Jolán
2 °C
4 °C

1977: utoljára fertőz a gyilkos fekete himlő

2008.09.11. 09:40
13 hozzászólás

A fekete himlőről, az emberiség történetének egyik legpusztítóbb megbetegedéséről feltételezik, hogy több mint 3000 évvel ezelőtt indult el Indiából, vagy Egyiptomból. A járvány évszázadokon keresztül tombolt a kontinenseken, megtizedelte a lakosságot, a világ lakosságának hatvan százalékát fenyegette, minden negyedik áldozatát megölte, a legtöbb túlélőjét megvakította, vagy örökre megjelölte. 1977. szeptember 11-én, Szomáliában fertőzött utoljára természetes úton, azóta csak laboratóriumban létezik.

A fekete himlő a Poxvirus variolae által okozott, heveny, ragályos betegség. A himlővírus biológiai fegyverként való bevetésének jelentőségét az adja, hogy cseppfertőzéssel is terjed, és fogékony közösségben rövid idő alatt nagyszámú megbetegedést okoz. Egyetlen eset előfordulása járványveszélyt jelent.

A betegség lappangási ideje 12-14 nap, két fő formája van: az egyiknél (Variola vera) a betegek 20-40 százaléka hal meg, a másik (Variola minor) egy gyengébb változat, a betegek csupán egy százalékára halálos. A betegség a túlélők 65-80 százalékát örök életre megjelöli, mély himlőhelyet hagyva, főleg az arcukon.

A himlő tünetei vírusfertőzésre, leginkább influenzára emlékeztetnek, többnyire hirtelen magas láz, fejfájás, szédülés jellemzi. A kezdeti tünetek után két-három nappal a láz leesik, és megjelennek a kiütések. A bőrelváltozások szabályos fejlődést mutatnak: előbb gombostűfejnyi lapos foltocskák jelennek meg, amelyek később átalakulnak nedvedző hólyagokká. Az orr és a száj nyálkahártyáján megjelenő elváltozások kifekélyesednek, ennek következtében nagymennyiségű vírus jut a szájba és a torokba. A vakság volt a betegség másik, leggyakoribb szövődménye. A 18. században, Európában a bejelentett vakság esetek egyharmadáért a himlő volt a felelős. 1898-ban egy helyzetfelmérés szerint Vietnamban, a serdülőkorú gyermekek 95 százaléka volt himlőhelyes, a vakok kilenctizedénél a himlőnek tulajdonították a látás elvesztését.

1798-ban Edward Jenner, angol orvos kísérletei eredményre vezettek, ő elsőként oltott be egy kisfiút tehénhimlő váladékával emberi himlő ellen, ez az eljárás hozta meg az első reménysugarat, hogy a vakcinával megfékezhető a járvány.1967 -ben a WHO egészségügyi világszervezet összehangolt tervet készített a fekete himlő kiirtására. A sikeres és összehangolt kampány végül is visszaszorította betegséget Afrika szarvára, ahol 1977-ben, Szomáliában regisztrálták az utolsó megbetegedést. 1978-ban egy végzetes laboratóriumi baleset következtében, Angliában meghalt egy kutató.

1979-ben nyilvánították himlőmentesnek a Földet, és ehhez a határozathoz a World Health Assembly 1980-ban adta hozzájárulását, ezzel okafogyottá vált a himlő elleni védőoltás is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?