Gyárfás
18 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

1988: sztrájk a mecseki szénbányákban

2008.08.23. 09:59
22 hozzászólás

„Kedden délután függesztették ki a hűségjutalmak jegyzékét. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Amikor meglátták az emberek, hogy a pénzük nagy részét elviszi az adó, már tudni lehetett, hogy valami történni fog” – így idézi fel a Népszava 1988. augusztus 25-i száma a kommunista rendszer első sztrájkjának, a mecseki szénbányászok két nappal korábban, az esti órákban elkezdett munkabeszüntetésének közvetlen előzményét.

A feszültség persze már napokkal korábban érezhető volt. A Népszabadság már az augusztus 22-i számában azt írta: a mecseki szénbányászoknak „az év végéig minden kifizethető bért szeretnének odaadni, de ez a bányászokon is múlik. Hiszen az első félévben azért volt magas a ki nem fizetett bér összege, mert a tervezettnél kevesebb műszakot teljesítettek. Főként a várt hétvégi többletműszakok száma csökkent nagymértékben”.

Nos, Csethe András vezérigazgató szavai nem voltak elegendőek a hűségjutalomból lekapott adó ellensúlyozására. Néhány órával a jegyzék nyilvánosságra hozatala után az éjszakai műszak sztrájkba lépett. „A pécsi bányászsztrájk augusztus 23-án, kedden este 21.50-kor kezdődött el. A munkahelyen megjelent 109 dolgozóból csak 9 fenntartó-karbantartó bányász volt hajlandó leszállni a mélybe” – írta a Magyar Hírlap.

A problémát az váltotta ki, hogy még az év elején az alapbérekbe építették be a hűségjutalmakat, a Magyar Hírlapnak nyilatkozó Csethe szerint „a vállalati szakszervezeti bizottság egyetértésével”. A vezérigazgató azt mondta, ebből „mindenki számára világos kellett, hogy legyen, hűségjutalom címén kevesebbet kapnak, mint tavaly”. Nos, az augusztus 23-i munkabeszüntetés jelezte, hogy egészen addig mégsem volt. .

A bányászok az MH szerint megértették „az üzem vezetőségének a helyzetét, ezért a kormány meghatalmazottjával kívánnak tárgyalni. Telefonon értesítették Kapolyi László szénbányászati kormánybiztost, aki hajnali öt órakor – Kovács Lászlóval, a Bányász Szakszervezet főtitkárával – a helyszínre érkezett… A bányászok 3 tagú küldöttsége választottak, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a kormány és a szakszervezetek képviselőivel”.

A mára leggazdagabb parlamenti képviselővé vált, az eocén-programmal a magyar bányászat egy különös fejezetét író Kapolyi Lászlónak érdemes volt korán kelnie, ugyanis a bányászokkal gyorsan sikerült megállapodni. „Eredetileg 106 millió forint nettó hűségjutalom kifizetését tervezték, de végül is mintegy 50 millió forinttal nagyobb összeget fognak kifizetni. Ezzel elérik az egy műszakra eső tavalyi mértéket” – adta hírül az MTI, míg a Népszava arról számolt be: „Sikerrel járt a küldetés… szerdán este a délutános műszak leszállt a bányába”.

A Magyar Hírlap a megállapodás részleteiről a tárgyalóküldöttségben részt vevő egyik bányászt idézve úgy számolt be: „a magasabb hűségjutalmat megkapjuk… ígéretet kaptunk arra is, hogy az országgyűlés felül fogja vizsgálni az adókedvezmény iránti kérelmünket, pontosabban, hogy a jutalmak és pótlékok után egységesen 20 százalékot kelljen fizetnünk”. A sikeres bányászsztrájkot egyébként különös felhangok kísérték annak lezárulta után. A minisztertanács, nem meglepő módon, nem az adószabályokat, hanem a cégvezetést tette felelősség, augusztus 26-i ülésén „a kormány úgy ítélte meg, hogy ez elkerülhető lett volna, mivel az alapvető kiváltó ok a vállalati vezetés bizonytalansága és gyengesége volt” – írta a Magyar Nemzet. A lapban megszólalt a Bányász Szakszervezet, harcosnak enyhén szólva sem mondható főtitkára, aki „külön is kiemelte, hogy a dolgozóknak ez a megmozdulása valójában nem sztrájk volt, hanem figyelmeztető munkabeszüntetés”.

A mecseki szénbányászok, ha csatát nyertek is 1988 augusztusában, a háborút néhány évvel később elbukták. A 18. század végén indult mecseki szénbányászatot – a Pécs részének számító Vasason 1787-ben nyílt meg az első szénbánya –, amelyet a hatvanas években egyesítettek a Mecseki Szénbányák Vállalatban, a rendszerváltás után megszüntették. A vállalat már a nyolcvanas évek elejétől problémákkal küzdött, az 1982-es elindítással tervezett fejlesztési program pénzhiány miatt két évet csúszott, és később is folyamatos volt pénzhiány, miáltal a „mecseki szénbányászatban megmaradt az alapvetően emberi fizikai erőn alapuló, már a hazai viszonyok között is idejétmúlt termelési mód, amire eleve nem lehetett a jövő bányászatát alapozni”.

A vállalat 1991-ben csődeljárást kezdeményezett, aminek következtében a Mecseki Szénbányák felszámolása 1991. október 8-án megkezdődött, az utolsó mecseki szénbányát, a Komlóhoz tartozó zobáki bányaüzemet 1997-ben zárták be. Igaz, az elmúlt években felmerült a mecseki szénbányászat – a korábbinál jóval olcsóbb, modern technológiával történő – újraindításának ötlete, az egy magyar magáncég által Máza és Szászvár térségében megvalósítani tervezett bányanyitás azonban még várat magára.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!