Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

1992: kommandósok szétverik a magyar szurkolókat Pozsonyban

2008.09.16. 14:19
74 hozzászólás

A szlovákok megmutatták, hogy ki az úr Pozsonyban, a stadion környékén, a lelátón és a gyepen is - írta a Népszabadság 1992. szeptember 17-én, a Slovan-Bratislava-Ferencváros BEK-meccsről szóló tudósításában.

Kifelé a magyar buszokon még hangosan szólt a "Kassa, Pozsony, Eperjes és Komárom/ Tankkal megyünk át a szlovák határon/ Az a szép, az a szép, ha miénk a Felvidék,/ Ha miénk az egész Felvidék" nóta. Visszafelé volt, aki megcsókolta a földet, miután átért a határon. A magyar kormány valószínűleg először tanácskozott futballmeccsről, a parlamentben ezzel indult a hétfő, Magyarország hivatalosan tiltakozott a magyar szurkolók elleni brutális rendőri fellépés ellen.

De vegyük előre a sport részét, mégiscsak meccs volt. A Fradi 11 év után nyerte meg a hazai bajnokságot 1992 nyarán, Nyilasi Tiborral a kispadon. Az európai bajnokok között a pozsonyi Slovannal sorsolták össze a Ferencvárost. A meccs előtt a szlovákok öt forduló után öt győzelemmel, 15-3-as gólkülönbséggel vezették hazájuk bajnokságát. A Fradi viszont pocsék formában volt, a pozsonyi meccs előtt otthon kaptak ki a Pécstől. Sok volt a sérült, nem játszhatott az irányító Fodor, a védő Kuznyecov, elöl pedig Gregor, Cigan és Nagy Zsolt is hiányzott (a Fradi erejét jelzi, hogy az utóbbiak érzékeny veszteségnek számítottak). Havasi Mihály, az FTC technikai vezetője a meccs előtt azt nyilatkozta: "Az szól a Fradi mellett , hogy minden ellene szól."

Havasi idegenben egy egygólos vereséggel már kiegyezett volna. Ehhez képest lett sima 1-4.

Havasi nyilatkozott mást is a meccs előtt. Azt mondta, ha megint balhézni fognak a szurkolók, mint tették azt Koppenhágában, Bécsben és Szófiában, akkor játékost kell majd eladniuk, hogy ki tudják fizetni az újabb UEFA-büntetést. "Szófiában és Bécsben trógerül viselkedtünk, kijárt nekünk néhány pofon, de azt, amit Pozsonyban kaptunk, nem érdemeltük meg" - nyilatkozta a meccs után, már itthon, a sérülteket bemutató sajtótájékoztatón a zöld-fehérek egyik szurkolója.

A szurkolók már a meccs előtti este összecsaptak a helyi rendfenntartókkal. Pontosabban az Aranyhomok fürdő borozójában 40 magyar szurkolóra csapott le negyven kommandós. Állítólag azért, mert megsértették a szlovákok nemzeti önérzetét. A kommandósok az ablakon keresztül ugráltak be, az ajtók zárva voltak. Végül 21 magyart állítottak elő. A kihallgatáson részt vevő pozsonyi magyar konzul, Váradi Lajos azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy "a kommandósok fellépése talán nem minősíthető eléggé megfontoltnak, a bárban nem történt olyan esemény, ami miatt indokolt lett volna a szokásostól eltérő rendőri beavatkozás". A szurkolók pedig arra panaszkodtak, hogy indokolatlanul durván bántak velük a kommandósok.

Másnap nemcsak ez a negyven szurkoló tapasztalhatta meg a kommandósok bánásmódját. Már a stadion környékén lehetett tapasztalni a szigorú bánásmódot, bent pedig a kezdés előtt fél órával - még a tévéközvetítés előtt - bemutatkoztak a kommandósok a szurkolóknak. Azt pedig már a nézők is láthatták, hogy a harmadik szlovák gól után, a 60. percben fekete álarcos kommandósok jelentek meg a lelátón, és módszeresen verni kezdték a magyar szurkolókat. Majd egy másik szektorban folytatták, szintén kizárólag a fradistákkal. Volt kit verni, a meccsre hivatalosan ugyan csak 1500 jegyet kapott a Ferencváros, végül a 36 ezres stadion negyede volt Fradi-szurkoló, sok felvidéki magyar is a helyszínen jegyet véve zöld-fehérben nézte a meccset.

Előre kitervelt módszeres magyarverés volt – nyilatkozta a Népszabadságnak a helyszínen szurkoló Farkasházy Tivadar. Szerinte nyolcezer magyar szurkolóból ha száz volt höbörgő, részeges. Farkasházy szerint már a stadionon kívül is könnyen eljárt a rendőrök keze, aki nem lehajott fejjel, földre szegezett tekintettel ment, esetleg egy kommandós szemébe mert nézni, annak már nekimentek. Mind mondta, már az is szándékos provokáció volt, hogy nem különítették el a két tábort. Ehhez képest csak néhány tucat hülye balhézott, a tömegek között nem volt konfliktus. De ez nem számított, mert legalább 40 álarcos előbbi a déli szektor állóhelyi részében, majd egy másikban is szabályosan végigverte a szurkolókat, persze csak a magyarokat. Farkasházy szlovák szurkolók közé menekült a gumibotok elől. Farkasházy megjegyezte azt is, hogy a meccs után is vertek magyarokat.

Arra a kérdsére, hogy itthon a Fradi-szurkoló nem ijednek meg a rendőröktől, sőt. Farkasházy úgy válaszolt: "ezek nem egyszerű rendőrök, hanem kőkemény hivatásos gyilkosok, szadista állatok voltak. Tudom, hogy súlyos dolgokat állítok, de azt hiszem, hogy nem olyan újságírónak ismernek, aki szítja a nemzetek közötti feszültséget. Itt nem a két szurkolótábor vagy a két ország lakói közötti konfliktusról volt szó, hanem a rendőrök kitervelt akciójáról."

Arra több szlovák magyarázat is született, hogy miért vetették be a rendőröket, ráadásul közülük is európai stadionokban szokatlan módon a kommandósokat (szlovákul kuklác). Az egyik verzió szerint a Fradi-szurkolók megpróbáltak átmászni a szektorokat elválasztó korláton, hogy verekedést kezdeményezzenek. Az is elhangzott, hogy az első gól után a magyarok nemzetiségi szidalmakat skandáltak, a harmadik után pedig bontatlan dobozos söröket kezdtek dobálni.

A szlovákok a fellépés melletti érvként hozták fel, hogy komolyabban nem sérült meg senki, nagyobb károk sem keletkeztek. Valójában még súlyosabb incidenst akadályoztak meg.

Meggyőződésem, hogy előkészített menetrend szerint zajlottak az események. Nem félek kimondani, amikor a barna ruhás, fekete maszkos kommandósok megindultak, a fasizmus jutott eszembe. (Nyilasi Tibor, a Ferencváros vezetőedzője a mérközés után)

Ivan Laluha, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a rendőrattakot a lelátón helyet foglaló Gasparovic parlamenti elnök (jelenlegi államfő) személyesen állította le. Laluha önkritikusan mindössze annyit jegyzett meg, hogy a rendezők hibát követtek el, mert szeszes italt árusítottak a stadionban, és nem akadályozták meg a két szurkolótábor keveredését. Később minden megszólaló szlovák politikus egyértelműen a magyar szurkolók számlájára írta a történteket, a rendőrattakot jogosnak és megfelelő mértékűnek minősítetve.

Laluha pedig még azt a kérést is megfogalmazta a magyarok felé, hogy az esetet ne dramatizálják, a problémát pedig mesterségesen ne eszkalálják. Írta ezt abban a levélben, amit kollegájának, a magyar külügyi bizottság elnökének, Horn Gyulának írt válaszul. Horn egyáltalán nem csinált titkot abból, hogy ezt politikai kérdésként, és nem sportügyként kezeli. A szocialista politikus szerint aligha képzelhető el, hogy a magyar szurkolók elleni brutális akciót a szlovák kormányszervek tudta nélkül hajtották végre. Ha tudatos provokáció volt, akkor az üzenet, ami visszavetheti a két ország közötti viszont.

Ami már amúgy is rendkívül feszült volt. A júniusi parlamenti választások után megalakult az új, Vladimir Meciar által vezetett kormány, és megkezdődött Szlovákia önállósodása. A magyar kisebbség tiltakozása ellenére fogadták el az új alkotmányt, és a Bős-Nagymaros-vita sajátos lezárásaként elkezdték előkészíteni a Duna elterelését. Meciar szeptember elején Budapesten járt, ahol találkozott Antall Józseffel, majd hazatérve közölte, hogy a szlovákiai magyar politikusok nem járjanak át panaszkodni Budapestre, mert megállapodtak abban, hogy a kisebbségi kérdés szlovákia belügye.

Boross Péter belügyminiszter a parlamenti felszólalásában is azért bírálta a magyar rendőrséget, mert "szakmai kérdésnek kezelte ezt az ügyet, mint minden más ügyet, és nem vette figyelembe, hogy bizonyos politikai ájer körüllengi mindezt, ahol a veszélyek lényegesen nagyobbak, és sajnálatos módon nagyobbak is lettek, mint az bebizonyosodott." Húsz magyar rendőr is volt kint a meccsen, ők előzetesen egyeztettek a szlovák kollegáikkal a Fradi keménymagjáról. Magyarországi kritikák szerint túlságosan is sikerült ráijeszteni a szlovákokra. Mindenesetre a magyar rendőrkülönítmény vezetője, Gémesi István, IX. kerületi kapitány a meccs után a feletteseinek azt jelezte, hogy a szlovák rendőrök fellépése jogszerű volt, ittas magyar szurkolók hergelték őket. Egy ideig a magyar rendőrség ezt is kommunikálta, amíg a Nap-kelte stúdiójában nem szembesítették az illetékeseket a felvételekkel.

A magyar szakminiszter a szlovák rendőrattakot úgy minősítette, hogy "ez egy barbár, szükségtelen, indokolatlan és megtorló jellegű roham volt, és azért kerülhetett csak rá sor, mert a normális szabályos rendõri erõk elõtte, ha okuk volt rá, akkor azt a személyt, azt az egy-két személyt kölcsönösen, bármelyik drukkertáborról lett légyen szó, nem távolították el." Megjegyezte azt is: joggal következtethetünk azonban e bevetés és a bevetés során tanúsított megtartás alapján arra, hogy ahol állandóan felszínen nacionalista hangvétellel egy izgatás folyik, akkor annak az elektromos kisülései ilyen magatartásokban nyilvánulnak meg, s úgy vélem, fájdalmas és sajnálatos dolog mindez."

Boross kiosztotta a magyar sajtót is amiatt, mert négy halálos áldozatról is hírt adott. "Egyetlen ember volt pszichiátriai intézetben, a konzul meglátogatta, külsérelmi nyomai nincsenek, itthon is volt hasonló kezelésben része" - mondta. Ehhez képest a Nemzeti Sport még két héttel a meccs után is arról cikkezett, hogy egy magyar fiatalt a meccs után eszméletlenül találtak az autója mellett, a pozsonyi kórházban nem látták el, így Magyarországra vitték, ahol az egyik kórház intenzív osztályán halt meg. A halál oka: zuhanás. Csak a felfokozott hangulatú visszavágó után jelentették be, hogy az egész sztori kamu, egy családi vita miatti rossz tréfa.

A pozsonyi lelátón történtekről az amerikai képviselőházban is tudomást szereztek, Tom Lantos beszédéből, aki a rendőrrohamot a szélsőséges szlovák nacionalizmus újjáéledésének jelének értékeltek. "Ez a Szlovákiában élő magyaroknak szóló üzenet volt: Ne lépjetek ki a sorból, a rendőrség a mi kezünkben van" - mondta Lantos.

Hasonló következtetésre jutott a Magyar Nemzet újságírója is. "A stadionban vadállati kegyetlenséggel a Fradi-táborra rontó, fizimiskájukat bankrabló-álarc mögé rejtő belügyi keretlegények búcsúztatásként újra tettekbe fogalmazták azt, amit a különítményesek valamennyi husángütését visongva ünneplő szlovák nacionalisták mostanság éreznek a magyarság iránt." S. Tóth János leírja azt is, hogyan menekültek el a mérkőzés után "a magyar vérre szomjúhozó szlovák suhancok elől". De tesz egy másik kitérőt is: "Nem menthető persze a ferencvárosi szurkolók felelőssége sem (kiknek egyrésze amúgy kiérdemelt már jó néhány rendőrpofont szerte Európában az elmúlt esztendők kupa-portyái kapcsán). A brutális akciót aligha saját szakállukra, hirtelen ötlettől vezérelve végrehajtó kommandósok kezére játszott a magyar tábor egy jelentős része meccselőtti kihívó, arrogáns viselkedésével, s aztán ezek a korántsem feltétlenül józan „zöld sasok” gyermeteg módon belesétáltak a lelátón ravaszul felállított szlovák csapdába."

Kérem a Házat, hogy egy parlamenti delegáció tárgyaljon a Ferencváros vezetésével arról, hogy erkölcsi okokból mondják le a mérkőzést, és ugyanezen az időpontban tartsanak békés, antifasiszta demonstrációt és azt közvetítsék az európai és világ nyilvánosságának. (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes országgyűlési felszólalása)

A Fradi a meccs után óvott, az UEFA azonban elutasította az óvást, mert a lelátón történtek nem befolyásolták a mérkőzést, hiszen a hazai csapat addigra már jelentős előnyt szerezett. Annyira nem akartak beavatkozni az ügybe, hogy a Slovan mellett a korábbi botrányok miatt visszaesőnek számító Fradit is megbüntették rendbontás miatt, mindkét csapatnak 15-15 ezer svájci frankot kellett fizetnie. Mégpedig azért, mert a ferencvárosi szurkolók kiprovokálták a rendőri beavatkotást, amely azonban messze túllépett a szükséges és elfogadható mértéken.

A szlovák klub és a hatóságok óva intették a Slovan-szurkolókat, hogy elinduljanak a budapesti visszavágóra. Végül egyetlen egy szurkoló érkezett, egy 16 éves szőke fiú. Nem esett baja. A Slovantól bátorságáért pedig egy örökös bérletet kapott.

A visszavágó 0-0 lett, a Fradi simán kiesett. Aztán a következő körben a Slovan is, a Milantól kaptak ki 0-4-re és 0-1-re.