1998: Orbánék kirúgják Princz Gábort a Postabanktól
Egyebek mellett az okozta a vesztét, hogy szinte 1990 óta "kavar" különféle állami projektekben, a társadalombiztosítás vagyonkezelésétől a zsarupalota építéséig ezernyi ügyletben, ám kiderült, hogy – például a rendőrségi ingatlanok cseréje – végül is nem hozott elegendő hasznot a banknak – idézi fel a Heti Világgazdaság 1998. augusztus 1-jei száma, milyen előzmények után jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő július 23-án: a kabinet meneszteni kívánja a Postabank menedzsmentjét. Az Orbán-kormány döntésének másnapján hét bankfelügyeleti biztos vette át az uralmat a hitelintézetben, amely ekkorra már túl volt a modern magyar banktörténet talán legnagyobb válságán: 1997 februárjában a betétesek – arra a hírre, hogy a pénzintézet a csőd szélén áll – egyetlen nap alatt több tízmilliárd, néhány nap alatt csaknem 70 milliárd forintot vontak ki a bankból.
A Postabank története annak 1988-as megalapításától egészen az 1997. február 27-i bankpánik napjáig sikersztorinak tűnt. Évről évre a piaci átlagot jócskán meghaladó mértékben nőtt, a kilencvenes évek közepén az örök első OTP mögött már a második legnagyobb lakossági bank volt. Ráadásul ekkor már részben külföldi tulajdonban állt, miután még a kilencvenes évek elején nyilvános részvénykibocsátást hajtott végre; a papírok után évekig, még a bankszektor legrosszabb esztendeiben is osztalékot fizetett.
A problémák 1996-ban: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a PSZÁF elődje) komoly hiányosságokat tárt fel a banknál, ennek nyomán több pénzintézet úgy döntött, hogy nem nyújtanak neki hitelt a bankközi piacon. A bankkal szembeni gyanút táplálta az is, hogy a pénzintézetnek egészen 1997-ig nem volt nemzetközi könyvvizsgáló által auditált jelentése.
Az 1997-ben, már a betétesek rohama megjelent jelentés beismerte, hogy a pénzintézet súlyos válságban van; az államnak összesen több mint 40 milliárd forintot kellett költenie a rendbetételére. Ez azonban csak a kezdet volt – a csontvázak a szekrényből csak 1998-ban, Princzék leváltása után estek ki.
Míg a Postabankot tavaly több ízben is megsegíteni kényszerült Horn-kabinet védte Princz Gábor elnök-vezérigazgatót, Orbán Viktor némi kezdeti hezitálás után kíméletlenül döntött a tíz évig és két napig posztján lévő Princz és vezetőtársai sorsáról – írta a HVG. A kormány döntését Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter, korábbi bank-, későbbi jegybankelnök szavai indokolták, miszerint "a tavaly 13 milliárd forintos veszteséget produkáló Postabankban az idén sem szűntek meg a veszteséget termelő tevékenységek". Részben valószínűleg azért sem, mert a banknál – figyelem, évekkel Kulcsár Attila előtt vagyunk – volt egy VIP-lista több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevével; ők a piacinak duplájáért fialtathatták a pénzüket a Postbankban, illetve kaphattak jelképes kamatokért kölcsönt a pénzintézettől.
Nem csoda, hogy 1998 őszére kiderült: az államnak további összesen 152 milliárd forintot kell a kilencvenes években jótékonyan adakozó, a kultúrától kezdve a politikán át a sportig mindenkit támogató macis bankba pumpálni, hogy megmentse az ellehetetlenüléstől. Igaz, az Orbán-kormány ellenzéke sokáig kétségbe vonta, hogy valóban ennyi pénzre volt-e szükség a rendbetételhez. A túlkonszolidálást látszott igazolni egy 2006-ban nyilvánosságra került KEHI-jelentés is, ami több tízmilliárdos túlköltésről szólt.
Princz Gábor helyzetén ez persze nem könnyített. Az Orbán-kormány már 1998 végén kilátásba helyezte a Postabank korábbi vezetőinek, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak, valamint az előző kabinet illetékeseinek - akár büntetőjogi - felelősségre vonását. Végül Princz és hat vádlott-társa ellen indult eljárás hűtlen kezelés gyanújával.
Princz évekig Bécsben élt, ott fogták el, hogy bíróság elé állíthassák. Noha 36 milliárd forint elsikkasztásával vádolták, az ügyészség csak felfüggesztett börtönbüntetést kért. Azonban a bíróság első fokon, 2006 júliusában úgy döntött, a volt bankvezért felmenti a vdak alól. Másodfokon azonban, idén januárban másodfokon bűnösnek mondták ki a magát mindvégig ártatlannak hangoztató Princz Gábort hanyag kezelés vétségében, és ezért 3,6 millió forintos pénzbüntetésre ítélték. A 2004-ben indult eljárásnak ezzel sincs vége, mert az ügyészség ismét súlyosbításért fellebbezett.
A Postabank-sztorinak viszont igen: az államnak csaknem 200 milliárd forintjába kerülő, visszaállamosított bankot 2003-ban 101 milliárd forintért az Erste Bank vehette meg. A költségvetés így összesen csaknem 100 milliárdot – vagyis minden magyar állampolgár fejenként 10 ezer forintot – bukott az ügyleten. Persze még rosszabbul jártunk volna, ha két évvel korábban az OTP-nek adják el, ahogyan akkor tervezték, 25 milliárd forintért.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
