1960: pusztító szuperföldrengés Chilében

Az 1960. május 22-én Chilében pusztító földrengés volt a Végső csapás nevű dokumentumfilm és az amerikai geológiai intézet (USGS) MMS-skála szerint megadott adatai alapján a világ legerősebb mért földmozgása, noha más források a négy évvel későbbi alaszkai földrengés mögé sorolják. A legsúlyosabban Valdivia és Puerto Montt körüli területet érintő, 9,5-ös magnitúdójú rengés következtében meginduló cunamik az amerikai kontinens nyugati partvidéke mellett végigsöpörtek az egész Csendes-óceánon.

A kora délután bekövetkezett földmozgás nem érte teljesen felkészületlenül a lakosságot, mivel az előző napokon már négy önmagában is rendkívüli földrengés, köztük május 21-én egy 7,9-es erősségű okozott komoly károkat az országban. A rengés után érkező 30 méter magas szökőár elől már sokan a hegyekbe menekültek, de a visszahúzódó víz így is számos nagyobb halászhajót és segítségért kiáltozó emberekkel együtt egész házakat ragadott magával.

A következő napokban megsokszorozódtak a földcsuszamlások, egyes folyók kiszáradtak, míg mások vízszintje megemelkedett. A helyzetet súlyosbította, hogy kitört a Puyehue vulkán. Több települést is az áradás veszélye fenyegetett, de a hatóságoknak végül sikerült elkerülniük az újabb katasztrófát.

A USGS beszámolója szerint a cunamik elérték Hawaiit, de a Fülöp-szigetek, Ausztrália és Japán sem voltak biztonságban a még mindig több méter magas óriáshullámoktól.

A USGS szerint összesen legalább 1665-en vesztették életüket Chilében és a cunamiknak kiszolgáltatott területeken, ugyanakkor pontos adatok nem ismertek, más becslések szerint a hatezerhez közelített az áldozatok száma. A Time beszámolója szerint Chilében a földrengés sújtotta területen minden harmadik ház megrongálódott, az okozott kár mértéke pedig összességében elérte a félmilliárd dollárt (ez inflációval számolva ma már ennek többszöröse lenne).

Részben azért nem történt ennél is súlyosabb katasztrófa, mert a földrengés által leginkább érintett chilei vidéken a meglehetősen gyakori szeizmikus aktivitást figyelembe vették a házak építésénél.

A leginkább Concepcion, Chile egyik legfontosabb ipari központjának közelében érezhető utórengések még hónapokig folytatódtak, de Valdiviát és környékét sikerült teljesen újjáépíteni.