federal Reserve.

A rendszer magánbankok működésén alapul, jelenleg 12 regionális Federal Reserve-bank működik az USA-ban, többek között Bostonban, New York-ban, Atlantában, Philadelphiában, Kansas Cityben, San Franciscóban és Dallasban (emellett a Fednek tulajdonosai a nemzeti minősítésű, de valójában kereskedelmi banki tevékenységet végző pénzintézetek; ilyenből több ezer van). Egy-egy regionális Fed-banknak jellemzően három-öt állam tartozik a kerületéhez, de például a San Franciscó-inak kilenc. A bankjegyek kibocsátására ez a 12 Fed-bank jogosult, ezek a bankok vegyes státuszúak, vagyis bennük magáncégekre és állami ügynökségekre jellemző elemek is felfedezhetők.

A rendszer csúcsán egy héttagú – elvileg, jelenleg öt tagja van –, független kormányzati ügynökségnek minősülő szerv, a kormányzótanács áll. Ez a kormányzótanács felelős az amerikai monetáris politika alakításáért, felügyeli a Fed-bankok és a Fed rendszerének működését, elnöke lényegében a központi bank elnökének megfelelő tisztséget tölt be.

De visszatérve Greenspanre: az állami magánbankrendszer élén csaknem nyugdíjba vonulásáig sikert sikerre halmozott. Az utolsó néhány éves tevékenységét látva azonban az a sporthasonlat jut eszünkbe, miszerint jobb lett volna a csúcson abbahagyni. A kétezres évek ugyanis már inkább több kudarcot, támadást és kritikát hoztak, mint sikereket. 2001-től folyamatosan egyre több kritika érte azért, hogy túllépi a Fed hatáskörét a monetáris politika alakításánál kívül más szerepeket is vállal; ezek a támadások jellemzően az egyre többek által támadott Busht támogató nyilatkozatai miatt érték.

Ráadásul a Fed már az amerikai és a világgazdaság 2000-ban kezdődő, recesszióba hajló lassulásával sem tudott mit kezdeni. A legkeményebb kritikák ugyanakkor az amerikai jelzálogpiaci válság – és az annak nyomán kirobbant nemzetközi pénzügyi válság – miatt érték. Mások mellett a közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz is a szemére vetette, hogy kritikátlanul támogatta Bush elnök adócsökkentési programját, holott az nem járult hozzá az amerikai gazdaság felpörgetéséhez (memoárjában Greenspan már kritizálta Bush gazdaságpolitikáját és az iraki háborút is). Ennél is nagyobb bűnéül róják fel, hogy a Fed elnökeként a gazdaságélénkítés jelszavával mesterségesen és indokolatlanul alacsonyan tartotta a kamatokat, amivel olyan hitelfelvételi hullámot indított el, ami a pénzügyi válság egyik legfőbb kiváltója volt.

Már 2002-ben pletykáltak idő előtti visszavonulásáról, 2003-ban bejelentette, szívesen vállalja újabb négy évre a Fed vezetését. Végül 2005 augusztusában vált véglegessé, hogy utolsó ciklusát már nem tölti ki. A megbízása 2006. január 31-én járt le, de szavainak még mindig súlya van. 2007. február 26-án például az amerikai gazdaság visszaeséséről beszélt, másnap a világ tőzsdéi 3-6 százalékos mélyrepülésbe kezdtek, a Dow Jones percek alatt 300 pontos mínuszt csinált.

A távozó Fed-elnököt 2006. február 1-jén Ben Bernanke váltotta hivatalában. A távozó Greenspan pedig könyvet írt, és több cégnek, köztük a Deutsche Banknak ad tanácsot. Valamint a Paulson & Co. befektetési alapnak, amely a jelzálogpiac összeomlásán egy év alatt 400 százalékot keresett.