Kálmán, Ede
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.62%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.29%

1979: Megszületik a Heti Világgazdaság

2009.06.08. 11:15 Módosítva: 2009.06.08. 19:56
17 hozzászólás

1979. június 7-én egy új újság, egy új hetilap tűnt fel az újságárusok standjain, ez volt a Heti Világgazdaság, avagy röviden HVG, Magyarország egyik – ha nem a – legfontosabb és legismertebb gazdasági hetilapja.

Kissé trükkös a hetilap keltezése, ugyanis van egy nulladik próbaszáma is, ez 1979 május 9-én jelent meg, és ebben határozta meg az újság önmagát, tematikáját.

„A lap, amelyet Ön a kezében tart, régi és egyre erősödő igényre szeretne válaszolni: arra, hogy a napilapként megjelenő VILÁGGAZDASÁG hozzáférhető legyen a szélesebb olvasóközönség számára is."

Mert a lap nem az égből hullott alá és nem a semmiből került elő; ez a hetilap a Világgazdaság című, 1968 óta megjelenő napilapnak leszármazottja, vagy ahogyan első főszerkesztője, Vince Mátyás nyilatkozta, „popularizált" változata volt.

A Világgazdaság kivételezett helyzetben volt az akkori Magyarországon, ugyanis elsőként és cenzúra nélkül, közvetlenül és azonnal jutahatott hozzá a nagy nyugati hírügynökségek híreihez. Többek közt ez tette lehetővé a lap számára a politikai tisztánlátást és a nyugati tényeken alapuló újságírás meghonosodását a szerkesztőségen belül.

Az akkori politikai helyzetben azonban sokak szemét csípte a lap nagyobb mozgástere és a benne megjelenő cikkek bárki számára való elérhetősége – ebből származott az egyik legnagyobb botrány a lap történetében, mely egy ártalmatlannak látszó rövid hírrel kezdődött.

„A VG ugyanis megírta, miszerint »a Hungarocamion útnak indította Svédországba az év első almaszállítmányát«. Marjai [az akkori külkereskedelemben illetékes kormánytag] tajtékozva hívta fel Gyulait [a főszerkesztőt], s kiderült: a szovjetek sürgetésére, hogy miért nem jönnek már a várva várt magyar almaszállítmányok, épp Marjai válaszolta néhány nappal korábban hivatalosan azt, hogy nincs elég rendelkezésre álló kamion..."

Néhány másik hasonlóan kínos eset után, melyek többek közt a politikai képmutatásból és az állami szerződések megszegéséből eredtek, megerősödtek a hangok, melyek a lap cenzúrázását, sőt, megszűntetését követelték.

Ekkor már a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjunktúra- és Piackutató Intézet, melyek „tulajdonosai" voltak a lapnak, álltak ki és védték a napilapot, több más vállalati és kormányzati személlyel együtt, melyek az objektív információforrásukat védték. Végül megszületett a határozat, miszerint a Világgazdaság „belső használatra" címkét kap, és jelentősen korlátozzák a hozzájutási lehetőségeket, méghozzá olyannyira, hogy csak a magyar vállalatok és hivatalok kaphatnak belőle. Cserébe viszont megjelenhet egy bárki számára elérhető világgazdasági hetilap.

Tehát gyorsan létre kellett hozni egy a Világgazdasághoz hasonló profillal rendelkező, érdekes és közérthető hetilapot, mely rávilágít a magyar gazdaság, a világgazdaság és a politika összefüggéseire, de védi a magyar érdekeket, és nem fecsegi ki a titkokat.

„Hetilapunkat azzal a szándékkal hoztuk létre, hogy eleget tegyünk egy másik, szintén több oldalról felmerült kívánságnak: még közérthetőbben kell megmagyarázni a világgazdaság eseményei és a magyar gazdaság összefonódását.

A HETI VILÁGGAZDASÁG hírlap, mert a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat; gazdaságpolitikai magazin, mert azt a célt tűzte ki, hogy közérthetően, összefüggéseiben, hátterüket megvilágítva magyarázza meg ezeket az eseményeket és aktualitásokat. S végül szaklap is, mert a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni.

Mottónk: szakszerűen írni, de nem csak szakmabelieknek."

Elindult hát a Heti Világgazdaság, 32 oldallal és öt rovattal (Fókuszban, Nemzetközi Gazdaság, Lapról lapra, Magyarország és Monitor), a Gyulai István által főszerkesztőnek kinevezett Vince Mátyással, az ország akkori legfiatalabb főszerkesztőjével, és a hamarjában verbuvált alkotógárdával.

„Kiemelten foglalkozunk majd a szocialista és a tőkés világgazdaságban zajló folyamatokkal, az egyes országok gazdasági helyzetével, a mezőgazdasági cikkek, nyersanyagok, ipari termékek piacának alakulásával, a világpiaci ármozgásokkal, a nemzetközi szervezetek tevékenységével, a világkereskedelem, illetve az egyes országcsoportok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elemzésével, a kelet-nyugati együttműködés ügyeivel és a kelet-nyugati üzletkötésekkel, a fejlődő világban kibontakozó új tendenciákkal, a hitel- és pénzpiacok fejleményeivel. S mindezt úgy, hogy amennyire lehetséges a magyar gazdaság »szemüvegén« keresztül szemügyre venni, összehasonlítást tenni és felmérni, hogy mi mit jelent a magyar gazdaság számára. (...) Szeretnénk, ha azokat is meg tudnánk nyerni olvasótáborunkba, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak külgazdasági kérdésekkel, de érdeklődnek a világgazdaság kulisszatitkai iránt, szélesebb tájékozottságra törekszenek, és meg akarnak ismerkedni azokkal a gazdasági folyamatokkal, világgazdasági sodrásvonalakkal, amelyekre a világpolitika eseményei épülnek, és amelyek jórészt jelölik a világpolitika irányait is, és nem utolsósorban amelyek megszabják a magyar külkereskedelem aktuális feladatait, s közvetve vagy közvetlenül mindennapi életünkre is kihatnak."

Így kelt hát életre Magyarország gazdasági hetilapja egy kis faházban, kezdetben veszteséggel, ám hamarosan az egyik legnagyobb hetilappá nőve ki magát.

Vince Mátyás vette papírra az alábbi történetet a Heti Világgazdaság indulásával kapcsolatban: „1979 őszén Várkonyi, a Tájékoztatási Hivatal akkori elnöke, visszatérve néhány hónapos moszkvai továbbképzéséről, indignálódva hívta fel Kallóst, és állítólag a következőket mondta: »Amikor elmentem a Szovjetunióba, akkor még arról volt szó, hogy megszüntetjük a Világgazdaságot. Most azt látom, hogy kettő van belőle. Hát meg vagytok ti bolondulva??«"